Gulyás Gergely nem babonás és nem gondolkodik bársonyszékről
Pár héttel a 2014-es választások előtt, februárban, a parlamenti tavaszi ülésszakban ön szerint mi lesz a legnagyobb kihívás a Fidesz–KDNP számára?
Az, hogy a kampány ellenére még néhány hétig az érdemi jogalkotási feladatokra koncentráljunk.
Az érdemi jogalkotás már csak kampánycélokat fog szolgálni?
A nyugati demokráciákban a kampány a választások másnapján kezdődik. Ennek ellenére az elmúlt években nagyon sok olyan fontos átalakítás történt, amely nem a kormánypártok népszerűségét, hanem reményeim szerint az ország érdekét szolgálta.
Az önök által előkészített új kétharmados házszabály vagy a harmadik rezsicsökkentés bejelentése nem lesz meglepetés.
Valóban, a miniszterelnök felkérte Rogán Antalt, hogy vizsgálja meg, milyen keretek között lehetséges további rezsicsökkentés. A Fidesz-frakció januárban foglal állást a kérdésben.
Valamilyen látványos alkotmánymódosítás?
Reményeim szerint a választások előtt már semmilyen alkotmánymódosítás nem lesz.
Rezsiharcos alkotmánymódosítás sem?
A politika a szavakkal kapcsolatos kommunikációs játéktér is, de „rezsiharcos” alkotmánymódosításról soha nem volt szó.
A Fidesz állítása szerint alkotmányos védelmet kell biztosítani a rezsicsökkentésnek, mert a baloldalban nem lehet bízni e tekintetben.
Arról volt szó, hogy sarkalatos, azaz kétharmados szabállyá kell-e tenni a közműszolgáltatásokról szóló törvényt. Erről lehet értelmes jogi vitát folytatni, de politikailag szerintem hiba lett volna ezért alaptörvényt módosítani.
Németh Szilárd és Rogán Antal többször utalt erre, a Magyar Nemzet is arról számolt be november végén, hogy alkotmánykiegészítés fogja kimondani: a nonprofit közszolgáltatások működését sarkalatos törvény szabályozza a jövőben.
Nem vagyok jós, de szerintem ez a kérdés lezárult. Nagy tévedés lenne azt a politikai látszatot kelteni, hogy a közműszolgáltatókra vonatkozó törvények sarkalatossá tételével a rezsicsökkentés eredményei megvédhetők abban az esetben, ha nem a jelenlegi kormány marad hatalmon. Az árszabályozás ugyanis az energiahivatal és a kormány kompetenciája. Ha nem a jelenlegi kormány marad hatalmon, akkor az e területen jelentős befolyással rendelkező, döntően külföldi közműszolgáltató cégek újra a korábbi nyereségükre tesznek majd szert. Magyarul: baloldali győzelem esetén nemcsak a rezsicsökkentés érne véget, de jelentős áremelések jönnének.
Ezt az érintettek nyilván vitatnák. De 2014-ben meg lehet nyerni Magyarországon a választást a rezsicsökkentéssel?
Szerintem rezsicsökkentés nélkül is megnyernénk a választásokat. A rezsicsökkentés a jelenlegi kormány gazdaságpolitikai filozófiájából logikusan következett.
A 2013-as törvényalkotás a nagy gazdasági érdekcsoportok (trafiktörvény, földtörvény, takarékszövetkezetekről szóló törvény) és a Fidesz politikai kampányérdekeit (rezsicsökkentés, energiahivatalról szóló törvénymódosítás) szolgálta. A Nemzet Művésze cím adományozása kapcsán pedig egy lex „X. Y”. készült volna, de a törvényt Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra. Mi a véleménye az ilyen típusú jogalkotásról?
A földtörvény és a takarékszövetkezetekről szóló jogszabály elfogadásával szerintem éppen szembementünk olyan nagy gazdasági érdekcsoportokkal, mint amilyenek a külföldi földspekulánsok vagy a bankok. Az elmúlt három és fél év jogalkotása összességében az ország érdekét, a válság leküzdését szolgálta. Természetesen követtünk el hibákat, voltak olyan törvények, melyeket mi fogadtunk el, majd mi módosítottunk. A túl gyors törvényhozási iram, bár az ország helyzete miatt az esetek többségében elkerülhetetlen volt, mégis időnként hagyott minőségi kívánnivalót maga után. Az új házszabály egy lényegesen lassabb és kiszámíthatóbb eljárásrenddel eleget tesz az ellenzéki kritikáknak, és a megfontoltabb jogalkotás lehetőségét biztosítja.
