Ez a pluszpénz arra elég, hogy a kórházak beszállítói lélegzethez jussanak. Kormányzati beavatkozás nélkül ugyanis az intézmények lejárt tartozásának összege az év végére elérhetné a 80-90 milliárdot is. A kórházi adósságok még soha nem duzzadtak ekkorára. A szakemberek az eladósodás okai között említik az államosítást, a strukturális átalakítás részeként zajló intézmény-összevonásokat éppúgy, mint az egészségügyben végrehajtott béremelést, melynek 2012-es fedezetét az intézményvezetőknek a gyógyítás költségeinek terhére kellett előteremteniük.

Egyes kórházak ugyanakkor a menedzsment hibái miatt adósodtak el vészesen. Lapunknak több intézményvezető is elismerte: jelentős eredmény lesz, ha az idei büdzséből még ennyit sikerül kihasítani az ágazatnak, ugyanakkor azt is hozzátették: ez az összeg nem elég az intézményrendszer teljes konszolidációjához. Több intézményben már a nyár közepétől korlátozták az előre tervezhető beavatkozásokat, s mint azt korábban megírtuk, a kórházak többségében azzal gyógyítanak, amit még a raktárban találnak, mert mind gyakrabban adnak ultimátumot a beszállítók, mondván, csak készpénz ellenében szállítanak.

A Népszabadság talált olyan intézményt is, amelynek azt mondták a hitelezői, hogy legkésőbb október közepéig várnak a pénzükre, és ha addig nem egyenlítik ki a számlát, akkor nincs tovább: oda sem fogyóeszközt, sem gyógyszert nem szállítanak. Az intézmény név nélkül nyilatkozó főigazgatója szerint ha ez bekövetkezik, akár be is zárhatják a kapukat. A kórházszövetség tapasztalatai szerint már nemcsak a korábban nagy adósságot felhalmozó intézmények nem tudnak időben utalni, hanem azok sem, ahol korábban még nem merültek fel fizetési problémák.

A Magyar Államkincstár adatai szerint augusztus végén már 70,4 milliárd forintos adóssága volt az egészségügyi intézményeknek. Ebből a lejárt, azaz 60 napon túli tartozás elérte a 30 milliárd forintot. A betegellátást is végző négy egyetem tartozása 12,7 milliárd, közülük is a legnagyobb adós a Pécsi Tudományegyetem 5,6 milliárd forinttal. A kecskeméti megyei kórház beszállítói 1,2 milliárd forintra várnak, de a Honvédkórház adóssága is időről időre újratermelődik.

Az államosítás, a struktúraátalakítás egyik vesztese a fővárosban lévő Péterfy Sándor utcai kórház, amely miközben új feladatokat kapott, jelentős összeget vesztett a finanszírozásából, így mostanra 3,5 milliárdos adósságot halmozott fel. Hitelezői között van olyan cég, amelynek egy éve nem tudtak utalni. A közelmúltban állami tulajdonba került, mindeddig nonprofit kft.-ként működő kórházak közül a legnagyobb összegű tartozást, 3,5 milliárd forintot a Szabolcs-Szatmár-BeregMegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház halmozta fel.

A Népszabadság kormányzati forrásból úgy értesült: elvben a 30 milliárdos összeg rendelkezésre áll, már csak az elosztás elveiről folyik az egyeztetés a Nemzetgazdasági Minisztérium, a humántárca egészségügyi államtitkársága és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár között. Cserháti Péter, a humántárca helyettes államtitkára másfél hete egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az eladósodott intézmények csak feltételekkel kaphatnak pluszpénzt. A szak államtitkárság becslése szerint 30-40 olyan kórház van, ahol nem elég a számlák egyszeri rendezése, hanem komolyabb, akár strukturális beavatkozásra is szükség lesz a stabil gazdálkodás megteremtéséhez.

Ezek között több nagy kórház is van, melynél szóba jöhet a gyógyítási paletta szűkítése is. Vannak olyan intézmények is, amelyek örökölt adósságokat görgetnek maguk előtt, számukra elegendő lesz az egyszeri pénzinjekció. A fönnmaradó mintegy nyolcvan kórháznál pedig a kiosztásra váró pluszpénzzel stabilizálható a működés.