Lábon lőtt ország
Elfogadhatatlan a 30 év alatti korosztályok ilyen mértékű munkanélkülisége – mondta vitaindító beszédében Hannes Swoboda, az S & D-frakció vezetője. Nem a jólétet kell csökkenteni, hanem a versenyképességet növelni. Európa vonzereje az erős gazdaságban és az erős szociális jogokban volt – ezt kell újra megteremteni. Új állásokat létrehozni, visszaállítani az innovációs képességet Európában – hangsúlyozta a politikus.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta, hogy amikor külföldön dolgozó magyar fiatalokkal találkozik, mindig megkérdezi: mikor jöttök haza? Gyakran az a válasz: soha többé! Nincs jövője annak az országnak, ahol ez a helyzet tartósan fennmarad.
A szociális Európa jó horgony a magyar nemzeti érdekek képviselete számára is, ha nem ellenségeket, hanem barátokat és partnereket látunk az európai országokban. Botka László, Szeged polgármestere idézte a statisztikát: az EU 28 tagállamában átlag 16 százalék a 30 év alatti munkanélküliek aránya – Magyarországon 30,5 százalék. A válság kezdete óta megállíthatatlanul növekednek ezek a számok –de vannak országok, ahol az oktatásba való befektetéssel válaszolnak erre. Magyarországon viszont a felsőoktatás állami támogatásának egyharmadát elvonta a Fidesz-kormány, a közoktatásban pedig káoszt idézett elő.
A további MSZP-s politikusok –Hiller István és Kunhalmi Ágnes – bírálták a kormányt, mert 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, és röghöz köti a fiatalokat. Hangsúlyozták, hogy csak az egyre több tudás teremthet lehetőséget a munkaerőpiacon. Andrea Gerosa, az olasz ThinkYoung politikai „agytröszt” alapítója a röghöz kötésre azt mondta: ez olyan, mintha egy ország „lábon lőné” magát. Arra kell gondolni, hogy nemcsak Szegedről mehetnek el máshová dolgozni a fiatalok, hanem ide is jöhetnek. Szegeden ez különösen hangzott: nemrég hozta nyilvánosságra a magyar és a román statisztikai hivatal, hogy míg a Szeged-központú Dél-Alföld régió leszakad az EU–28-ak átlagától, a Temesvár-központú nyugatromániai régió felzárkózó pályán van. Stephen Hughes, az S & D-frakció elnökhelyettese utalt rá: Európa kíméletlen versenyben van Ázsiával – ennek a versenynek a terepe a tudás és az innováció. Az Európai Tanács döntése alapján hatmilliárd euróval támogatják, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezése, vagy munkahelyük elvesztése után négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak. Nyilvánvaló, hogy támogatni kell a fiatalok munkába állását – csak az kérdés, hogy kinek a zsebéből vegyék ki az ehhez szükséges pénzt. A válság előtt és alatt ugyanis nagyon sok pénz halmozódott föl nagyon kevés ember kezében. Évente ezermilliárd euróra tehető csak az elcsalt adó összege, e jövedelmeket a gazdagok következmények nélkül kimenekíthetik országaikból. Ezen kellene változtatni.
Lengyelországból már a válság kitörése előtt tömegek mentek Nyugatra dolgozni. A helyzet azóta sem sokat változott. Paulina Piechna-Wieczkiewicz, a lengyel Demokratikus Baloldali Szövetség Nemzeti Tanácsának alelnöke közölte: náluk 28 százalékos a 30 év alattiak munkanélkülisége.
A képzettség növelése önmagában nem segít – ez derült ki Atenea Melgajero Vargas spanyol szocialista aktivista hozzászólásából is. Soha a történelemben nem volt ilyen képzett nemzedék – az állástalan spanyol mérnökök mégis kénytelenek pincérnek menni külföldre. Elveszett nemzedéknek szokták nevezni őket, de inkább a becsapott nemzedék a helyes kifejezés. Ez a generáció fizeti meg az árát, hogy a pénzügyi cégek felelőtlenül kaszinóztak a gazdasággal, és tönkretették a fenntartható növekedés esélyeit. A spanyol fiatalok hiába felelnének meg a munkaerőpiac követelményeinek, ha nincs munkaerőpiac.
Pénz persze van az egyes országokban, és az Európai Unióban is – csak kérdés, mire költik. Hiller István említette: az Orbán-kormány által favorizált négy stadion többe kerül, mint amennyit egy évben a magyar felsőoktatás állami támogatására költenek. Gurmai Zita EP-képviselő pedig José Manuel Barroso EB-elnöknek is megmondta: az ifjúsági munkanélküliség kezelésére két évre, 28 tagországban mindössze hatmilliárd eurót bírtak kiszorítani, miközben a felelőtlenül gazdálkodó bankokat 200 milliárd euróval segítette ki az Európai Bizottság.
Kívül vagy belül?
Az MSZP Európa-politikai tagozata és a párt Táncsics Alapítványa Kívül vagy belül? címmel tartott szimpóziumot tegnap. Szanyi Tibor tagozati elnök és az EP-kampány felelőse a baloldali kampány főbb témájaként említette a gyermekéhezés visszaszorítását, az ifjúság foglalkoztatottságának növelését és a romák felzárkóztatását. Hannes Swoboda, az EP S & D frakciójának vezetője azt mondta, le kell győzni Orbánt, mert az általa követett filozófiának nincs köze a demokráciához. „Az ellene való harc Európa védelméről is szól” – szögezte le.