És arról mi a véleménye, hogy a kormány mintha kontrollszerepet szánna magának a bíróságok fölött? Különösen ha olyan érzékeny kampánytémáról van szó, mint a devizahitelesek ügye.
Van egy fontos vita a magyar közéletben...
A jogszolgáltatás vagy igazságszolgáltatás vita?
Az már eldőlt, hogy jogszolgáltatásról van szó. Éppen Sólyom László tette világossá még a köztársasági elnöksége alatt, hogy a bíróságokon nincs igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás.
Önök viszont a „láthatatlan alkotmányozást” támadták.
A „láthatatlan alkotmány” fogalmát döntően a rendszerváltozáskor „agyonmódosított” korábbi alkotmány belső ellentmondásainak feloldására találta ki az Alkotmánybíróság. Ezek a problémák az alaptörvény elfogadásával megszűntek. De visszatérve a kérdésére: ennél fontosabb vita, hogy a bíróságokkal kapcsolatosan mi a politika lehetősége. Az teljesen világos, hogy az államhatalmi ágak különváltan működnek, ezt – a régivel szemben – az új alkotmány rögzíti. Viszont fontos kérdés, hogy ezek a különvált hatalmi ágak egymás tevékenységéről mondhatnak-e véleményt? Egyértelműen az a válasz, hogy igen. Kellő udvariassággal…
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban a parlamentben „botrányosnak” nevezte a bíróság egyik ítéletét, mely a „rezsiharcban” az energiaszolgáltatóknak adott igazat. Most pedig a Kúriáról mondták: a devizahiteles döntéssel a „bankok oldalára állt”.
A Kúria döntését mi természetesen tiszteletben tartjuk. De az nem udvariatlanság, hanem ténymegállapítás, hogy ez a jogegységi döntés egyértelműen a bankoknak kedvez. A Kúria a legkényesebb kérdésekben eltolta magától a felelősséget és nem döntött, ahol pedig igen, ott mindenhol a bankok javára.
A Kúria ítéletével vége a „hibás termék” mítoszának, és a devizahitelszerződés nem ütközik jó erkölcsbe sem, és az árfolyamváltozásból fakadó kockázatot az adósnak kell megfizetnie. Ezt ön vitatja?
Ma egy átlagos devizahitelnél a megemelkedett törlesztőrészlet növekményének mintegy 45 százaléka a kamatemelésből, 55 százaléka az árfolyamváltozásból fakad. Az egyoldalú szerződésmódosítás, a kamatemelés ügyében a Kúria nem döntött. Ehelyett az Európai Unió Bíróságának döntésére vár arról, hogy a bankok által megállapított általános szerződési feltételek tisztességesek voltak-e vagy sem, illetve a polgári törvénykönyvre hivatkozással visszapasszolta a labdát a magyar kormánynak. A Ptk. 226. § (2) bekezdése kivételes esetekben felhatalmazást ad a jogalkotónak arra, hogy a jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztassa.
Tehát az Országgyűlés a tavaszi ülésszak alatt, februárban megváltoztatja a devizahiteles szerződéseket?
A Fidesz álláspontja változatlan: a devizahitel-szerződéseket ki kell vezetni a hitelpiacról. A Fidesz januári szezonnyitó frakcióülésén foglalkozni fog a kérdéssel. A helyzet úgy nem maradhat, ahogy most van. Az nem állapot, hogy kizárólag a fogyasztók viseljék a kárát egy olyan szerződésnek, melyeknél durva egyoldalú szerződésmódosítások történtek, és a szerződés eleve minden kockázatot a hitelfelvevőre hárított. Mindenki tudja, aki annak idején hitelt vett fel, hogy az apró betűs figyelemfelhívások ellenére a radikális árfolyamváltozás kockázatát a bankok nem kezelték valós veszélyként, állami bankfelügyelet pedig mintha csak a jogszabályokban létezett volna.
A szerződések megsemmisítését a kormány sem szorgalmazza?
A szerződések megsemmisítése senkinek sem az érdeke. A Kúria döntésében vitán felül áll az a pont, hogy ezeket a szerződéseket – a jogellenesség kiküszöbölésével – hatályban kell tartani.
A Hír TV egyik műsorában mondta, hogy egyszer-egyszer előfordulhat, hogy a bíróságok nem a társadalmi igazságérzetnek megfelelően döntenek, de sorozatban ez nem történhet meg. Mit értett ezen?
Ilyenkor két lehetőség van: rossz az ítélet, vagy rossz a jogszabály, ami alapján az ítélet születik. A bírák természetesen függetlenek és nem utasíthatóak. A politika idézőjelben tett jogállami befolyásolási lehetősége a bíróságokra, hogy a parlament általános normát alkot, törvényeket hoz.
