A BRFK volt közrendvédelmi főosztályvezetője ellen bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség az úgynevezett Vizoviczki-ügyben. Azzal gyanúsítják, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt magas beosztású tisztjével, Gulyás Imrével, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetőjével és Hopka Lajossal, aki Gulyás beosztottjaként a speciális bűnszervezeti csoportok elleni osztályt vezette, pénzért elérték, hogy a rendőrség ne tartson ellenőrzéseket a Vizoviczki László érdekeltségébe tartozó közel félszáz szórakozóhelyen, ellenben folyamatos razziákkal tegyék tönkre a konkurens vendéglátó helyeket. A főrendőrök mindezt tagadják. Ügyükben még tart az ügyészségi nyomozás. Hogy meddig, azzal kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője – mint korábban sem – nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.

Kalmár a folyamatban lévő eljárás dacára úgy véli, a rendőrség jogtalanul és szabálytalanul bocsátotta el. Nemcsak hogy az ártatlanság vélelmét nem tartották tiszteletben (senki nem tekinthető bűnösnek a bíróság jogerős ítéletéig – amire, ha így haladnak, az ő esetében még évekig várni kell – A szerk.), de más szabályokat sem tartottak be. Például nem indokolták a döntést. Egyszerűen csak kirúgták. Pedig ott lett volna például az egész Vizoviczki-ügyet kirobbantó Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálati jelentése, amely szerint Kalmár rendőrnek nem megbízható (végül is korrupció gyanújával folyik ellene eljárás). Ám a rendőrség információink szerint ezt az iratot csak akkor húzta elő, amikor a bíróságtól értesült Kalmár keresetéről, s hogy a volt főosztályvezető összességében húszmilliós összegű kártérítést követel egykori munkaadójától. Munkaügyi perekben azonban a bíróság általában „nem díjazza”, ha az alperes (a volt munkaadó) utólag nyújt be olyan iratokat, amelyekkel a dolgozó munkaviszonyának megszüntetésekor kellett volna a döntést indokolni, illetve alátámasztani.

A jogi helyzet amúgy is pikáns. A rendőrségre (de ez igaz a többi fegyveres szervezetre is) vonatkozó szabályok ugyanis lehetővé teszik a bűncselekmény gyanújába keveredett vagy más okból méltatlanná vált hivatásosok elbocsátását (szolgálati viszonyának megszüntetését) már azelőtt is, hogy az ügyben (amelyre hivatkozva az illetőt elbocsátják) a bíróság jogerős ítélete megszületett volna. Ez a helyzet többek szerint az új alaptörvénnyel is nehezen összeegyeztethető. Ráadásul számos esetben kiderült már, hogy nem volt kellően megalapozott a rendőrök meggyanúsítása, vagy hogy nem is követtek el semmiféle bűncselekményt, s olyankor a rendőrségnek visszamenően ki kell fizetnie a jogtalanul kirúgott rendőr járandóságát és még némi „fájdalomdíjat is”.

Megkerestük a rendőrséget, de az a per előtt nem kívánt reagálni a Kalmár-ügyre. Egy névtelenséget kérő rendőrségi forrás – hangsúlyozottan általánosságban szólva a témáról –azt mondta: csak feddhetetlen rendőr dolgozhat a testületnél. Ezért nem várják meg általában a bíróság döntését, és ezen a gyakorlaton a hatályos jogszabályokra tekintettel nem is kívánnak változtatni.