Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnák azt a hivatalos személyt, aki büntetőeljárást azért, hogy másoknak „jogtalan hátrányt okozzon, valótlan tényállításra vagy koholt bizonyítékra alapozva indít vagy folytat” – ezzel a fordulattal egészítenék ki szocialista politikusok a büntető törvénykönyvet (Btk.). Aki a koholt bizonyítékot maga állítja elő, a Harangozó Tamás, Juhász Ferenc és Mesterházy Attila által jegyzett, hétfőn benyújtott egyéni képviselői indítvány szerint akár tíz évre rács mögé kerülhetne. Ha pedig hivatalos személy tudomást szerez arról, hogy valaki ellen jogtalan eljárást folytatnak, és nem tesz feljelentést, három évet is kaphatna.

A javaslatnak világos a politikai üzenete: ma Magyarországon koncepciós perek folynak – jelentette ki kérdésünkre Harangozó Tamás. Szerinte nehéz ugyanis másként értelmezni, ha az ügyészség az előző parlamenti ciklusban vezető tisztséget betöltő emberekkel szemben törvénytelen eszközökkel megszerzett, esetleg hamis bizonyítékok alapján emel vádat. A katonai tábornokok perében ezt a bíróság is megerősítette – mondja a politikus.

Andrej Visinszkij egykori szovjet főügyész a múlt század harmincas éveiben fogalmazta meg, hogy a beismerő vallomás a bizonyítékok királynője. Harangozó Tamás úgy látja, egyes ügyekben a nyomozó hatóságok nagyjából e szerint dolgoznak. A tábornokperben a bíró keményen bírálta is az ügyészséget, mert a vesztegetési ügyet gyakorlatilag egyetlen vádlott valótlan ígérettel kicsikart vallomására alapozták – akit ráadásul az orvosszakértői vélemény szerint alaposan begyógyszereztek a fogdában.

Az előterjesztés szerint a „Fidesz–KDNP hároméves kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény”. A beterjesztők szerint több esetben kiderült, és „a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából ki is derülhet”, hogy – különösen az ügyészségnél – nem válogatnak az eszközökben, „ha politikai megrendelésről van szó”.

Harangozó hangsúlyozta: jogászként is meggyőződése, hogy kevés veszélyesebb dolog lehet, mint amikor efféle eljárásokkal az egész társadalom igazságszolgáltatásba vetett hitét ássák alá. Erre egyébként a tábornokper bírája is utalt: egy „XXI. századi jogállamban a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett bizalom érvényesülése megkérdőjelezhetetlen”, s még a látszatát is kerülni kell annak, hogy aggályosnak tűnő bizonyítékokat használjanak fel. E közbizalom Harangozó szerint nem veszhet el, ehhez azonban szükség lenne arra, hogy a törvénysértő eljárások ne maradjanak következmények nélkül. A javaslattal emiatt is fontosnak tartottak mindenkit figyelmeztetni arra, hogy a durva törvénysértések nem maradhatnak büntetlenül – mondta Harangozó. Jelezni akarták ugyanakkor – emelte ki –, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén mire lehet számítani. „Nem lesz még egyszer sem Budai, sem Keller”, mert az elszámoltatás nem a politikusok dolga – fogalmazott –, hanem az esetleges felelősség kérdését az arra illetékes, szigorúan törvényes keretek között működő hatóságokra kell majd bízni.

Sajátos értékelés

A tábornokper mellett több más ügyben is felvetődött, hogy a nyomozó hatóságok megpróbáltak nyomást gyakorolni a gyanúsítottakra, illetve sajátosan értékelték a „bizonyítékokat”. Nem számít kivételesnek, hogy a feltételezett elkövetőket megfenyegetik: vagy beszélnek, vagy előzetes letartóztatásba kerülnek. Többen azt állították, hogy a szabadulás fejében az előző kormány egyes politikusaira terhelő vallomást kellett volna tenniük. Erről egyebek mellett a BKV-ügy gyanúsítottjai közül is többen beszámoltak.

A VII. kerületi ingatlanpanama nyomozása körül sem lehetett minden rendben, mert a kerület egykori, vesztegetéssel vádolt polgármesterét első fokon csak kisebb hivatali visszaélések miatt ítélték el. A XI. kerületi polgármestert, aki ellen – nyilván csak véletlenül – pár nappal a 2010-es önkormányzati választások előtt emeltek vádat, utóbb bűncselekmény hiányában mentették fel. A volt titokminisztert viszont első fokon – kémkedés miatt, titkosított eljárásban – börtönre ítélték. Az ügyet ellenzéki politikusok sora koncepciós pernek tartja. 

Blum felmentve, Schiffer feljelentve

A Kúria a korábbi felmentő ítéleteket megerősítve kedden felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól. Az ügyészség Joav Blumot azzal vádolta meg, hogy 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón. Sikerült elérnünk telefonon Joav Blumot is, aki elmondta: magyar állampolgárként mindig is bízott abban, hogy jogállamban nem születhet más ítélet. Bocsánatkérést követelek Budai Gyulától! – tette hozzá. Idetartozik, hogy a Népszava híre szerint hamis vád gyanújával feljelentést tett Schiffer András ellen a Sukoró-ügyben vádlott Császy Zsolt, amiért az LMP-s politikus még 2009-ben feljelentette Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, akit az ügyészség később – más miatt – meg is gyanúsított, de vádat nem emelt ellene a kaszinóberuházás előkészítésével összefüggésben. Császy Zsolt szerint egyértelmű, hogy Schiffer András hamisan vádolta Gyurcsány Ferencet. 

Molnár Gyulát pár nappal az önkormányzati választások előtt vádolták meg – nem követett el bűncselekményt