Paksi bővítés: drágább áram, brutális veszteség
A trükközés már december közepén elkezdődött, amikor a kormány váratlanul úgy döntött, hogy tájékoztatja a parlament gazdasági bizottságát a bővítéssel kapcsolatos kérdésekről. Az ügy közvetlen előzménye, hogy pár nappal korábban, december 10-én a fenntartható fejlődés bizottságban (FFB) a kormánytöbbség azzal szavazta le a paksi bővítés napirendre vételét, hogy a téma „még nem időszerű”. December 16-án azonban hirtelen időszerűvé vált. Aznap este a bizottság tagjai meghívót kaptak azzal a kétértelmű szöveggel, hogy a testület másnap tájékoztatót hallgat meg „a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében tett lépésekről”. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint kizárólag a bizottság kormánypárti tagjai voltak jelen. Ennek egyrészt a példátlanul késői értesítés a magyarázata, másrészt az, hogy 17-én tartották az idei költségvetés záróvitáját, amely önmagában is elég ok, hogy a gazdasági bizottságban aktív képviselők ne érjenek rá, harmadrészt a szándékosan dezinformáló megfogalmazás: a kapacitásfenntartást addig a jelenlegi paksi blokkok üzemidő-hosszabbításának szinonimájaként használták – információnk szerint egyik ellenzéki frakcióban sem merült fel, hogy a bizottság a bővítésről tárgyal majd.
Tény ugyanakkor, hogy a kormány nevében a bizottság kormánypárti tagjainak tájékoztatást tartó Kovács Pál energiaügyi, illetve Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ugyanúgy nem mondott semmi konkrétumot a beruházás gazdasági vonatkozásairól, mint az azóta megnyilatkozó többi kormánytag. Kovács arról beszélt, hogy gondokat okozna, ha egy telephelyen kétféle technológia, illetve társaság lenne jelen (ez virágnyelven azt jelenti, hogy a kabinet letette a voksot az oroszok mellett), Lázár pedig arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a projektről a Roszatommal. A költségekkel, a finanszírozással és a várható áramárral kapcsolatban nem hangzottak el számok.
Kovács Pál az FFB most hétfői ülésén is megjelent, de az általánosságokon kívül továbbra sem osztott meg semmit a képviselőkkel. Tett viszont egy érdekes megjegyzést: megígérte, hogy a bizottság keddi ülésén részletesen ismerteti az MVM-nek a bővítés gazdaságosságára vonatkozó háttérszámításait, amely látható meghökkenést váltott ki az FFB kormánypárti tagjaiból. Talán ezzel is összefügg, hogy délután új napirendet küldtek ki, amelyen már nem szerepelt a prezentáció. (A napirend megváltoztatását a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg, arra hivatkozva, hogy hétfőn már „bőven eleget” vitáztak Paksról.) A lépés mögött a Népszabadság információi szerint az a megfontolás áll, hogy az MVM számításainak ismertetése a kormánypárti honatyák soraiban is zavart okozott volna az Orbán–Putyin-egyezmény végszavazása előtt.
Információnk szerint az MVM számára korábban készült elemzés azt tartalmazza, hogy 2000 milliárd forintos beruházási költség esetén – amennyiben azt az állami energiacég a saját forrásaiból finanszírozza – 22 forintra jönne ki az új reaktorokban a termelői áramár kilowattóránként. Ez 3000 milliárd forintnál 33 forintos áramárat feltételezne, amely a 16 forintos szabadpiaci áramár ismeretében nyilvánvalóan vállalhatatlan. Ha kizárólag a minimálisan számolt 3000 milliárdos hitel nyomán keletkező tőketartozást terhelnék az atomerőműre, és a kamatokat, illetve a csatlakozó beruházások és szolgáltatások (hálózatfejlesztés, tartalék-erőművi kapacitás, fűtőanyag, hulladékkezelés) árát a költségvetés – az adófizetőkre szétterítve – „benyelné”, mai árakon számolva akkor is kilowattóránként 25 forint körüli összegre jönne ki a nullszaldót biztosító áramár, amely még mindig 60 százalékkal magasabb a jelenlegi (és a prognózisok szerint tartósan ebben a sávban maradó) piaci árnál.
Ez azt jelenti, hogy a 40 – illetve átmenetileg, egy évtizeden át 80 – százalék körüli paksi áramtermelési részaránnyal számolva a beruházás optimális esetben is mintegy 30 százalékkal növeli az áramárakat, a mindenképpen végrehajtandó csatlakozó beruházásokkal együtt pedig garantáltan hatalmas, ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz. Erre egyébként közvetve – és az akkor még tervben lévő keddi beszámolót előkészítve – Kovács Pál államtitkár is utalt az FFB hétfői ülésén. Szerinte a kormány nem a legolcsóbb, hanem „az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjából optimális” energiatermelési megoldást keresi a paksi bővítéssel.
Megvan a hitel
Sikerült megállapodni Oroszországgal a paksi beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről – jelentette be tegnap Varga Mihály a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A nemzetgazdasági miniszter közölte: a szerződést néhány napon belül alá tudják írni.
A miniszter csütörtök reggel a köztévében már azt is elárulta, hogy 4 és 4,9 százalék között lesz a kamat.
Brüsszel vizsgálódik
Miközben a magyar kormány arról beszél, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új paksi blokk felépítéséről, Brüsszelben nem így tudják. Az Európai Bizottság szóvivője, Chantal Hughes a Hvg.hu megkeresésére úgy fogalmazott: az Európai Bizottság hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait. Ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az unió gazdaságpolitikájának alapját jelentik – tette hozzá.
Két héttel ezelőtt már mi is beszámoltunk arról, hogy Brüsszel valószínűleg vizsgálatot indít a tendereztetés mellőzése okán, szakértők szerint pedig a bizottság tiltott állami támogatás miatt is eljárást kezdhet. A jelenlegi információk alapján a magyar állam azzal tartaná versenyképes szinten a paksi áramárat, hogy abban nem érvényesítené a beruházás költségeit.