A 2014-es győztes szerezhet kétharmados többséget?
A kétharmados többség megszerzése továbbra is a csodák kategóriájába tartozik. Az új választójogi rendszer az arányosság tekintetében csak minimálisan módosult a korábbihoz képest.
Miért tartozna a csodák kategóriájába?
Rendkívüli eredményre lenne szükség a kétharmados parlamenti többséghez: 2014-ben a 106 választókörzet közül több mint kilencvenben nyerni kellene a győztes pártnak, és legalább húszszázalékos különbség kellene a listára leadott szavazatoknál az első és a második helyezett között. Ez szerintem irreális.
Ön, aki Szájer József, Áder János és Kövér László közvetlen munkatársa alkotmányos, jogi szakkérdésekben, hallott arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állítólag olyan elvárást fogalmazott meg, hogy a 2014-es győztesnek ne lehessen kétharmada, viszont stabilan tudjon kormányozni?
A megtisztelő állítás éppen a jelenlegi államfő vonatkozásában nem igaz. A választójogi törvénynél a parlamenti vitaszakaszban kapcsolódtam be, az előterjesztői expozét tartottam. Sok szempontra kellett tekintettel lenni, de nyilvánvaló volt, hogy egymással ellentétes kívánalmaknak nem lehet egyidejűleg megfelelni.
Az a Fidesznek lenne jó, ha a következő győztesnek nem lenne kétharmada, hiszen akkor nem tudná megváltoztatni a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmad által eszközölt lényeges törvénymódosításokat, alkotmánymódosításokat.
Én nem mondtam, hogy jó vagy rossz lenne, azt mondtam, hogy irreálisnak tűnik a kétharmados többség megszerzése.
De ön szerint jó lenne vagy rossz?
A kétharmad mindig nagy lehetőség és még nagyobb felelősség.
Ha a Fidesz kezében van, jó, ha egy baloldali kormány kezében, akkor rossz?
Én ennyire nem egyszerűsíteném le a kérdést, főleg, hogy az ezzel kapcsolatos vita túldimenzionált. A magyar közjogi rendszerben a győztes a mandátumok 51 százalékával nyugodtan, hatékonyan tud kormányozni. Alapvetően nem változtattunk azon, hogy nagy strukturális átalakításokhoz van szükség kétharmados többségre, hatékony és eredményes kormányzati teljesítményhez nincs.
És a nagy strukturális átalakításokat már véghezvitte Orbán Viktor kormánya. Már csak a hatékony működtetés van hátra?
Így van. Ezeket működtetni kell, de működtetni is sokféleképpen lehet.
Április 6-án lesz a parlamenti választás?
Erről semmilyen információm nincs.
Soltész Miklós KDNP-s szociális államtitkár ezt már egy parlamenti felszólalásában is elmondta.
Ezzel kapcsolatosan legfeljebb ő tud felvilágosítást adni.
Akkor már április 13-a nem lenne jobb? Feltéve, ha nem babonás. A négyéves ciklus miatt, 2010-ben április 11-én volt az első forduló.
Nem vagyok babonás, de a kérdés eldöntése kizárólagos államfői kompetencia.
Ha mégis április 6-án lesz a magyar parlamenti választás, három hónappal előtte felelősen ki tudja-e jelenteni, lesz-e még bármilyen változtatás a választójogi törvény vagy a választási eljárási szabályok tekintetében? A kampányfinanszírozáson még decemberben eszközöltek korrekciót épp az ön javaslatára, és az is véglegesnek tűnik, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó polgárok csak a konzulátuson szavazhatnak, míg a határon túliak levélben is.
Ez így igaz. Ez a megoldás felel meg az AB-döntésnek. Nem lesz már semmilyen módosítás.
Mit tippel, mi lesz a 2014-es parlamenti választás eredménye?
Minden, a jelenlegi kormánypártokhoz tartozó politikus abban bízik, hogy a Fidesz és a KDNP felhatalmazást kap egy újabb törvényhozási ciklusra.
Kiszivárogtak olyan hírek, hogy Balog Zoltán humánminiszter államtitkári posztot ajánlott önnek, de elutasította. A 2014-es választások után vállalna kormányzati szerepet, ha Fidesz-győzelem esetén Orbán Viktor miniszteri bársonyszéket ajánlana önnek?
Magyarországon 1990 óta a választópolgárok döntenek arról, hogy ki kormányozhat. A választópolgárokkal szembeni tiszteletlenség lenne az ő döntésük ismerete nélkül bármilyen spekulációt folytatni arról, hogy mi lesz 2014 tavasza után.
