Jól működött az egyházi lobbi
A kormányzat megállapodott a katolikusokkal az egyház finanszírozásáról szóló vatikáni (szentszéki) szerződés módosításáról. A parlamenthez benyújtott indítvány szerint az állam az eddiginél nagyobb mértékben egészíti ki az egyszázalékos adófelajánlások összegét, és rögzíti például, hogy jövő évtől megnő a katolikus egyházi gyűjtemények támogatása.
Az Orbán-kormány 2010 végén döntött arról, hogy több mint ötmilliárd forinttal megemeli a katolikus egyháznak fizetett úgynevezett ingatlanjáradékot. Most – biztos, ami biztos – ez a tétel is bekerül a vatikáni megállapodásba. A szerződés egyebek mellett kitér a katolikus felsőoktatási intézmények garantált támogatására is, de azt, hogy mennyi pénzről beszélünk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint csak később lehet megmondani.
A módosításra váró szentszéki szerződés a hitoktatásról is rendelkezik. Erdő Péter bíboros többször kinyilvánította: nem az egyház kérte, hogy az általános iskolákban ilyen formában bevezessék, és az erkölcstannal együtt a tanterv részévé tegyék a hittant. Az egyház elvárta, hogy a feladatokhoz a kormány teremtse elő a szükséges forrásokat, érvényesítse az egyenlő finanszírozás elvét.
A katolikus püspöki kar a tanév megkezdése után is „problémák sorát” érzékelte. A „nyitott kérdéseket” az átdolgozott vatikáni egyezmény hivatott rendezni. A megállapodás kiegészül azzal, hogy az állam a hitoktatók díjazását a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben biztosítja.
A szentszéki szerződés összeget nem említ. Az Emmi egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága megkeresésünkre közölte, hogy a hitoktatói díjakról a 2013-as költségvetési törvény módosítása rendelkezik. Ennek megfelelően – nyolcfős átlagos csoportlétszám figyelembevételével, heti 24 órával számolva – az iskolai hitoktatók havi 309 ezer forintos támogatásban részesülnek. Egyébként nem csupán a katolikus, hanem valamennyi „bevett egyház” hitoktatója esetében ugyanez érvényes. (Az Emmi egy másik államtitkársága, a köznevelési szerint jövőre fejenként havi 319 ezer, októbertől már 330 ezer forint lesz a támogatás.)
Jogos elvárás, hogy – ha már egyszer az általános iskolákban bevezették a „kötelezően választható” hittant – ne érje hátrány a hitoktatókat. Csakhogy Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke szerint a kormányzat nem az egyenlő finanszírozás elvét valósította meg, hanem előnyben részesítette az egyházi hitoktatókat, és diszkriminatív módon járt el az állami iskolák tanáraival szemben.
„Harminc éve vagyok a tanári pályán, de a bruttó fizetésem több tízezer forinttal elmarad a hitoktatók bérétől. Pedig a kollégáimhoz képest nem is keresek rosszul” – mondta Mendrey. Miközben az államtitkárság a hitoktatás esetében nyolcfős átlagos csoportlétszámról beszél, az állami alkalmazásban lévő pedagógusok olyan osztályokban tanítanak, ahova minimálisan húsz gyerek jár – hívta fel a figyelmet Mendrey. Hozzátette: a hitoktatókat az egyházak delegálják az iskolákba, a törvény számukra nem ír elő végzettségbeli követelményt.
Szeptember elején amúgy még kérdéses volt, hogy a hitoktatók – az erkölcstant oktató pedagógusokhoz hasonlóan – a nyári vakáció idejére is kapnak-e tiszteletdíjat. Az egyházi lobbi jól működött: az Emmi egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárságának tájékoztatása szerint a nyári szünet idejére is jár a fizetség.
A pénzt nem közvetlenül a hitoktató, hanem „bértömegként” az egyház kapja. A teljes támogatási összeget hitoktatásra kell fordítani, de szétosztását (akár differenciált módon) az egyház végzi. Hisz – így a minisztérium – az egyház tudja, hány hitoktatója havi hány órában tevékenykedik, s így mennyi bér illeti meg.
Azt, hogy hány katolikus (valamint más felekezethez tartozó) hitoktató van, és ebből következően összesen mennyi költségvetési kiadással kalkulál a kormányzat, a köznevelési államtitkárságtól próbáltuk megkérdezni. A minisztériumtól a katolikus püspöki karhoz irányítottak, ahol kiderült: az egyháznak nincs országos összesítése a hitoktatók számáról.
Visszatérve a vatikáni szerződéshez: még nem dőlt el, hogy a szocialisták támogatják-e a javaslatot, Nyakó István MSZP-s képviselő elmondása szerint nemzetközi egyezményről van szó, amelyhez nem lehet módosító indítványt benyújtani. „Vagy változatlan formában megszavazzuk a beterjesztést, vagy nem szavazzuk meg, más lehetőség nincs” – közölte. Emlékeztetett rá, hogy az eredeti szerződést a Horn-kormány idején kötötték meg a katolikus egyházzal. Úgy látja, a mostani módosítás csak aktualizálja a megállapodás tartalmát, néhány pont ugyanakkor szakmai kérdéseket vet fel. A szocialista frakció rövidesen kialakítja álláspontját, előtte az MSZP konzultálni szeretne a katolikus püspöki karral.
