A DINPI vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú repülőteret 1998-tól mostanáig hasznosíthatta a Pro Vértes, amely úgynevezett természetgazdálkodási technológiával gondozza a földjeit. Személy szerint Viszló Leventének kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy az egykori csákvári repülőtér a nemzeti park vagyonkezelésébe kerülhetett. A korábbi jogszabályok szerint a Pro Vértesnek – mint közösségi célokat szolgáló kiemelten közhasznú szervezetnek – elő-haszonbérleti joga volt a területre, ennek ellenére a pályázatot idén májusban mégis kiírták, mi több, a vonatkozó kormányrendelet módosításával az utolsó pillanatban a cég elő-haszonbérleti jogát is eltörölték.

A Fejér megyei település határában a két világháború között alakították ki az első – akkor még füves – repülőteret, majd a hetvenes évek elején a szovjet hadsereg építette meg a betonpályát. A rendszerváltozás után a légikikötő – amelyből harminchektárnyi Zámoly közigazgatási területéhez tartozik – szabaddá vált. Egyszer az állam már értékesítette a repülőteret, ám mivel a vevő nem fizette ki a vételárat, visszavették a területet, és természetvédelmi célokra adták át. Amint bekerült a Natura 2000 programba, azaz megszűnt az ipari-reptéri hasznosítás lehetősége, az érdeklődés lelohadt iránta. Ráadásul idén tavasszal a DINPI kezdeményezte a légikikötő országos természetvédelmi oltalom alá helyezését.

Ezzel a lépéssel Viszló Levente is egyetértett, hiszen a jövőben is kizárólag természetvédelmi alapú gazdálkodás folyhat a területen. Viszló a pályázat kiírásakor kérdésünkre elmondta: ha más nyerné el a hasznosítás jogát, tönkremehet az elmúlt 15 éves munkájuk. „A betonpályák között és mellett speciális tevékenységet folytatunk, ami azt jelenti, hogy összehangoljuk a természetvédelmi és az állattenyésztési szempontokat. Nem mindegy, mikor engedjük rá a 700 állatból álló szürkemarha gulyánkat a legelőre, hiszen tavasszal például gyönyörű orchidea- és árvalányhajmező nyílik a területen. Az irányított legeltetéssel ugyanakkor karbantartjuk a növényzetet” – tette hozzá a Pro Vértes vezetője, aki szerint a hagyományos állattenyésztésre e terület alkalmatlan. A most elveszített 238 hektáros föld miatt a Pro Vértes zámolyi és csákvári földjei közti átjárás megszűnt, így egyelőre nem tudni, hogy az ezer állatból (szürke marha, bivaly, szamár, ló, kecske, juh) álló állomány miként juthat el az egyik birtoktestről a másikra.

Információink szerint a pályázatnyertes polgárjogi társaság tagjainak egyelőre nincsenek őshonos magyarfajta állataik, így aligha lesznek képesek természetgazdálkodási technológiát alkalmazni a repülőtéri legelőn. Igaz, ettől függetlenül a területalapú támogatásokhoz minden további nélkül hozzájuthatnak. Viszló Levente későbbre ígért tájékoztatást a kialakult helyzetről. Más forrásból úgy tudjuk, a Pro Vértes jogi útra tereli az ügyet: érvényesíteni kívánja az elő-haszonbérleti jogát arra hivatkozva, hogy az ennek eltörléséről szóló államtitkári döntés csak a pályázat kiírása után született meg. Információink szerint a cég kész bíróságra vinni az ügyet.

A pályázat nyerteseinek őshonos állataik nincsenek, de a területalapú támogatásokhoz hozzájuthatnak