Korlátozzák a nevelőszülők munkavállalását

Nem lesz vesztese a változásoknak – így értékelte tegnapi sajtótájékoztatóján Balog Zoltán humánminiszter a gyermekvédelmi rendszer átalakítását célzó, múlt csütörtökön benyújtott törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében minden nevelőszülő foglalkoztatotti jogviszonyba kerül.

Balog elmondása szerint jelenleg mintegy 5500 nevelőszülő gondoskodik csaknem 13 ezer gyermekről, de közülük csak 300 végzi ezt munkaviszonyban. Mintegy 3200 nevelőszülőnek nincs semmilyen jogviszonya: ők januártól inaktívból aktívvá válnak, miközben ugyanazt a munkát végzik. Ez pozitív hatással lesz a munkaerőpiacra is – fogalmazott Balog Zoltán. Hangsúlyozta: a nevelőszülők jogosultak lesznek nyugdíjra, táppénzre, szabadságra, végkielégítésre, családi adókedvezményre, saját gyermekeik után pedig gyest és gyedet kaphatnak.

A tárcavezető azt nem említette, hogy mintegy kétezer nevelőszülő más munka mellett gondozza a gyermekeket. Ez azért lényeges, mert mint megírtuk: a tervezet szerint a nevelőszülő csak akkor végezhetne más keresőtevékenységet, ha az a gyermek ellátását nem veszélyezteti, ha pedig a saját gyermekeit is beszámítva négy vagy több gyermeket nevel, legföljebb heti 20 órában dolgozhat. Márpedig – igaz, nem túl nagy létszámban – vannak olyan nevelőszülők, akik négy gyermeket nevelnek, és mellette teljes munkaidőben dolgoznak. Ez többnyire olyan családokban fordul elő, ahol már idősebbek a gyermekek, illetve ahol a sajátjaik mellé fogadtak be egy-két gyermeket. Soltész Miklós szociális államtitkár ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: átmeneti szabályként megmaradhat a munkajogviszonya annak, akinek már van. Aki viszont a jövőben lép be, és legalább négy gyermeket nevel, csak napi négy órában dolgozhat. – Olyan felelősségről és feladatról van szó, amelyet, ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, nem tud teljes mértékben ellátni. Mindenki, aki gyermeket nevel, tudja, mekkora felelősség négy-öt gyermekről gondoskodni, pláne, ha azok nem vér szerinti gyermekek – tette hozzá, megjegyezve: a szigorítás a gyermekek érdekét szolgálja.

A tárca a nevelőszülők juttatását is egységesítené, és az értékállóság érdekében a minimálbérhez kötné. Januártól minden nevelőszülő a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegű (most 29 400 forint) alapdíjazásban részesülne, mellé gyermekenként a minimálbér 20 százalékának (19 600 forint), speciális nevelési igényű gyermek esetén pedig a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeget (24 500 forint) kapna. Soltész Miklós közölte: egy három év alatti gyermek után jelenleg 40 650 forintot kap a nevelőszülő, a jövőben 45 305 forint járna. Egy három év alatti és egy ötéves gyermeket nevelő szülő az eddigi 55 650 helyett 68 143, egy nyolc-, tíz- és tizenkét éves gyermeket befogadó család pedig az eddigi 45 ezer helyett 86 877 forintot kapna.

Gyes és gyed ugyanakkor már nem jár a nevelt gyermek jogán, a tárca magyarázata szerint a gyes összegét beépítik a juttatásokba. Ezzel azonban megint csak azok a nevelőszülők járnak rosszul, akiknek van más munkaviszonyuk. Ők eddig nem a bruttó 28 500 forintos gyest, hanem a korábbi fizetésük 70 százalékának megfelelő, de legföljebb bruttó 137 200 forintos gyedet kapták a nevelt gyermek kétéves koráig, és igénybe vehettek fizetés nélküli szabadságot is: ez januártól nem járna. Így vagy eddigi munkaviszonyukról mondanak le, vagy arról, hogy három év alatti gyermeket fogadjanak be, holott erre Budapesten és a nyugati országrészben már most is kevesen vállalkoznak. A csecsemők iránt ugyan nagy az örökbefogadási igény, ám a procedúra sokszor elhúzódik. Januártól viszont 12 év alatti gyermek nem kerülhet nevelőotthonba, csak nevelőszülőhöz (ez évi 2300 gyermeket jelent), 2017. január 1-jéig pedig a már otthonokban élő 12 éven aluliakat is ki szeretnék helyezni nevelőszülőkhöz.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.