De tényleg: honnan jött a füles Simon százmillióiról?
Klaus Grubelnik szóvivő tájékoztatása szerint Ausztriában a pénzmosás megakadályozása alapvetően a bankok feladata, ők pedig indokolt esetben közvetlenül az osztrák belügyminisztérium illetékes hivatalához fordulnak az információikkal.
Az FMA csak szúrópróbaszerűen és igen ritkán ellenőrzi a pénzintézeteket, és roppant ritka, ha efféle hiányosságokra bukkan. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt fél év során előfordult-e ilyen eset, a szóvivő titoktartásra hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni. A pénzmosás elleni osztrák minisztériumi hatóság is cáfolta, hogy Simonra vonatkozó bejelentést kapott volna, az osztrák pénzügyminisztérium pénzügyi csalás elleni részlege szintén.
Fazekas Géza ügyészségi szóvivő érdeklődésünkre közölte: valójában a pénzmosás elleni nemzetközi hálózat, a Financial Intelligence Unit (FIU) osztrák tagszervezetétől kapta az információt a magyar FIU-szervezet, a NAV berkein belül működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda. (Szerdai sajtótájékoztatóján még az "osztrák pénzpiaci felügyeletet" nevezte az információ forrásának. Az pedig a Finanzmarktaufsicht, azaz FMA. Az ügyészség birtokában lévő dokumentumok magukért beszélnek – szögezte le érdeklődésünkre.) A 2013. augusztus 9-én kelt, Magyarországon augusztus 13-án iktatott levélből Fazekas tájékoztatása szerint az derül ki, hogy az osztrák FIU-egység egyik kutató-elemzőmunkatársa rutinszerű ellenőrzést végzett a rendszerükben, miután a sajtóból értesült, hogy valamilyen pénzügyi bűncselekménnyel összefüggésben a magyar legfőbb ügyész Simon mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Ekkor figyeltek fel a Simon nevén lévő számlára. Azonnal értesítették a magyar FIU-egységet, az pedig – az ellenőrzések elvégzése után – október 16-án tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget. A Központi Nyomozó Főügyészségen ekkor már a befejezéséhez közeledett a Simon ellen korábban 300 ezer forintos hűtlen kezelés gyanújával indított eljárás, ezért november 14-én önálló ügyként rendeltek el nyomozást.
Kérdés, hogy a 2008-as, illetve a 2009-es állítólag készpénzben történt nagy összegű befizetésekről miért nem tájékoztatta az osztrák FIU a magyar társszervezetet. Egy nevének mellőzését kérő, pénzmosási ügyekben jártas szakértő szerint elvileg még az sem zárható ki, hogy nem is tudtak róla. Végül is a bankoknak csak a gyanús pénzügyi műveleteket kell bejelenteniük a pénzmosás elleni nemzeti szervezetnek, s hogy mi a gyanús, az az esetek többségében a bank megítélésén múlik.
Abból, hogy egy bizonyos összegű készpénz befizetése esetén a befizetőt azonosítani kell és nyilatkoztatni, hogy a saját ügyében jár-e el, vagy megbízást teljesít, még nem következik, hogy a szóban forgó tranzakció gyanús, és a bank azt bejelenti.
A nemzetközi rendőri-pénzügyi tapasztalatok szerint a bankok sok gyanús vagy legalábbis első látásra furcsa ügyet nem jelentenek az FIU-szervezeteknek. Az általunk megkérdezett szakértő azt azonban kizártnak tartja, hogy az osztrák FIU-egység munkatársa egy magyar újsághír olvastán a számítógépével „kikukázhatta” az osztrák bankrendszer adatbázisaiból Simon nevét és bankszámlaszámát. Ez csak akkor történhetett úgy, ahogy azt az ügyészségi szóvivő mondta, ha korábban már a bank bejelentést tett Simonnal kapcsolatban.
Simon politikus, a politikusokra Ausztriában legalábbis szigorúbb azonosítási szabályok vonatkoznak. Ha ő felfedte a kilétét, akkor a bank nagy valószínűséggel jelentette a hozzá köthető nagy összegű tranzakciót a FIU-nak. Így kerülhetett be a FIU rendszerébe Simon neve, ahonnan – ha így történt – a magyarországi büntetőeljárásról olvasó munkatárs aztán előkaparhatta. De akkor miért mulasztotta el az osztrák FIU-szervezet értesíteni a magyar társszervét?
Pénzügyi körökben több más „magyarázat” is terjed arról, miképpen lepleződött le Simon Gábor és az ő bankszámlája. Egyesek szerint itthonról hívták fel a magyar hatóságok figyelmét a számlára, majd ők kezdtek el kérdezősködni az osztrákoknál, s amikor fény derült a számlák létezésére, közösen összeállítottak egy fedőtörténetet a magyar újságok hírei alapján is kutakodó buzgó osztrák FIU-munkatársról.
Egy másik elmélet szerint egy rossz kezekbe került számlakivonat okozta Simon vesztét.
A közszereplő kiemelt kockázat
Nem bűncselekmény, ha egy magyar állampolgár Ausztriában nyit bank- vagy értékpapírszámlát. A forint 1996 óta konvertibilis fizetőeszköz, míg 2001 nyara óta semmilyen devizaműveletet nem korlátoznak, így egy bécsi számla megnyitása ma már nem ütközik semmilyen jogszabályba. Az sem meglepő, hogy ezt a szomszédos országban sem lehet anonim módon megtenni: épp a pénzmosás (és az adókikerülések) elleni fellépés jegyében 2002 közepétől csak nevesítetten lehet Ausztriában is számlát vezetni.
Problémát legfeljebb csak az okozhat, ha az új számlára túl sok készpénz érkezik, vagy ha gyanúsak a számlamozgások. Az adóhatóságnak a magyar bankok is csak akkor szólnak, ha az ügylet szerintük is gyanús – ilyenkor a tranzakciók végrehajtását is felfüggeszthetik egy napra. Úgy tudni azonban: a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájánál elég sok ügy gyűlt fel, így két-három év is eltelhet, amíg a hatóság egy-egy esetet kivizsgál. A hatósági kapacitáshiány általános, a pénzmosás elleni első szűrő ugyanis mindenütt a bank (vagy brókercég, közjegyző, ingatlaniroda): a hatóságok valójában azt ellenőrzik, hogy ők megfelelő rendszereket működtetnek-e a gyanús számlamozgások kiszűrésére.
A KPMG friss nemzetközi felmérése szerint a pénzmosás ellenőrzése minden korábbinál gyakrabban szerepel a napirendi pontok között a bankok igazgatósági ülésein. A bankok egyre többet költenek a megfigyelésre és a védekezésre: folyamatosan fejlesztik a pénzügyi műveleteket felügyelő rendszereket, felülvizsgálják és karbantartják az ügyfelek adatainak elemzését végző rendszereket, és egyre több új alkalmazottat vesznek fel erre a területre. A felmérés szerint a kiemelt közszereplőket külön figyelik a bankok: magas kockázatú kapcsolatként tartják nyilván őket, sőt mind több társaságnál írják elő, hogy az ilyen személyek különlegesebb tranzakcióihoz (vagy számlanyitásához) felső vezető aláírása, jóváhagyása is szükséges.
