Márványlépcső vezetett le a föld alá, a Sydney üzleti negyedének szélén lévő Chequers klubba. Az aranykorszaknak számító 1960-as években Shirley Bassey és Frank Sinatra is fellépett itt. 1973. szilveszter estéjén azonban egy akkor ismeretlen helyi banda volt hivatott szórakoztatni a vendégeket. Annyira friss volt az együttes, hogy nem is volt elég számuk a több részből álló programra. Rolling Stones-, Chuck Berry- és Little Richard-dalokat játszottak. A ritmusgitáros Malcom Young oda is szólt az öccsének, Angusnak, hogy figyeljen, mert eljött a „dzsesszkorszak”. Azaz nyomjon egy kis szólót. Úgy fél óra meg is felel.

Nem mindennapi élményben lehet részük egy ausztrál– ázsiai Antartisz-expedíció tagjainak: a karácsony után minden jel szerint az új évet is a kelet-antarktiszi jégtáblák közé rekedt orosz hajón köszöntik. Az Akagyemik Sokalszkij 74 utasa a sikertelen mentési akciók és az egy heti veszteglés ellenére kifejezetten jó hangulatban várja a fejleményeket.

„Michael a francia Alpokban síelt, és balesetet szenvedett. A fején sérült meg, rövid időn belül kórházba szállították, ahol megfelelő ellátást kap” –közölte vasárnap este Sabine Kehm, a tavaly visszavonult hétszeres világbajnok szóvivője. Egyetlen kérdésre sem válaszolt, és előre elnézést kért, amiért nem tud folyamatos tájékoztatást adni Michael Schumacher állapotáról.

A vasárnapi tizenöt gólos győzelem után tegnap 31:22-re nyert Bahrein csapata ellen a januári Eb-re készülő magyar férfi-kézilabdaválogatott, s bár a Szigetszentmiklóson rendezett barátságos meccs szünetében még a sehol sem jegyzett rivális vezetett 14:12-re, Mocsai Lajos szövetségi kapitány feje nem csupán az első félidőben nyújtott produkció miatt főhet. Sőt: a baj sokkal nagyobb lehet, mint amire az eladott labdák sorából, a bántóan szellős védekezésből vagy a kedvetlen játékból következtetni lehetne.

Mennyiért adják a kávét január elsejétől Lettországban? Ma még egy latba kerül, és 2014 elejétől elvileg 1,42 eurót kellene kérni érte – de mindenki biztos benne, hogy az „egyszerűség” kedvéért másfél euróra kerekítik majd az árát. Éppen a drágulástól félnek leginkább a lettek, és ez is magyarázza, hogy a többségük határozottan ellenzi a közös valuta bevezetését.

Akadnak pillanatok, amikor az ember egyedül szeretne lenni.

Az önkormányzatok 1990 óta lényegében azt állítanak köztereikre, amit akarnak. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1989-ig művészeti hatóságként, tiltó hatókörökkel felruházott intézményként működött, ám e joga 1990-ben megszűnt. Ekkortól csak szakvéleményt kellett beszerezni a szoborállítónak a lektorátustól, vagy Budapest területén a Budapest Galériától, de ennek már nem volt kötelező ereje. Így jutottunk idáig: a köztéri szobrászatot a maga képére formálta a konzervatív közízlés. Tisztelet a kivételnek. Az olvasó tudja, mire gondolunk: a fantáziátlan Szent Istvánokra, Gézákra, Gizellákra, a mostanában rohamosan terjedő, padon ülő, „csüccs mellém” emlékműfigurákra és az egyre kellemetlenebbül szaporodó jópofa köztéri nippekre.

Engedjék meg az olvasók, hogy e keddenként megjelenő rovat szerzőjeként az óévbúcsúztatás alkalmából hadd legyek a szokásosnál is kissé személyesebb. Az idei esztendő utolsó keddjén erre két okom van.

Az év utolsó napjaira tűzött ki bemutatót a Centrál Színház. A Chicagót adják hármas szereposztásban. Telis-tele húzónevekkel az előadás, amit a színpadon még ki is figuráznak. Bozsik Yvette rendezte a produkciót, akárcsak a Centrál azelőtti zenés sikerét, a Kabarét. A szerzők ugyanazok. És a korábbi díszlet egyes elemei.

Nem akartam én új kedvencet magamnak, ott van nekem Iniesta, már az is furcsa volt, amikor ő a kevés hajával simán arrébb söpörte a lelkemben Ronaldinhót, összegészében persze nem, csak aktuálisan; ha végiggondolom majd egyszer, ki mindenkit szerettem nagyon, vélhetően a brazil áll majd a listám élén. De mindig jönnek új zsenik, egyszer csak egy Cavani például, pedig hát uruguayi, mi közöm hozzá, és persze a most szóban forgó Neymar, aki olykor-olykor egykori magyar kedvencemre emlékeztet, ráadásul pont abban a korban van, amikor ő a legjobb volt, az argentínai kiállításon és a zalacsányi baleseten innen még.

Hatósági áras lesz a pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító mobil-előfizetés, s az átállás csúszása miatt senki sem bukja el az ötvenezer forintos állami támogatást – erről döntött tegnap a nemzetgazdasági miniszter. A kiskasszák esetében nettó 1500, a PC-alapú gépeknél 2500 forint lesz a mobilinterneten alapuló kapcsolat havi díja gépenként.

A 2014-es választások előtt már nem módosítanak a voksolás szabályain. Az Országgyűlésnek viszont tavasszal foglalkoznia kell a devizahiteles szerződésekkel, mert a helyzet úgy nem maradhat, ahogy most van – mondta Gulyás Gergely a Népszabadságnak. Szerinte kétharmados törvénnyel sem védhető meg a rezsicsökkentés, ha nem az Orbán-kormány marad hatalmon.

Miért Volgográd? A Volga partján 65 kilométer hosszan húzódó várost októberben választották először tetthelynek a terroristák. Volgográd nagyváros, de mégsem olyan szigorúan ellenőrzött központ, mint Moszkva vagy Szentpétervár. Ráadásul jelképes hely, a sztálingrádi csata a huszadik század nagy fordulópontja volt. Októberben, a hetvenedik évfordulón itt mutatták be Fjodor Bondarcsuk 3D-ben készült nagy filmeposzát. És először októberben robbantott egy öngyilkos terrorista egy volgográdi buszon. Orosz szóval „sahidkának” nevezik az elkeseredett nőket, akik férjüket, fiukat vesztették, akiknek apjuk, rokonságuk került börtönbe a több mint húsz éve tartó háborúban. Az Észak-Kaukázus, akár a XIX. században, az elmúlt húsz évben is háborús hadszíntér. Először szeparatista célok vezették a csecseneket, dagesztániakat. Aztán színre léptek az iszlamisták, akik vallásháborút hirdettek, akikhez csatlakozott az al-Kaida turnézó gyilkos-terrorista különítménye.