Bajnai megvédte a King’s Cityt
Az egykori miniszterelnök – akit az elszámoltatási folyamatban a kormányoldal nem titkoltan inkább a vádlottak padján szeretett volna látni, ám ellene semmilyen terhelő adat nem merült fel – meghallgatásán különösebb újdonság nem merült fel. Sólyomváriné dr. Csendes Mária tanácsvezető bíró inkább olyan általános kérdéseket tett föl, amelyek alkalmat adtak Bajnainak arra, hogy részletesen felelevenítse, milyen körülmények közt ismerte meg a King’s City projektet.
– 2007-ben találkoztam először ezzel a befektetési elképzeléssel, még turizmust felügyelő miniszterként. Az volt a kérdés, hogy Magyarországra hozzák a projektet, vagy máshová, tehát versenyben álltunk. Ezek után került sor arra a kormányzati találkozóra, ahol a befektető népes delegációval jelent meg – mondta Bajnai.
Ez azért fontos, mert javarészt erre a megbeszélésre épül az ügy fideszes politikai kommunikációja. Konkrétan arra, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök a befektetők érdekében kézi vezérléssel irányította az államapparátust. Bár a vád a büntetőeljárásban nem ez, hanem hűtlen kezelés, de a politikusok és a nyomozó hatóság mégis az erről a találkozóról készült emlékeztetőt tekintik a legfőbb bizonyítéknak.
– Ilyen találkozóra más esetekben is kértek alkalmat a sok munkahelyet teremtő beruházók. A King’s City egymilliárd dollár értékű beruházás lett volna, amely ha megvalósul, akkor a befektetők közlése szerint 2000-2500 embernek adott volna munkát. Ezért is foglalkozott vele személyesen a miniszterelnök – mondta Bajnai. Hozzátette: a befektető, Lauder úr jelentős üzletember, aki más országokban is komoly gazdasági tevékenységet folytatott.
– Nem emlékszem, hogy kaptam volna felkészítőt – ezt válaszolta Kovatsits Gábor ügyész kérdésére, hozzátéve: frissen kinevezett miniszterként épp hivatala átvételével volt elfoglalva, viszont mivel korábbról is ismerte az ügyet, nem is lett volna rá szükség. Az ügyész kérdésére Bajnai Gordon elmondta: Barcelonával versenyzett Magyarország, a befektetők olyan helyszínt kerestek, amelynek gazdag történelme van, mivel eleve történelmi hangulatú, témaparkkal egybeépített szállodakomplexumot álmodtak meg.
– Azok az állítások viszont, amelyek szerint ez valójában csak egy afféle kaszinóváros lett volna, nem igazak. Sokkal komplexebb elképzelésről volt szó – tette hozzá Bajnai Gordon. – Későbbiekben a folyamat során jutott el hozzánk a részletes látványterv, valamint a különböző számítások, a terveket komoly építészirodák készítették.
– A magyar állam részéről ezeket a számokat ellenőrizte-e valaki? – kérdezte az ügyész.
Bajnai szerint ilyen ellenőrzés bizonyosan volt, már csak azért is el kellett ezt készíteni, hogy utóbb dönteni tudjanak az esetleges támogatásokról.
– Változó érveléssel, de a Fidesz politikusai folyamatosan támadták ezt a projektet. Előbb a víz- és környezetvédelem merült fel, majd az, hogy miért kerül kaszinóváros Magyarországra, legvégül azzal álltak elő, de ez már tényleg a legutolsó ellenérv volt, hogy a csere szabálytalan – mondta Bajnai Gordon, ám ezt követően Sólyomváriné dr. Csendes Mária bírónő hallgatásra intette a tanút és az ügyészt egyaránt, mondván, a kérdések és a válaszok már olyan időszakot ölelnek fel, amelyek nem képezik a vád részét. Később a védelemnek sem engedélyezett ilyen alapon kérdést feltenni. Ritkán fordult elő ebben a perben, hogy az ügyész és a védelem egyetértett valamilyen pervezetési intézkedésben, de most mindkét oldalon helytelenítették a bírónő döntését.
2009-ben a parlamenti viták miatt az akkor már miniszterelnök Bajnai Gordon pénzügyminiszterét, Oszkó Pétert az üggyel kapcsolatban vizsgálatra utasította, ami nem tárt fel jogsértést. Bajnai a lépését a bíróság előtt a következőképp indokolta:
– Kiszivárgott – nem tudom, miként –, hogy az ügyészségnél nagyon eltérő értékbecslés van erre a telekre. Akkoriban az ügyészséget független intézményként kezeltük – mondta, majd vállaltan politikai megjegyzésként közbeszúrta, hogy ma már nem tekinti függetlennek. A bírónő e politikai megjegyzést töröltette a jegyzőkönyvből. Bajnai ezek után úgy folytatta, hogy komolyan vették az ügyészségi információt, ezért újabb vizsgálatot rendeltek el.
– Ha az állam két alkalommal két ennyire különböző telekértéket állapít meg, akkor bízzuk a bíróságra ennek az eldöntését – mondta Bajnai Gordon, hozzátéve: szerinte ez nem akadályozta a beruházás létrejöttét, mert azt másutt is kivitelezhették volna.
A per a jövő héten folytatódik, a dolgok állása szerint elsőfokú ítélet január végére várható.
