Egyszerű bemutatni, hová vezet a rasszizmus
A félelem rányomja a bélyegét a mindennapokra: nem mernek vallási jelképeket viselni, és amiatt is aggódnak, hogy a gyermekeiket nem éri-e támadás iskolába menet. Ehhez járul még a hatóságok passzivitása: a válaszadók 75 százaléka azt mondta, nem is jelenti az esetleges inzultusokat, mert nem bízik a rendőrségben, úgy érzi, hogy úgysem védi meg őt senki. Az alapjogi ügynökség 2008 óta vizsgálja az emberi jogok érvényesülését az EU-tagállamokban.
Eddig főként a kisebbségek helyzetével foglalkoztak: készítettek nagyszabású kutatást a kisebbségek és a romák helyzetéről, illetve a leszbikusok és melegek elfogadottságáról. A kutatásaik abban különböznek az általános felmérésektől, hogy nem a többséget kérdezik a kisebbség megítéléséről, hanem célzottan a kisebbség tagjait arról, miként érzik magukat a társadalomban.
A romákról készült felmérésbe például 85 ezer háztartást vontak be, valamint húszezer olyan családot, amely romák szomszédságában él, hogy elkülöníthessék az etnikai és a szegénységgel kapcsolatos problémákat.
Morten Kjaerum felhívta a figyelmet arra, hogy ha a rendőrségre kevés feljelentés érkezik gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is történnek ilyenek. Sőt, ez inkább gyanakvásra adhat okot: Franciaországban például néhány évvel ezelőtt drámaian megnőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma, de később kiderült: egyszerűen a rendőrök jobb kiképzést kaptak, és nagyobb fogadókészséget tanúsítottak az ilyen feljelentések iránt.
Az érintettek pedig úgy érezték, hogy érdemes a hatóságokhoz fordulni. Ami Magyarországot illeti, itt szembeszökő a politika és az antiszemitizmus kapcsolata. „Remélem, ezt a magyar kormány is komolyan veszi, és megvizsgálja, hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten” – fogalmazott az FRA igazgatója. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a politikai retorika nagyon fontos: az a minimum, hogy a közszereplők, akik mikrofonközelbe kerülnek, tartózkodjanak az antiszemita kijelentésektől.
Ha ilyesmi mégis elhangzik, ezt a politikusoknak haladéktalanul el kell ítélniük: ha nem teszik, ezzel olyan politikai légkört teremtenek, amely azt sugallja, hogy mindez elfogadható. Érdemes a rendőrséget is képezni, hogy a korábbinál nyitottabbak legyenek a gyűlölet-bűncselekmények kivizsgálására, és biztonságérzetet tudjanak nyújtani a támadott csoportoknak. Különös aggodalomra ad okot az interneten olvasható rengeteg gyűlölködő komment is. Ez egy nagyon fiatal műfaj – fogalmaz Kjaerum –, ezért meg kell tanítani a felhasználókat bizonyos etikai alapelvekre. Nagyon fontos, hogy a szülők, illetve a tanárok is tudatosítsák a gyerekekben, miként kell és szabad használni az internetet.
Ami az antiszemitizmus elleni harcot illeti, az FRA igazgatója szerint a legjobb módszer továbbra is az oktatás. Azokban a (főként nyugat- és észak-európai) országokban, ahol komoly holokausztkutatás és oktatás folyik, jellemzően kevesebb az antiszemita diskurzus. Egyszerűen be lehet mutatni, hová vezet a rasszizmus és a gyűlölködés. Kivétel ez alól Franciaország, de ott a zsidóellenesség növekedését egyértelműen az arab bevándorlók nagy számával lehet magyarázni, ők a közel-keleti konfliktust kivetítik az európai zsidóságra is.
