'A Jobbik nem apácazárda, lássuk be'
A Jobbik tavaly nyáron jelentette fel Karsai Lászlót egy fél évvel korábbi tévés beszélgetés nyomán. A történész az ATV Start című műsorában (is) neonácinak nevezte a pártot. A Jobbik jó hírnév megsértése miatt nyújtott be keresetet.
A párt beadványa ezt állította: „Természetesen nem vagyunk sem nácik, sem neonácik, amely körülményt a továbbiakban nem is kívánjuk taglalni, lévén, már azt is kifejezetten sértőnek érezzük magunkra nézve, ha egy ilyen alaptalan vád ellen védekeznünk kellene, mint ahogyan az sem lehet kérdéses, hogy a náci, neonáci ideológiákat, a nácizmust a társadalom egyértelműen elmarasztalóan, negatívan értékeli”.
Nagy Péter ügyvéd, Karsai László jogi képviselője a Jobbik keresetének elutasítását kérte a bíróságtól. A jó hírnév megsértése valótlan tény állításával vagy híresztelésével, illetve valós tény hamis színben való feltüntetésével valósulna meg.
Az ellenkérelem szerint a Jobbikot távolról sem alaptalan nácinak nevezni. Ez a vélemény a hazai és nemzetközi sajtó jelentős részében megjelenik, ahogyan a témával foglalkozó tudományos közéletben is. Ennek alátámasztására az ügyvéd számos írásos állásfoglalást csatolt, továbbá – a teljesség igénye nélkül – gyűjteményt állított össze a Jobbik rasszista, szélsőséges megnyilvánulásaiból.
A Jobbikot és holdudvarát a jelek szerint nem rázta meg a hír, hogy Karsai László neonácinak minősítette a pártot. A Fővárosi Törvényszék környékét nem lepték el árpádsávos tüntetők, hogy tiltakozzanak a sértőnek és méltatlannak tartott kijelentés ellen. (Talán érezték, milyen furcsán venné ki magát, ha ebben a helyzetben is kórusban üvöltenék, hogy „mocskos zsidók”.) Nem jött el sem Novák Előd, sem Gyöngyösi Márton, sem Zagyva Gy. Gyula, sem más országgyűlési képviselő a Jobbik frakciójából. A jóval népesebb ellentáborral szemben csupán néhány jobbikos szimpatizáns jelent meg a tárgyalóteremben, a külsőségek alapján közülük is csak egy fiatalemberről látszott, hogy hova tartozik.
A pártot – Vona Gábor elnök megbízásából – Kummer Ákos ügyvéd, székesfehérvári jobbikos önkormányzati politikus képviselte a tárgyaláson. „Vegyük komolyan ezt a pert, ha lehetne” – mondta annak érzékeltetésére, mennyire nem tartja mérvadónak a keresete ellen benyújtott dokumentumokat. Szerinte igen könnyen eldönthető az ügy: ténykérdés, hogy a Jobbik nem neonáci.
Ha csak annyi rosszat csináltak volna a nácik, mint a Jobbik, akkor más lenne a világ – fejtegette. A közvéleményben ilyesfajta összevetés azért jelenik meg, mert némelyek tudományos munkásságot alapoznak arra, hogy „lenácizzák” a Jobbikot. A párt képviselője a Népszabadságban megjelent, a pert beharangozó cikk kapcsán felkérte a sajtót, hogy ne próbáljon nyomást gyakorolni a bíróságra.
Nagy Péter nem tudta mire vélni, hogy a Jobbik hirtelen ilyen szégyenlős lett. A per tárgya – hangsúlyozta – nem annak eldöntése, hogy a Jobbik neonáci vagy sem, hanem a tudományos szólásszabadság. Egyébként pedig nem kell csodálkozni azon, hogy egy neonáci vonásokat mutató pártot neonácinak neveznek. „A Jobbik nem apácazárda, lássuk be” – jegyezte meg az ügyvéd. Szerinte egy pártnak – mint a politikai közélet szereplőjének – tűrnie kell a kritikát.
A következő körben a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a neonáci jelző nagyon súlyos negatív tartalmat hordoz. Hisz mindaz, amit annak idején a nácik tettek, felvállalhatatlan és megmagyarázhatatlan. Kizárja magát a demokratikus közéletből, aki az ellenkezőjét állítja. Tessék nyugodtan neonácinak nevezni a neonácit, még kérjük is, de az nem a Jobbik – mondta Kummer Ákos.
Végül az alperes, Karsai László kapott szót. A történész felsorolta azokat az ismérveket, amelyek a nácizmust jellemzik – az erőszak kultúrájától az antikommunizmusig, a homofóbiától az antiszemitizmusig. Ezzel egyúttal választ adott arra is, miért tartja neonácinak a Jobbikot.
A történész ügyvédje bizonyítási indítványt kíván benyújtani arra nézve, hogy a „Jobbik neonácisága a társadalomtudomány vizsgálatának tárgya”. A bíró a tárgyalást elhalasztotta.