Félelem az orosz multitól
– Nem tudom, hogy a jólneveltség vajon meddig kötelez minket, hogy ne durvuljon el a hangulat. Hiszen azt látjuk az országban, hogy nagyon nagy a baj. S továbbra is kérdés, hogy a keleti nyitás politikájában a magyar fuvarozók érdekeinek megvédése vajon nem szempont-e – mondta Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) országos elnöke azon a parázs hangulatú múlt pénteki megbeszélésen, Mátészalkán, ahol négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg) mintegy ötven fuvarozó vállalkozója vett részt.
A találkozó legfontosabb kérdése a magyar fuvarozási vállalkozók számára jelentős piacvesztést okozó jogosulatlan árufuvarozás problémája volt, valamint az a múlt év végén szárnyra kapott hír, miszerint a Magnit mammutcég – amely Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca – ezer kamionból álló járműflottát és azt kiszolgáló infrastruktúrát hoz létre Kelet-Magyarországon.
Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a Magnit mintegy ezerötszáz új munkahelyet kíván létesíteni hazánkban, hogy a nálunk és az Európai Unió más országaiban vásárolt élelmiszer-ipari termékeit eljuttassa oroszországi üzleteibe (erről bővebben lásd: Kamionkikötőt épít a Magnit). Ám az orosz konkurens hazai megtelepedését a magyarországi fuvarozók nem fogadják kitörő örömmel, hiszen számításaik szerint szépen hangzik ugyan az orosz cég ezerötszáz fős munkahely-teremtési szándéka, de ezzel azt kell szembeállítani, hogy a várható újabb piacvesztéssel megszűnhet további több ezer magyarországi állás.
Az MKFE kimutatása szerint már tavaly is mintegy hatszáz fuvarozócég adta vissza az engedélyét, aminek következtében több ezer járulékfizető munkahely lett oda. Ignácz József Péter, az MKFE egyik szakértője ezzel kapcsolatban a mátészalkai találkozón érdeklődésünkre azt mondta: a hazai piacvédelem szempontjából aggályos, hogy egyelőre nem tudni, miféle hatástanulmány készült a Magnit várható betelepülésének következményeiről.
A fuvarozók által megvitatott másik nagy téma a Magyarország területén tapasztalható jogosulatlan közúti szállítás volt, amelynek nem csupán a hazai vállalkozók a vesztesei, hanem maga a magyar állam, amely az adó- ás díjfizetés trükkös kikerülésével a legóvatosabb becslések szerint is évi százmilliárdos bevételtől esik el. Ennek az a lényege, hogy Magyarországon a határállomásokon ma nem működik olyan zárt ellenőrzési rendszer, mint amilyen például Ausztriában vagy Németországban, így a külföldi rendszámú kamionoknak nem kell adatot szolgáltatniuk az általuk szállított termékről, a jármű által megtett kilométerről, illetve a szállítás helyszínéről.
Mint elhangzott, Ausztriában és Németországban erre a célra automatákat rendszeresítettek a határátkelőkön, ahol minden egyes áruszállítónak kötelező megadnia az adott szállítmányozás adatait. Ha ezt elmulasztja, akkor Ausztriában több ezer eurós s Németországban is 3-20 ezer eurós büntetésre számíthat. A magyar fuvarozók szerint a nyugati büntetési tételek azért ilyen drasztikusan magasak, hogy kiszűrjék azt a jelenséget, amely nálunk tapasztalható: jelesül olyan külföldi rendszámú kamionokat látni szerte az országban, amelyekről nem tudni, hogy honnét jöttek, hová mennek, és mit szállítanak.
A magyar vámszerveknek természetesen van lehetőségük mélységi ellenőrzésekre az ország területén, de arra nincsen kapacitásuk, hogy minden jogosulatlan fuvarozót tetten érjenek. E probléma lényegét Ignácz József Péter egy mondatban így fogalmazta meg: a magyar export- és importárualapot külföldi vállalkozások „szüretelik le”, s nemcsak a fuvart viszik ki az országból, hanem a fuvardíjat is. Mint mondta, a nemzetközi szállítmányozás kvótákkal szabályozott piacán egy adott ország fuvarozói meghatározott mennyiségű fuvart teljesíthetnek, de ha egy ország határain nincsen automata ellenőrző rendszer, akkor ezeknek a kvótáknak érvényt szerezni nem lehet.
A mátészalkai gyűlésen Vereczkey Zoltán azt mondta: az MKFE mintegy 17 ezer vállalkozójának nevében múlt évben levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek azzal a kéréssel, hogy az ágazatot érintő kérdésekben a kormányzat vegye figyelembe a hazai cégek érdekeit. Szerinte a kormányfő a szívén viseli a magyar vállalkozások érdekeit, ezért bízik benne, hogy hamarosan megoldást találnak a problémára. Az elnök közölte: az egyesület a lehető legrugalmasabb a kérdés rendezésében, így azt is fölajánlották a magyar vámszervek vezetésének, hogy az említett automata ellenőrző berendezéseket maga az MKFE vásárolja meg, hogy ne okozzanak többletkiadást a magyar költségvetésnek.
Vereczkey szerint a vámhatóság vezetése a tárgyalások során együttműködő és konstruktív volt, az más kérdés, hogy az MKFE már hosszú ideje sürgeti a jogosulatlan fuvarozás anomáliáinak megoldását, de jelentősebb előrelépés nem történt. Igaz, a kormányzat létrehozott egy minisztériumi bizottságot a kérdéskör rendezésére, így az MKFE tagjai a mátészalkai gyűlésen abban maradtak, hogy ennek a bizottságnak írásbeli javaslatokat juttatnak el a probléma megoldására. Döntöttek arról is, hogy a napokban levelet juttatnak el az illetékes tárcákhoz, hogy részletes tájékoztatást kérjenek a Magnit magyarországi terjeszkedéséről.
A fórum résztvevői hangsúlyozták, hogy az őket érintő súlyos gondokból nem akarnak politikai ügyet csinálni, mert az MKFE-t nem politikai, hanem gazdasági és érdekvédelmi szempontok vezérlik. Ám a gyűlésen azért elhangzott egy figyelemre méltó javaslat: az egyik vezető arra kérte a tagságot, hogy választási év ide vagy oda, a fuvarozóknak akár a demonstrációktól sem szabad visszariadniuk, ha úgy látják, hogy érdekeik érvényesítése nem jár sikerrel.
