Ezzel szemben a Kúria – talán a kormányzati nyomásnak engedve – tavaly december közepén jogegységi döntést hozott. Két alapvető kérdésről – az árfolyamrés megállapításának és a kamat, tehát a szerződéses feltételek bankok által történő egyoldalú módosításának lehetőségéről –viszont nem határoztak, sőt amit kimondtak, azzal sem jártak a hatalom kedvében.

Bírósági források is megerősítették, hogy a főbíró ettől a kérdéstől távol akart maradni, mert a szakemberek számára nyilvánvaló volt: jogi megfontolások alapján nemigen lehet az adósok számára a kormány által elvárt kedvező következtetésre jutni. Tavaly november elején viszont a legfőbb bírói fórum közleményben már arról tájékoztatott, hogy a közeljövőben fel kívánják mérni, „a devizaalapú hitelszerződésekkel összefüggésben hány per van az országban folyamatban, továbbá, hogy a jogerős ítéletek alapján eltérő joggyakorlat kialakulása megállapítható-e”.

A felmérés „eredményeként kerül a Kúria abba a helyzetbe, hogy döntsön esetlegesen jogegységi eljárás indításáról vagy más, a rendelkezésére álló intézkedés megtételéről” – fogalmaztak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter erről egyeztetést kezdeményezett, ám azon Darák Péter információnk szerint nem vett részt, hanem a Kúria egyik bíráját küldte el. Navracsics Tibor ezután újabb megbeszélést indítványozott a főbíróval.

Erre a Kúria közleményben reagált, jelezve, hogy átérzik a devizaperek társadalmi jelentőségét, és a polgári kollégium „folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket”. A személyes találkozó később létrejött, és vélhetően annak hatására is született meg a jogegységi határozat. Érdekes különben, hogy Darák a döntés előtt pár nappal még azt mondta: a jogegységi ülés összehívása nem jelenti azt, hogy minden kérdésről azonnal állást foglalnak, csak azt mutatja, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását.

Ehhez képest a több mint negyventagú jogegységi tanács egy nem túl hosszú megbeszélés után kihirdette a verdiktet: a devizalapú hitelszerződések nem ütköznek jogszabályba, a jó erkölcsbe, s azok nem uzsorás vagy színlelt szerződések, és a terhek egyoldalú – az adósokat sújtó – változása miatt sem tekinthetők érvénytelennek. Forrásaink szerint a grémium jogi megfontolások alapján nemigen mondhatott mást, és a főbíró éppen ezért igyekezett elkerülni, hogy a Kúriának állást kelljen foglalnia ebben az ügyben.

Informátoraink ugyanakkor hangsúlyozzák: felelős döntés született, hiszen a devizahitelek kapcsán nem lebegtettek tovább nyitott kérdéseket. Ezzel a határozattal ugyanakkor a bíróságok presztízsét is erősítették –fogalmaztak –, mert világossá tették, hogy az igazságszolgáltatás nem megrendelésre jár el. Meg is kapták érte a magukét, mert kormánypárti politikusok szerint a Kúria a bankok oldalára állt. A legfőbb bírói fórum ennek ellenére nem enged a kormánypárt azon kérésének sem, hogy ne várjanak az Európai Unió bíróságának állásfoglalására a még függőben levő – az árfolyamrésre és a bankok által kezdeményezett egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó – kérdésekben sem.

Darák Péter ugyanis egyértelművé tette, hogy a luxemburgi fórum állásfoglalása előtt nem döntenek, bár többen is hangoztatták: a Kúria a magyar joganyag alapján maga is eljárhatna. Ezt az álláspontot képviseli ifj. Lomnici Zoltán devizahitel-ügyekben eljáró ügyvéd is, aki úgy véli, a devizaalapú szerződések ese tében szó sincs devizáról. Szerinte ezt támasztja alá a birtokában levő szerződések egy része, és az egyikből idézett is: „Az adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a banki felvilágosítást, mely szerint a jelen kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázat keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF-forrás, megértette, és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni az e szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igényli a CHF-nyilvántartást”.

Lomnici értelmezése szerint ennek alapján kérdéses, hogy az érintett valóban devizahitelt vett fel, vagy a tartozását csak devizában – svájci frankban – tartják nyilván. Ezért egyetért a Fővárosi Ítélőtábla napokban hozott jogerős ítéletével, amely szerint a forintban folyósított kölcsön összegének devizában történő megállapítása, illetve a forintban törlesztendő részleteknek a nemzeti valuta pillanatnyi árfolyamától függő meghatározása pusztán matematikai művelet, amely mögött tényleges devizavétel és -eladás nincs.

Az ügyvéd határozottan állítja: a hitelszerződések magyar jogszabályok alapján születtek, és ugyanazon rendelkezések alapján dönthetne a Kúria. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint a társadalom a devizahiteleket korábban nem helytelenítette, de ez Lomnici szerint elfogadhatatlan érv, hiszen számos példa akad arra, hogy bizonyos folyamatokat, amelyek utóbb tragikus következményekkel jártak, az emberek nem kifogásoltak. Ez tehát hibás premissza – hangsúlyozta –, és a Kúriának határoznia kellene, mert ha késlekedik, azzal csak a jogbizonytalanságot fokozza.

Az AB előtt a kormány indítványa

Január végén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára pénteken. A kormány indítványa november végén érkezett, az előadó bíró már elkészítette határozattervezetét, és a téma szerepelni fog a testület január utolsó hetében tartandó ülésének napirendjén – tette hozzá. A főtitkár arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy pontosan mikor lesz döntés. (MTI)

Felfokozott érdeklődés kísérte a bejelentést