Mezőhegyes: strómanok a szomszédban
Ez majdnem olyan, mint amikor bezárt a cukorgyár – mondta egy helybéli Kovácsné dr. Faltin Erzsébetnek. – Nem, ez sokkal rosszabb, mert ez már az összes munkahelyet érinti – felelte a polgármester asszony.
Emiatt telt meg szerda este a kisvárosban a József Attila Művelődési Központ nagyterme: Mezőhegyes városa létében érzi fenyegetve magát.
A Földet a Gazdáknak program keretében ugyanis kiírták a pályázatot háromezer hektár állami földre, amelyet jelenleg a 600 állandó munkahelyet fenntartó Ménesbirtok Zrt. használ. A földet ugyan csak 2017. január 1-jétől adnák a pályázati nyertesek használatába, de a hatásai azonnal érezhetők lennének. Például a pályázati döntés megjelenésétől nem kapna tovább hitelt a Ménesbirtok Zrt., amely összesen kilencezer hektár állami földet használ, és amelynek tönkretétele politikai indíttatású döntés.
Mezőhegyesen 230 éve egyfolytában kincstári birtok működik, nyolcezer hektár egyetlen birtoktestben. Ennek nagy része öntözhető. A Ménesbirtok épületegyüttese évek óta várja, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák. A Ménesbirtok Zrt. Európa legnagyobb vetőmag-előállítója, a város legnagyobb helyiadó-fizetője. A 2004-es privatizáció óta több mint 3 milliárd forint földhaszonbérletet fizetett az államnak, 11 milliárd forintnyi bért a dolgozóinak, és erre 6 milliárd forint közterhet az államnak. A városban mindössze 5 nyilvántartott családi gazdaság működik – ők sem panaszkodtak soha, hogy elveszi az életterüket a Ménesbirtok. A mezőhegyesiek most hallották, hogy Miskolcról költözött a közeli Csanádpalotára egy lehetséges pályázó, akiről azt sejtik: kormánypárti politikusok strómanja.
A lakossági fórumon fölhívták a figyelmet: ha ül a széksorokban valaki, aki pályázott, álljon föl, és mondja el az érveit. Senki sem állt fel. Noha a város vezetősége azért vállalta föl a fórum szervezését, hogy nyílt és demokratikus vitában mindkét oldal kifejtse álláspontját, nem volt kivel vitatkozni. Simonka György országgyűlési képviselő, aki a Fidesz képviselőjelöltje a településen, az utolsó pillanatban mondta le telefonon a részvételét. Kovács Sándor, az üzemi tanács elnöke ezt úgy jelentette be: Simonka nem akart politikai vitába keveredni, mert megjelent a fórumon Varga Zoltán és Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő is.
Simonka azt írta korábban a Facebook-oldalán: több mint egy hónapja próbálja elérni, hogy az NFA gondolja újra a mezőhegyesi állami földek pályázaton történő kiosztását, de legalábbis a területek kijelölésének módját. Fotót is kirakott magáról, amint Bitay Márton államtitkárral ül szemben egy irodában. A mezőhegyesiek azt hitték, valóban lobbizik az érdekükben – ebben akkor kellett csalódniuk, amikor Simonka maga is megszavazta, hogy elfogadják Bitay Márton válaszát Varga Zoltán és Gőgös Zoltán interpellációjára. Bitay ott újra kijelentette: a kormány célja, hogy a nagyüzemek által használt földet az összes terület 20 százalékára szorítsa vissza.
Hogyan ért akkor egyet Simonka a nagybirtoktest egyben tartásával? Vagy nem mert szembemenni a választói érdekében a pártjával? – kérdezték a fórumon. A helybeliek szerint maga a pályázati kiírás is összeegyeztethetetlen a polgári joggal – Simonka ezzel is érvelhetett, ha akart. Ehhez képest azt írta a Facebookon: „Ahogy telik az idő, egyre kevésbé látom a realitását annak, hogy a kiírt pályázatok visszavonásra kerüljenek”.
