Tarlós nélkül nyitott a Bálna
Ha a hal-emlős zavaró párhuzamától eltekintünk is (lévén a bálna emlős), még mindig marad néhány meglepő gondolat a főpolgármester-helyettes tegnapi megnyitóbeszédében. Bagdy minden jelenlévőt emlékeztetett arra, hogy a beruházást már ellenzékből támadta a Fidesz, hatalomra kerülésük után pedig rögvest besorolták az ötven kétes projekt közé. A beruházást műszakilag befejezetlen, pénzügyileg alulfinanszírozott, kereskedelmileg kihasználatlan, rossz szerződési rendszerrel bíró torzóként örökölte meg a fideszes városvezetés.
Az épület eredetileg 2010 augusztusában nyílt volna meg, ám erre végül csak pénteken került sor, holott a főváros mindent megtett az átadásért. Nagyon rögös utat kellett bejárnia – hangoztatta a városházi projektfelelős. De mitől vált ennyire rögössé az átadásig vezető út? A pesti Közraktárak hasznosítására 2005-ben írt ki hasznosítási pályázatot a főváros. A tendert a Porto Investment Kft. nyerte, nem kis részben a különleges építészeti terveknek köszönhetően.
Csakhogy később a Porto sokallta az egybefüggő üveghéj megvalósításának költségeit, így új terveket készíttetett, és szerződést bontott a tervezővel. Az épületet végül a WHB Építő Kft. építette fel, amely 2010 végén készre jelentette az épületet. Csakhogy a Porto időközben szerződést bontott immáron a fővárosi önkormányzattal, amely nem vette át az épületet. A WHB viszont addig nem vonult le a területről, amíg ígéretet nem kapott a munka ellenértékének kifizetésére. A főváros végül tavaly októberben 95 százalékos diszkontáron megvette a fővállalkozó követeléseit, amelyből kifizethette az alvállalkozókat.
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes szerint a kivitelezői követelés megvásárlása azért volt jó döntés, mivel így érvényesíthetik a szavatossági jogokat. Ennek ellenére idén januárban felkérték az építészt a kivitelezési hibák feltárására. Az első hírek a teljes tető újraépítéséről szóltak, később a Műegyetem úgy vélte, hogy elegendő a gondos karbantartás. Szeptemberben egy újabb fordulattal további 1,32 milliárd forintot szavazott meg a közgyűlés az épület befejezésére. Ráadásként nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva nyilvános pályázatok nélkül költik el a pénzt.
Időközben a Portóval is kiegyeztek. A beruházó 6,5 millió eurót kapott a lelépésért. Cserébe lemondott minden további követeléséről. Az építkezést finanszírozó MKB viszont nem. A bank 2012 elején perbe fogta a fővárosi önkormányzatot, a 28,4 millió eurós – mintegy 7,5 milliárd forintos – hitel és kamatai visszafizetését kérve a bíróságtól. A Pécsi Ítélőtábla részítéletében jogosnak tartotta a követelést. Ne foglalkozzunk most már a múlttal – ajánlotta Bagdy –, innentől a fővárosiakon múlik, mivé tesszük a Bálnát.
Az önkormányzat két új elemet telepített ide: a Budapest Galériát, illetve a bio- és használtcikk-piacát. Így a főpolgármester-helyettes szerint minden adott, hogy a Bálna Budapest Eiffel-tornyává váljon. Tarlós István főpolgármester talán nem szereti a francia épületet. Netán nem akarta ellopni a show-t helyettesétől, esetleg tartott a tüntetőktől. Akárhogyan is, nem jelent meg a csaknem tízmilliárd forintból felhúzott fővárosi épület átadóján. A megnyitóra is eljöttek a beruházásban részt vett alvállalkozók, akik régóta követelik „bennragadt” pénzüket az önkormányzattól.
Azt mondják, hiába állítja a főváros, hogy a beruházó Porto Investment Kft.-vel kötött megállapodásával végleg megoldódott az ügy, ez nem igaz. Emlékeztettek, hogy a beruházáshoz szükséges „milliárdos bankgaranciát a kisvállalkozók adták össze saját pénzükből, ami a főváros és a Porto közötti megegyezéssel számukra elveszett”. Szerdai tüntetésükre a városháza úgy reagált: a vállalkozóknak a fővárossal szemben „jogos követeléseik nem lehetnek”. Sőt, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes szerint a főváros „a segítségükre sietett, mikor megtudta, hogy a beruházó milliárdos nagyságrendű tartozást halmozott fel az alvállalkozókkal szemben”. Az alvállalkozók átadott követelései teljesítése „meghaladja törvényes lehetőségeinket” – közölte Bagdy.
