Szabad-e neonácinak nevezni a Jobbikot?

A Jobbik úgy tartja magáról, hogy az égvilágon semmi köze nincs a náci eszmékhez. A párt jó hírnév megsértése miatt feljelentette Karsai László történészt.

Karsai még 2011 decemberében, az ATV Start című műsorában nevezte neonácinak a Jobbikot. (A történész közlése szerint nem először, s azóta is több cikkében, rádió- és televíziós beszélgetésekben.) A Jobbik fél évvel később, 2012 júniusában tett feljelentést ellene, mondván, hogy a minősítés minden alapot nélkülöz. A kereset szerint „soha olyan megnyilvánulásunk nem volt, és bizton ki merjük jelenteni, a jövőben sem lesz, amely alapot adhatna a neonáci kifejezés velünk szembeni használatára, vagy arra, hogy bennünket bárki ezzel az eszmerendszerrel azonosítson”.

Vona Gábor Jobbik-elnök az embereivel
Vona Gábor Jobbik-elnök az embereivel

A Jobbik úgy érzi, annyira nem (neo)náci, hogy ezt a körülményt fölösleges taglalnia. A párt már azt is kifejezetten sértőnek érzi magára nézve, hogy egy ilyen vád ellen védekezni kényszerüljön. Karsai László ügyvédje, Nagy Péter viszont ellenkérelmet nyújtott be azzal, hogy a bíróság utasítsa el a Jobbik keresetét.

Az ellenkérelemhez csatolt mellékletek között szerepel Csepeli György és Vági Zoltán elemzése, amely a Magyar Narancsban jelent meg 2010 decemberében. A tanulmány megállapítja, hogy egy-egy politikai mozgalom mögött gyakran heterogén tábor áll. Ezért súlyos tévedés lenne azt állítani, hogy a Jobbik tagjai vagy szavazói kivétel nélkül nácik. Ugyanakkor a napnál is világosabb, hogy a nácizmusra, a szélsőjobboldalra általában jellemző attitűdökkel, szimpátiákkal és véleményekkel Magyarországon a legkoncentráltabb formában a Jobbik közösségében találkozhatunk.

Karsai László külön is felkért a témakörben járatos szakértőket és közéleti személyiségeket, foglaljanak állást arról, neonácinak tekintik-e a Jobbikot. Bencsik Péter történész szerint olyan gyűjtőfogalomról van szó, amelynek nincs szigorú definíciója: a nácizmus alapelveinek – vagy azok egy részének – követését jelenti. Számos szélsőjobboldali irányzat tartozik ebbe a körbe. Antiszemitizmusával, élettérvíziójával, paramilitáris jellegű alakulatainak felállításával és gyűlöletbeszédével a Jobbik bőven teljesíti az ide sorolhatóság kritériumait.

A Jobbik állandóan címkéz szervezeteket és etnikumokat, mégsem állítják bíróság elé – jegyzi meg Hajdu Tibor történész, akinek szintén az a véleménye, hogy neonáci pártról van szó. Ami nem jelenti azt, hogy a Jobbik mindenben azonos az egykori nácikkal és nyilasokkal. A nézeteik hasonlóak, a tetteik nem. Nem indítottak háborút, nem követtek el tömeggyilkosságot. Más kérdés, mi történne, ha az 1944-hez hasonló állapotok lennének, de – teszi hozzá Hajdu Tibor – ezt a bíróság sem jósolhatja meg: szerencsére nem lesz ilyen helyzet.

Randolph L. Braham, a holokauszt nemzetközileg ismert kutatója is úgy ítéli meg, hogy a Jobbik a nemzetiszocialistákra illő jellemzőket mutat. Ungváry Rudolf közíró szintén megalapozott véleménynek tekinti, hogy a Jobbik neonáci párt.

Kétség sem fér hozzá, hogy a napjainkban neonáci alakulatokként működő szerveződések világnézetétől, jellegzetes kommunikációs üzeneteitől hártyavékony fal sem választja el a Jobbikot – állapítja meg Majsai Tamás teológus, egyetemi tanár. Paksa Rudolf, aki könyvet írt a magyarországi szélsőjobb történetéről, eltérő álláspontot képvisel. Bátran állítható szerinte, hogy a Jobbik antiszemita, rasszista, homofób és soviniszta párt – de történetesen nem nemzetiszocialista. A Jobbik neonácinak való címkézését politikai célú publicisztikai fordulatnak, egyszerű túlzásnak véli. Ezzel együtt Paksa Rudolf felháborítónak tartja, hogy egy ilyen minősítés miatt valakit perbe fogjanak. Karsai László jogi képviselője az ellenkérelemhez csatolt egy hosszú, de távolról sem a teljesség igényével készült felsorolást a Jobbik rasszista, szélsőséges megnyilvánulásairól. Nagy Péter ügyvéd arra hívja fel a figyelmet, hogy a definíciós viták ellenére a magyarországi és nemzetközi média jelentős részében a Jobbik neonáci mivolta olyan közhelyszámba menő evidencia, ami jelen van a tudományos közvéleményben is.

Az ügyvéd kitér arra, hogy az európai és a magyar jogi környezetben nem illik azzal dicsekedni, hogy valaki (neo)náci, mert ez akár jogi következményekkel is járhat. A büszke neonácit lehet neonácinak nevezni, de a szégyenlős neonácit már nem? – kérdezi Nagy Péter.

A jó hírnév megsértése csak valótlan tény állításával vagy híresztelésével, illetve valós tény hamis színben való feltüntetésével valósulna meg. A pártok kritizálhatósága azonban elengedhetetlen feltétele a közügyek megtárgyalásának. A történelmi, társadalmi és politikai viták eldöntése – hangsúlyozza az ügyvéd – nem a bíróság feladata.

A Jobbik által kifogásolt kijelentés óta több mint egy év telt el. A tárgyalás ma, január 10-én délután kettőkor kezdődik a Fővárosi Törvényszéken, a Markó utcában. A történész esetleges elmarasztalása lavinát indíthatna el. Hisz Gyöngyösi Márton hírhedt antiszemita parlamenti felszólalása után különösképpen sok politikus és újságíró illette olyan jelzővel a Jobbikot, ami miatt most Karsai Lászlónak bíróság elé kell állnia.

Ügyészségi elutasítás

A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselőt érintően közösség elleni izgatás bűntette miatt, Köves Slomó és Bodnár Dániel által tett feljelentést – közölte Keresztes Imre főügyész.

Közleménye szerint a közösség elleni izgatás bűntettét az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Gyöngyösi Márton a parlamentben azt mondta, hogy fel kellene mérni Magyarországon, hány olyan zsidó van a parlamentben, illetve a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.