Balog elmondása szerint jelenleg mintegy 5500 nevelőszülő gondoskodik csaknem 13 ezer gyermekről, de közülük csak 300 végzi ezt munkaviszonyban. Mintegy 3200 nevelőszülőnek nincs semmilyen jogviszonya: ők januártól inaktívból aktívvá válnak, miközben ugyanazt a munkát végzik. Ez pozitív hatással lesz a munkaerőpiacra is – fogalmazott Balog Zoltán. Hangsúlyozta: a nevelőszülők jogosultak lesznek nyugdíjra, táppénzre, szabadságra, végkielégítésre, családi adókedvezményre, saját gyermekeik után pedig gyest és gyedet kaphatnak.

A tárcavezető azt nem említette, hogy mintegy kétezer nevelőszülő más munka mellett gondozza a gyermekeket. Ez azért lényeges, mert mint megírtuk: a tervezet szerint a nevelőszülő csak akkor végezhetne más keresőtevékenységet, ha az a gyermek ellátását nem veszélyezteti, ha pedig a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy több gyermeket nevel, legföljebb heti 20 órában dolgozhat. Márpedig – igaz, nem túl nagy létszámban – vannak olyan nevelőszülők, akik négy gyermeket nevelnek, és mellette teljes munkaidőben dolgoznak. Ez többnyire olyan családokban fordul elő, ahol már idősebbek a gyermekek, illetve ahol a sajátjaik mellé fogadtak be egy-két gyermeket. Soltész Miklós szociális államtitkár ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: átmeneti szabályként megmaradhat a munkajogviszonya annak, akinek már van. Aki viszont a jövőben lép be, és legalább négy gyermeket nevel, csak napi négy órában dolgozhat. – Olyan felelősségről és feladatról van szó, amelyet, ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, nem tud teljes mértékben ellátni. Mindenki, aki gyermeket nevel, tudja, mekkora felelősség négy-öt gyermekről gondoskodni, pláne, ha azok nem vér szerinti gyermekek – tette hozzá, megjegyezve: a szigorítás a gyermekek érdekét szolgálja.

A tárca a nevelőszülők juttatását is egységesítené, és az értékállóság érdekében a minimálbérhez kötné. Januártól minden nevelőszülő a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegű (most 29 400 forint) alapdíjazásban részesülne, mellé gyermekenként a minimálbér 20 százalékának (19 600 forint), speciális nevelési igényű gyermek esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget (24 500 forint) kapna. Soltész Miklós közölte: egy három év alatti gyermek után jelenleg 40 650 forintot kap a nevelőszülő, a jövőben 45 305 forint járna. Egy három év alatti és egy ötéves gyermeket nevelő szülő az eddigi 55 650 helyett 68 143, egy nyolc-, tíz- és tizenkét éves gyermeket befogadó család pedig az eddigi 45 ezer helyett 86 877 forintot kapna.

Gyes és gyed ugyanakkor már nem jár a nevelt gyermek jogán, a tárca magyarázata szerint a gyes összegét beépítik a juttatásokba. Ezzel azonban megint csak azok a nevelőszülők járnak rosszul, akiknek van más munkaviszonyuk. Ők eddig nem a bruttó 28 500 forintos gyest, hanem a korábbi fizetésük 70 százalékának megfelelő, de legföljebb bruttó 137 200 forintos gyedet kapták a nevelt gyermek kétéves koráig, és igénybe vehettek fizetés nélküli szabadságot is: ez januártól nem járna. Így vagy eddigi munkaviszonyukról mondanak le, vagy arról, hogy három év alatti gyermeket fogadjanak be, holott erre Budapesten és a nyugati országrészben már most is kevesen vállalkoznak. A csecsemők iránt ugyan nagy az örökbefogadási igény, ám a procedúra sokszor elhúzódik. Januártól viszont 12 év alatti gyermek nem kerülhet nevelőotthonba, csak nevelőszülőhöz (ez évi 2300 gyermeket jelent), 2017. január 1-jéig pedig a már otthonokban élő 12 éven aluliakat is ki szeretnék helyezni nevelőszülőkhöz.