Kérlelhetetlen antikommunistaként méltatta a hétfői díjátadó ünnepségen Vlagyimir Bukovszkij egykori szovjet disszidenst (képünkön) Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. A 71 éves orosz férfi kapta ugyanis az idén a Mol, illetve a Terror Háza Alapítvány Petőfi Sándor-díját. Bukovszkij nemcsak politikai gondolkodó, aktív ellenzéki, de neurofiziológus kutató és író is. 1976 óta él Angliában, amikor Zürichben kicserélték Luis Corvalán chilei kommunista vezetőre. Azóta is aktív politikai tevékenységet folytat természettudományos és írói munkája mellett. Jelöltette magát – sikertelenül – Oroszország elnöki tisztére is. Jelenleg az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) tagja. (Az euroszkeptikus párt az EU-ból való brit kilépésért harcol az Európai Parlamentben is.)

Nem szavazta meg az ukrán parlament a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Tegnap délelőtt az elfogadáshoz szükséges 226 helyett csak 186 voksot kapott az ellenzéki frakciók javaslata, amely az Európai Unióval tervezett társulás felfüggesztése nyomán „a nemzeti érdekek elárulása” miatt menesztette volna a kabinetet. A tüntetők által körülvett épületben tartott tanácskozáson részt vett a miniszterek többsége, igaz, csak az után, hogy a képviselők követelésére odarendelték őket. A belügyi tárca vezetője, Vitalij Zaharcsenko azonban távol maradt, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a hivatalában kellett maradnia, hogy „biztosítsa a rendet Kijevben”.

Háromezernél több új kocsit törtek össze és négyszáz különféle autótípust teszteltek 1997 óta a Euro-NCAP laboratóriumában, ahol az Európai Unió közlekedési programjának keretében a nagy sorozatban piacra kerülő modellek biztonságát értékelik.

Zavarba ejtő cikket írt Révész Sándor a minap. A jeles publicista azt rója fel az általam vezetett Tett és Védelem Alapítványnak, hogy „precedensértékűnek” nevezett egy holokauszttagadás jogcímen hozott jogerős ítéletet. Révész szerint amit a zsidó szervezetek által életre hívott alapítvány csinál, az pótcselekvés, és a kormány sanda módon még támogatja is ezt a – nevezzük Révész kedvéért így – maszatolást.

Most, amikor Ukrajna társulási szerződése az EU-hoz kútba esett, és a világ hírportáljai a kijevi forradalommal vannak tele, érdemes kicsit visszamenni az időben, és egy pillantást vetni Ukrajna választási térképére 2010-ben, tehát abban az időben, amikor az ukrán nép Janukovicsot választotta meg Ukrajna elnökévé.

Ezt is megéltük: teniszért tolongtak a nézők Budapesten. Hazai környezetben ritka látvány az ilyesmi: legutóbb talán a margitszigeti Davis Kupa-találkozók idején volt ekkora sürgés-forgás a pálya környékén. A fiatalabbak kedvéért leszögezzük: igen, a Palatinus szomszédságában, ahol most combvastagságú ecetfák nőnek a betonlelátók réseiből, s ahol pampákat idéző fű borítja az egykori vörös salakot. A kilencvenes évek elején még sok ezer néző előtt játszottak ott válogatott mérkőzéseket.

A jövőre negyedszázados Tankcsapda idejekorán elkezdte a jubileumi felvezetést: nemrég egyszerre jelent meg a zenekar összes lemeze, ennek fényében nem meglepő, hogy az eladási listák első jó néhány helyét jelenleg az ország egyébként is talán legnépszerűbb rockbandája uralja. Lukács László azt mondja, nem tud fix receptet, s még ma is úgy örül egy-egy elkapott dalszövegnek, mint egy kiskölyök, így hát „a Tankcsapda ilyen szempontból még mindig amatőr, vagy ha úgy tetszik: ösztönös.”

Ifjúsági magyar bajnok volt, az év ifjúsági kenusa 1977-ben, bekerült a junior válogatottba, olimpiai kerettag is volt. Mégsem lett belőle világraszóló eredményeket halmozó felnőtt versenyző, mert a tanulás fontosabb volt egy olimpiai éremnél. – Egyébként sem valószínű, hogy olimpiai bajnok lehettem volna. A lényeg: 1985-ben letettem a lapátot – idéz emlékeiből Härtlein Károly, vagy ahogy a tanítványai ismerik, „Magic” Karcsi.

Hiába csattog a neo-Szovjetunió világot szaggató foga, Ukrajna, kérem, meg van mentve a lehető legnagyobb betűs EURÓPAISÁG számára: az Együtt–PM Jávor Benedekkel és Krasztev Péterrel az ukrán nagykövetség előtt flashmobot tartott Együtt Európába! címmel.

Hivatalból vizsgálatot kezdeményezett Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő ellen a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke, mert a politikus ügyvédként eljárva a múlt héten azt kérdezte egy bírótól, hogy nem zsidó származású-e. Gaudi-Nagy szerint erre azért volt szükség, mert az eljárásban testi sértés elkövetőjeként szerinte egy „zsidó származású magyar” is érintett, ezért csak az elfogulatlanság megállapítása érdekében tudakolta Rózsa Mária bíró származását.

A Normafa után a Városligetet is törvényen kívül helyezheti a parlament. Papcsák Ferenc zuglói polgármester vasárnap benyújtott törvényjavaslatában egy 100 százalékig állami tulajdonban lévő cégre bízná a Múzeumi Negyed megvalósítását. A társaság 99 évre megkapná a Városliget vagyonkezelési jogát. A javaslat vitáját tegnap meg is kezdte a T. Ház.

Másodszor is megpróbálkozik a befuccsolt negyedik mobilszolgáltató létrehozásával a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A várhatóan csütörtökön megjelenő tender azonban ismét kudarcra lehet ítélve. A hatóság ugyanis saját magának állít konkurenciát: egy vadonatúj, valószínűleg félállami szolgáltató létrehozásáért és mindössze 150-200 millió forintért kockáztatja a 4G-s frekvenciacsomag értékesítéséből tervezett 120 milliárdos bevétel jelentős részét. Ha sikeres lesz az egyikben, a másikban bukhat – és fordítva.

Nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a jövő nyári brazíliai világbajnokság pénteki sorsolásának kalapjait. A szervezet – az első kategória kivételével – kontinentális alapon osztotta szét a válogatottakat.

A brit hatóságok hajtóvadászatot indítottak a román és a bolgár egyetemisták ellen – állítja Viorel Tudose, a Kenti Egyetem hallgatója, a Nagy-Britanniában tanuló román diákok egy csoportja nevében írott, a bukaresti sajtóhoz eljuttatott levélben. A dokumentum arra hívja fel a figyelmet: számos román és bolgár diák kerülhet abba a helyzetbe, hogy kénytelen lesz abbahagyni tanulmányait.

Lezárták a Díjbeszedő Holding megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót, a Magyar Posta és az FHB tulajdonába kerültek a cég leányvállalatai, miközben az FHB tulajdonrészt szerzett a postákon befektetéseket értékesítő Magyar Posta Befektetési Zrt.-ben.