A kormányfő arra utalt, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet (HANFA) 2011-ben csalás és piaci manipuláció miatt feljelentette az INA igazgatóságának magyar elnökét, a Mol teljes vezérkarát, de még a magyar vállalat szóvivőjét is. A Mol 2010-ben és 2011-ben tett nyilvános vételi ajánlatot az INA részvényeire, és a HANFA szerint ebben az időben „hamis és félrevezető” jelzéseket adott, hogy megszerezze az olajcég többségét. A feljelentésekből ugyan a mai napig nem lett vádemelés, a horvát hatóságok azonban nem vették le az ügyet a napirendről. A két héttel ezelőtt Horvátországban tárgyaló Csányi Sándor OTP-vezért, a Mol elnökét másfél órán át hallgatta meg a rendőrség az ügyben.

A kormányfő az INA nemzeti olajvállalat tulajdonlása kapcsán kifejtette: ha a horvátok úgy gondolják, bizonyos tevékenységet – Magyarországhoz hasonlóan – államiként akarnak folytatni, elfogadjuk, de ennek van civilizált módja, ehhez nem kell senkit letartóztatni, kétséges vádakkal megrágalmazni – közölte. (Horvát felvetések szerint a Mol hárommilliárd eurót kérhet a csomagért.) Hozzátette: arra törekszik, hogy a magyar állam ne szenvedjen el veszteséget, egyetlen magyar állampolgárt se érjen méltatlan elbánás Horvátországban, de a horvát állam is jól járjon, és fennmaradjon a két ország barátsága.

Megjegyzendő: Orbán Viktor 2011-ben még határozottan elutasította a Mol INA feletti irányítási jogainak módosítását, a Hernádi Zsolt ellen már akkor is zajló eljárásba pedig nem kívánt beleszólni. A horvát kormány továbbra is határozottan különválasztja az INA-irányítás visszaszerzésére vonatkozó törekvéseit a Mol-vezér elleni büntetőjogi eljárástól; több-kevesebb malíciával kiemelve, hogy Horvátországban a kormánynak nincs beleszólása az igazságszolgáltatásba. Noha Magyarország a minap tényleg jelentős – sokak szerint túlságosan is magas – összegért megvette az E.ON-tól a gáztárolást és -nagykereskedelmet, a szolgáltatási szektorban megmaradt befektetők – például az E.ON, vagy az RWE – rendszeres panasza, hogy a kormány által veszteségbe taszított energiaszolgáltatókat a kabinet lényegében ajándékba kéri.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tegnap reggel Facebook-oldalán azt jelezte, hogy ugyan megérkezett hozzájuk a Hernádi elleni európai elfogatóparancs is, de csak horvát nyelven, ami nem szabályos – délutánra megjött az angol is. Szakértők szerint az európai elfogatóparancs elfogadása vagy elvetése kizárólag a magyar bíróságon múlik. Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, itt nincs lehetőség a politikai beavatkozásra. (Korábban Interpol-körözés is indult, amit azzal utasíthattak vissza a magyar felek, hogy a horvát ügyészség eddig egyszer sem küldött Hernádi személyes lakcímére idézést, vagyis egyelőre nincs is hivatalos kapcsolata a Mol elnök-vezérigazgatójával.)

Elemzők látnak más problémákat is a horvát dokumentumban. Megtagadható a kiadatás például, ha Magyarországon már lefolytatták az illető ellen a büntetőeljárást és felmentették. A magyar ügyészség szerint ez megtörtént, hisz korábban a horvát ügyészség jogsegélykérelmét feljelentésként értelmezve, önálló nyomozást indítottak, melynek során Hernádit tanúként kihallgatták és végül sem a Molt, sem az elnökvezérigazgatót nem találták érintettnek a vádakban. A horvát szervek megkereséseit azóta hol erre, hol nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasították el. A horvát ügyészség szerint viszont magyar kollégáik nem folytattak olyan eljárást, ami megalapozhatná a kiadatás megtagadását. Ezt a magyar ügyészség visszautasította.

A Mol eközben bejelentette, hogy leállítja a finomítást az olasz mantovai egységében, és azt logisztikai központtá alakítja át. Korábban az INA-val kapcsolatos horvát bírálatok részint arra irányultak, hogy a Mol egy ottani finomító bezárását fontolgatja.