A mezőhegyesieknek fekete karácsonyuk lesz, mert akkor hozzák nyilvánosságra a pályázat eredményét. Nem tudják, hová való emberek, hányan és mekkora területekre pályáznak. Csak azt látják, hogy nem a nagyvállalat, hanem kisvállalkozók tartoznak a mezőhegyesi önkormányzatnak összesen 50 millió forint helyi adóval. Ha kihúzzák a földet a Ménesbirtok Zrt. alól, hogyan tudnak ilyen kisvállalkozások bejelentett munkahelyet teremteni az onnan utcára kerülő dolgozóknak? Az a megszűnő 5-600 munkahely magával rántja a többit is a városban: a kereskedelmet, a szolgáltatást, kicsit hosszabb távon pedig a közoktatást és a kultúrát is. Aki ugyanis tud, az elmenekül.
– A Ménesbirtok Zrt.-ben 15 hektár föld eltart egy embert – érvelt Gőgös Zoltán. – A kormányoldalon azt szokták mondani: a nagybirtokon cselédek az emberek. Meg kell nézni, hány embernek adnak munkát a családi gazdaságok! Hány alkalmazottnak lesz majd onnan nyugdíja, biztonságos öregkora? Hiába vállalnak állattenyésztést, ha nem kérik tőlük számon, akkor monokultúrás gabonatermelést folytatnak majd, mert az európai uniós támogatási rendszer azt részesíti előnyben. Teljesíteni viszont nem tudják, mert nincs elég tőkéjük és tapasztalatuk hozzá. Ha keresi az ember a nyájat, csordát, azt válaszolják: az állatok nem ott laknak, ahol a föld van, hanem 160 kilométerrel távolabb.
Miért kell szétverni azt, ami működik? A mezőhegyesiek elmentek Ángyán Józsefhez, amikor még államtitkár volt. Azzal nyugtatta őket: az ilyen helyek kivételek. Ángyán már nincs sehol, és nincs kivel tárgyalni. Pedig nagyon szeretnének. Hívják Simonka Györgyöt – ha nem akar a szocialistákkal egy fórumra jönni, jöjjön egyedül! Meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt is – egy közeli barátja beleszerelmesedett Mezőhegyesbe, az ő közvetítését kérték. Jöjjön, érveljen, nézzen a mezőhegyesiek szemébe!
Kovácsné dr. Faltin Erzsébet felhatalmazást kért a képviselő-testülettől, hogy az önkormányzat minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumhoz fordulhasson: nem a Ménesbirtokot, nem annak tulajdonosait, nem is csak a dolgozóit, hanem az egész várost képviselik.
Megkérdeztem Simonka Györgyöt, miért nem jött el a fórumra, és akar-e a mezőhegyesiek szemébe nézni. Nem nyilatkozott, hanem a fórum után írt újabb Facebook-bejegyzésére hivatkozott. Ott már szó sem volt a pályázat visszavonásáról vagy arról, hogy helytelenítené, hogy messziről jött strómanok kezére kerüljön a föld. Mostani álláspontja szerint „a munkahelyeket és az ágazati pontokat fent lehet tartani úgy is, hogy a több ezer hektár földből származó több milliárd forintos haszon nem budapesti ismeretlen tulajdonosok és cégek zsebében landol, hanem a helyi gazdák boldogulását segíti. A pályázati kiírás előnyben részesíti azokat, akik munkahelyet teremtenek, ráadásul az egész világ tudja, hogy a mezőhegyesi földekben a legnagyobb érték az öntözőrendszer, a komplex gépi szolgáltató rendszer és a vetőmagüzem. Ezek egyben tartása mindenki érdeke”. Vagyis: hordják csak szét a földet, majd a nyertesek közösen gondoskodnak a nagyüzem eszközeinek és a 600 mezőhegyesi dolgozó munkahelyének fenntartásáról.
A Facebook-bejegyzéséhez írt kommentek szerint 2-3 órával a fórum előtt Simonka György még Mezőhegyesen volt. Bitay Márton államtitkár úgy beszélt a parlamentben, mintha az ügyészség nem zárta volna le a vizsgálatot, s talált volna valami törvénysértőt a 2004-es privatizációban. Mintha burkoltan azt mondaná: ha ugrálni mernek, újraindítják a nyomozást.
A mezőhegyesiek összeállították a város delegációját, és tárgyalni akarnak. De együtt és egységesen.
– Ez a dolgunk most, és ha nem vállaljuk föl, hamarosan semmi dolgunk sem lesz – mondta a polgármester asszony.