A józsefvárosi Sorsok Háza létrehozásáról a kormány döntött. A létesítményt elvileg április közepéig kell átadni, de a projektben tanácsadóként közreműködő Gerő András történész állítja: fizikai és intellektuális értelemben sem lehet tartani a határidőt. Az intézmény vezetésével megbízott Schmidt Mária – a Terror Háza Múzeum főigazgatója – a múlt héten szakértőket keresett meg azzal, hogy javaslataikkal, elvárásaikkal támogassák a központ „létrehozásának munkafolyamatát”. A kétezer szavas terjedelemben maximált dolgozatért Schmidt Mária bruttó 150 ezer forintot kínált. Az Egyesült Államokban élő Deák István azzal indokolta az elutasítást, hogy az előkészítő munka túlságosan előrehaladott állapotban van. Válaszlevelében a történész bírálta a kormányt: az eredeti bűn szerinte az alaptörvény bevezetőjében rejlik, amely 1944 és 1990 között a magyarságot felmenti minden felelősség alól. Úgy látja, a kommunizmus történelemhamisítását felváltotta a nacionalista történelemhamisítás – legalábbis a fejetlen kapkodás. Deák István reméli, egyszer majd Schmidt Mária is arra fogja használni befolyását, hogy meggyőzze a fiatalságot: ahogyan minden ország, Magyarország múltja is tele van ellentmondásokkal, mégis feltétel nélkül vállalni kell azt, amit őseink elkövettek.

György Péter emlékeztetett rá, hogy – mint a Magyar Narancsban már megírta – a Sorsok Házának az elnevezésével és a koncepciójával kapcsolatban is súlyos aggodalmai vannak. Az esztéta szerint az elmúlt hónapok során a helyzet tovább romlott. Két esetet említ: a Szabadság téri német megszállási emlékművet, valamint a Szakály Sándor körüli botrányt. Úgy gondolja, nem igényel különösebb kommentárt, hogy Szakály rendőrhatósági intézkedésnek nevezte a Kamenyec-Podolszkijba történt 1941-es deportálást. György Péter szomorúan konstatálta, hogy Schmidt Mária mindkét esetben hallgatott.

Kovács M. Mária történész ugyancsak jelezte, hogy nem tud „pozitívan reagálni” a felkérésre. Reménytelennek tartja, hogy az átadás tervezett időpontja előtt két hónappal komolyan eszmét lehessen cserélni tartalmi kérdésekről. Az eddig meglévő tervek, eredmények ismeretét is hiányolja, és az sem világos számára, hogy az elkészített javaslatok „megfontolására milyen keretben kerülne sor”.

Furcsa helyzetbe került Konrád György. Lapunknak elmondta, hogy Schmidt Mária már harmadszor keresi meg. Konrád korábban megindokolta nemleges válaszát, most valószínűleg röviden csak annyit fog írni: nem kíván eleget tenni a felkérésnek. Beszéltünk olyan szakértővel is, aki szintén elutasítja a részvételt, de erről előbb Schmidt Máriát szeretné tájékoztatni. Az illető a már kész koncepcióról hajlandó lesz kritikát írni.

Szerettük volna megtudni, hogy a főigazgató még kiket keresett meg, és kik azok, akik elfogadták, illetve elutasították a felkérést. Schmidt Mária munkatársa későbbre ígért tájékoztatást.

A Mazsihisz vasárnap úgy döntött, hogy a szervezet – részben a Sorsok Háza körüli tisztázatlanságok miatt –bojkottálja a holokauszt-emlékév kormányzati programjait. A Mazsihisz vezetői továbbra is bíznak a megállapodásban: levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek, és alternatív lehetőségként javasolták, hogy a kormány a józsefvárosi Sorsok Háza helyett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában hozza létre az Együttélés Házát. Most mindenki arra vár, hogy a kormányfő milyen választ ad a Mazsihisz vezetőinek.