Úgy néz ki, hogy ezen a téren jobban áll: a katasztrofális anyagi helyzetben lévő és likviditási gondokkal küszködő felsőoktatási intézmények közül a napokban többen is komolyabb összegeket kaptak az úgynevezett struktúraváltási alapból.

Ez életmentő beavatkozás. A főiskolák, egyetemek ugyanis a tönk szélére kerültek, mert a kormány röpke két év alatt több mint hatvanmilliárd forintot vont ki az ágazatból. Ráadásul e forráskivonás mellett tavaly újabb zárolásokat kellett elszenvedniük az intézményeknek, ezért több egyetemen szénszünetet kellett elrendelni, a vizsgaidőszakban pedig kollégiumokat, könyvtárakat bezárni. A minden józan mérlegelést felülíró megszorítások következtében a hallgatói juttatások is több helyen akadoztak az elmúlt időszakban, néhány helyen felgyűltek a kilencven napon túli, már lejárt számlák is. Az intézmények között van olyan, amelyik csak kincstári előlegből volt képes a működését finanszírozni. Mások a százezer forint feletti fizetéseket nem tudták átutalni az egyetemen dolgozóknak. Külön fejezet e történetben a nagy tudományegyetemeké, amelyeknek a kormány által preferált „minőségi oktatás” fellegváraivá kellene válniuk. Az ő idei elvonásaiknak csak a felét kompenzálja az a pénz, amelyre a kiváló kutató egyetemi státusz elnyeréséből számíthatnak.

A kormány már a tavaly decemberi „diáklázadás” után pluszforrásokat ígért a felsőoktatási szférának, de a beígért pénzek hosszú ideig csak ígéretek maradtak. Sem a PPP-programok kiváltásából, sem az uniós pályázatokhoz szükséges önrészből nem láttak egyetlen fillért sem. A Balog Zoltán által hivatalosan bejelentett 11 milliárdos keretösszeggel létrehozott struktúraváltási alapból is csak néhány intézmény kapott kétmilliárd forintot májusban, elsősorban azok, amelyek a folyamatos hallgatóvesztés miatt súlyosan eladósodtak az állam felé.

Május óta azonban ez az alap mintha befagyott volna. Egészen idáig tartott ez az állapot. Egyetemi forrásokból ugyanis úgy értesültünk, hogy a napokban a tervezett kilencmilliárd helyett 11 milliárdot utalt át a gazdasági tárca az egyetemeknek, ami jórészt a felsőoktatásért felelős államtitkár fellépésének az eredménye.

Klinghammer István ugyanis már a nyáron folyamatos tárgyalásban állt a gazdasági tárcát képviselő Naszvadi György nemzetgazdasági államtitkárral egyrészt a felsőoktatás jövő évi költségvetéséről, másrészt az egyetemek idei likviditási gondjainak megoldási lehetőségeiről. Az alap most tehát megnyílt. Csakhogy ennek feltétele is van: a pénzért – vagyis az égető likviditási problémák kezeléséért – cserébe az intézmények vezetőinek vállalniuk kell, hogy leépítenek, szükség esetén szakot/kart zárnak be. Úgy tudjuk, ilyen módon néhány hónapig levegőhöz jutott mások mellett a Pécsi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

Mint arra Hiller István, az MSZP szakpolitikusa a napokban rámutatott, az idei súlyos működési gondokat nem csak az okozta, hogy a 2010-ben még 186 milliárdos felsőoktatási büdzsé ebben az évben 123 milliárdra olvadt. Ezt csak tetézte, hogy a Fidesz felsőoktatási törvénye elvette az egyetemektől a piac szereplőivel való együttműködés lehetőségét, ami nem elhanyagolható bevételi forrást jelentett volna számukra. Hiller számításai szerint a jövő évi felsőoktatásra szánt büdzsé – 136 milliárd forint, a struktúraváltási alappal együtt összesen 146,6 milliárd forint – messze nem kezeli a közepes méretű egyetemek, kisebb főiskolák problémáit, hiszen ezeknek esélyük sincs külső bevételekre szert tenni. „Ebben a költségvetésben semmilyen forrást nem látok arra, hogy Klinghammer István felsőoktatási stratégiája realizálódjon” – tette hozzá.