Törvény a Városliget bekebelezéséről
Az aktuális elképzelések szerint három épület alkotta „múzeumfal” épülne a Dózsa György útra, illetve gyermekélményközpont a Petőfi Csarnok helyén. Új helyre költözne a Fővárosi Nagycirkusz, bővülne a Közlekedési és a Szépművészeti Múzeum, Pannon Őstenger hullámozna az állatkertben. Minderre 150 milliárdot és öt évet szán a kormány. A pénz nagy részét elvileg uniós forrásból teremtenék elő.
A Városliget jelenleg az állam, a főváros és a zuglói önkormányzat osztatlan tulajdona. Az új törvény a tulajdonjogot formailag nem érintené, ám gyakorlatilag kiürítené. A tulajdonosok ugyanis semmibe sem szólhatnának bele a jövőben. A jövő januárra megalakuló állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelné meg a terveket, szerezné meg az engedélyeket, folytatná le a közbeszerzési eljárásokat, kötné meg a szerződéseket, igazolná a teljesítést. A rendelkezésre álló források felett is a cég rendelkezik. Az új épületek kizárólagos állami tulajdonba kerülnek, az államé lesz a bevétel is. Zugló és Budapest egyetlen fillért sem kap cserébe. Az esetleges vagyonvesztésről hiába kérdeztük a zuglói és a fővárosi önkormányzatot. Nem is válaszoltak. Holott Tarlós István főpolgármester korábban azt mondta, hogy a terület átadása a BKV-alku része lesz. Lehet, hogy így is volt. A parlament a jövő évi költségvetésben további 14 milliárdot szavazott meg a főváros közösségi közlekedésének támogatására. Ez ugyan hosszú távon nem jelent megoldást, de a választásokig kitart.
A városházának azonban nemcsak a tulajdonosi jogokról, de az átalakítás befolyásolásáról is le kell mondania. A törvénytervezet értelmében a hatályos városrendezési és építési szabályzatot, illetve a városfejlesztési koncepciót sem kell majd figyelembe venni. Így például az épületmagasságra vonatkozó előírásokat és a beépíthetőségi százalékot sem. De a zöld területre vonatkozó kormányrendelet se lesz érvényes a területre. Kiemelt beruházásként az engedélyezés is egyszerűsödik és felgyorsul.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint a törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés demonstrálná elkötelezettségét a Liget megújítása mellett, s egyben megoldást nyújtana az osztott tulajdonú telekingatlanon megvalósuló, de kizárólag az állam által finanszírozott és lebonyolított beruházás során felmerülő jogi problémákra. Baán szerint továbbra is a budapesti önkormányzatnál marad a szabályozási jogkör, mivel a főváros kap felhatalmazást arra, hogy jövő év június 30-ig alkosson építési szabályzatot a területre. A Ligetben csak olyan fejlesztés valósulhat meg, amellyel az önkormányzat egyetért.
– A törvény a Tarlós-kabinet bukásának beismerése – állítja Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje, aki szerint az államosítás és a beépítés együtt a Városliget felszámolását jelenti. Ezért felszólítja Tarlós Istvánt, hogy Budapest nevében tiltakozzon a javaslat ellen. Külön pikantériája az indítványnak, hogy éppen az egyik érintett önkormányzat – Zugló – vezetője nyújtotta be, tálcán kínálva fel a parkot tönkretevőinek.
– A Múzeumi Negyed nem szolgálja a Városliget érdekeit. Az új épületek bekebelezik a zöld területet, miközben az sem bizonyított, hogy új múzeumokra szükség van, az pedig végképp nem, hogy éppen itt – állítja az Együtt–PM fővárosi frakciója. – A kormány tudja, hogy az elképzelés megalapozatlan, ezért van szükség a mindent állami kézbe vonó törvényre. A birodalmi léptékű elképzelés kihagyja a folyamatokból az ott lakókat, az odalátogatókat, a szakembereket, a minőségi megvalósítást biztosító ellenőrzéseket és egyeztetéseket – hangsúlyozzák.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért képviselője többfrontos jogi harcot helyezett kilátásba. Mint elmondta, a tervezet a Városligetben felépíthető épületek között „a magánház kivételével mindent” (például sport-, szabadidő-, vendéglátó, kiskereskedelmi és hitéleti létesítményeket) felsorol, ami már az eddig nyilvánosságot látott múzeuminegyed-koncepción is messze túlmutat, és akár egy nagyszabású ingatlanspekuláció lehetőségét is magában rejti.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint ők különösen azt találják aggasztónak, hogy a Papcsák Ferenc által beadott törvényszövegben semmilyen beépítési korlát nem szerepel, a jogszabály gyakorlatilag szabad kezet ad a beruházónak, minimálisra csökkentve a hatósági és a társadalmi kontroll szerepét.
Úgy tudjuk, az újabb, a jelen kormányzati ciklusban immár a sokadik budapesti „zöldrablás” a hazai zöldszektort is mozgósította. Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint „amennyiben egy beruházást csak az építészeti és környezetvédelmi szabályok felfüggesztésével lehet megvalósítani, akkor vagy a szabályokkal, vagy a beruházással valami nincs rendben”. Szerinte a Városliget már jelenleg is túl van a közpark definíciójában szereplő 3 százalékos beépítésen, miközben a szomszédos VI. és VII. kerületben egy lakosra csupán fél négyzetméter zöldfelület jut.