Két munkanap regisztrációra
Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy a kiadóvezetők november végén is kaptak egy levelet Pósfaitól, abban azonban más, tartható határidők és információk voltak.
– Abban a levélben arról tájékoztattak, hogy ha majd megjelenik az úgynevezett árkorlátrendelet, akkor megnyílik a hivatal elektronikus rendszere, amelyben a kiadványokat regisztrálni lehet. A hivatal akkor azt írta, nem a rendelet megjelenésétől, hanem a rendszer megnyílásától számított 15 napon belül kell a kiadóknak regisztrálniuk. Ehhez képest december 20-án még nem volt rendelet. A tankönyvesek általában az iskolai téli szünethez igazodva, a karácsonyi szünetben tudják kivenni a szabadságukat. De nem is éreztük, hogy aggódnunk kellene, hiszen ha 20-ig nincs rendelet, január elején akkor is biztosan benne vagyunk a 15 napos határidőben. És ez akkor is így lett volna, ha a két ünnep között mégiscsak kihirdetnék a jogszabályt. Ehhez képest december 23-án, hétfőn szembesültem Pósfai levelével – fakad ki, hozzátéve, a kiadók többsége nem dolgozik az év ezen szakaszában.
Szarvas-Ballér Judit azt is elmondta, hogy ezen a napon telefonált neki egy illetékes, hogy figyelje a postáját, mert fontos levél várható. – Bizony, riadalommal töltött el, amikor végigolvastam a tájékoztatót, és rájöttem, hogy a karácsonyi és szilveszteri munkaszüneti napokat és a közbeeső hétvégéket leszámítva, mindössze két munkanap maradt a tankönyveseknek kiadványaik regisztrációjára. December 23-án próbáltam hívni a kiadókat, nem volt más választásom. A hír hallatán sokan felháborodtak, azt kérdezték, hogyan tehetik ezt meg velünk –folytatta a TVOT elnöke.
Úgy tudjuk, a kiadók ezek után sorra rendelték vissza az ünnepek idején a kollégáikat, hogy a túlélésüket biztosíthassák a jövő tanévre, azaz a kiadványaik regisztrációját elintézhessék. Miközben a tankönyvesek megszakították a téli szabadságukat a szinte teljesíthetetlen határidő miatt, addig az Oktatási Hivatalban zavartalanul folyt a téli vakáció. Az illetékes kolléga levélfiókja ugyanis a következő automatikus választ dobta a regisztrációban elakadt, segítséget kérő tankönyveseknek: „Tájékoztatom, hogy szabadság miatt levelét legkorábban 2014. január 6-án olvasom.” A Népszabadság is küldött az illetőnek december 30-án tesztlevelet, és mi is ezt az automatikus választ kaptuk. A hivatali segítségre azért lett volna égetően szükség, mert az informatikai rendszerben könnyen elakadhat egy informatikai ismeretekkel nem kellőképp felvértezett tankönyves. De nem volt kihez fordulni.
Hogy tovább nehezítsék a tankönyvesek dolgát, nem elég december 31-ig e rendszerben elektronikusan bejelenteni a kiadványaikat, a jelzett határidőig a regisztrációjukat kinyomtatott formában és aláírva, postai úton is fel kell adniuk. Mindezt úgy, hogy kiadványonként a tankönyvjegyzékre kerülés díja 5500 forint. Ha egy kiadónak több könyve is van, amelyet szeretne regisztrálni a következő tanévre, annak annyiszor 5500 forintot kell utalnia. Természetesen a kinyomtatott regisztrációs laphoz a kiadóknak csatolniuk kell az átutalásról szóló igazolást, ami – figyelembe véve, hogy mind össze két banki munkanap volt a két ünnep között – nem kis nehézség.
– Ez így, együtt elfogadhatatlan –mondta Szarvas-Ballér Judit, aki azt sem igazán érti, miért nem hirdették ki az árkorlátrendeletet korábban. Hiszen a jogszabályt már minden érintettel egyeztették, a tavalyi évhez képest semmi sem változott, csak a dátumot cserélték ki. Vagyis semmilyen függőben lévő részlet nem volt benne, mégis hónapokig dekkolt Balog Zoltán minisztériumának egyik asztalán, a tárcavezető aláírására várva. Az új tankönyvtörvény által márciusban megszüntetendő testület elnöke nem tudja, mi áll a késlekedés hátterében, csak azt, hogy hónapokig várt aláírásra a jogszabály. Csak egy választ talál arra, miért december 21-én hirdették ki a rendeletet, és miért kaptak szinte tarthatatlan határidőt a kiadók: – Így talán kevesebb könyv kerül a tankönyvjegyzékbe. Valószínűleg ez volt a cél – állapította meg.
A vállalkozók következő pofonja az lehet, ha feleslegesen fizették ki a tankönyvek után az 5500 forintos regisztrációs díjat. Semmi sem garantálja ugyanis, hogy azok a tankönyvek valóban rendelhetők lesznek. Ha ugyanis az állam előáll saját kötetekkel, vagy a miniszter pályázatot hirdet, amelyen lesznek győztes könyvek, akkor azok a kiadványok élveznek majd prioritást: a pedagógusoknak azokat kell megrendelniük.
Ki fejleszthet tankönyvet?
Az utolsó szöget is beverte a kormány a tankönyves vállalkozások koporsójába. A december 29-én megjelent kormányrendelet nevesíti, mely jogi személy fejleszthet tankönyvet, kezdeményezhet a jövőben tankönyvvé nyilvánítást. „A Kormány a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvényben foglalt feladatok ellátására állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervként az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, könyvtárellátóként a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (...) jelöli ki” – olvasható a jogszabályban. Vége annak az objektív feltételek között végzett munkának, amelyben egymással versengő kiadók, a gyerekek különböző igényeihez jól forgatható, különböző pedagógiai programoknak megfeleltethető tankönyveket fejlesztettek. A kiadók a jövőben csak akkor rúghatnak labdába, ha erre a miniszter külön pályázat kiírásával lehetőséget ad. (Ó. M. D.)
