Az egyenruha megfélemlítheti a diákokat
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy véli: a rendőrök jelenléte kriminalizálja az iskolákat, holott a diákcsínyek többsége pedagógiai probléma, és nem éri el a rendőri intézkedést igénylő szintet.
Mint megírtuk: szeptembertől 200 iskolába vezényelnek ki iskolarendőröket – hivatalos néven bűnmegelőzési tanácsadókat –, akiknek elsősorban az iskolások körében egyre népszerűbb drogok fogyasztásának következményeire kellene felhívniuk a figyelmet, valamint az internet veszélyeire. A rendőrség azt várja tőlük, hogy ismerjék meg diákjaik szokásait, tudniuk kell majd például, kik szállítanak drogot az iskolába. Ezeket az információkat meg kell majd osztaniuk a rendőrséggel, mint ahogy a területileg illetékes rendőrkapitányságnak is tájékoztatnia kell a tanácsadókat, ha az iskoláik tanulóit drogozáson vagy más bűncselekményen, szabálysértésen érik. A rendőrség szerint nemcsak iskolai ügyekkel fordulnak majd a tanácsadókhoz, hanem családon belüli problémákkal is.
Mendrey László ugyanakkor azt mondja: bár bizonyos bűncselekmények, mint például a droghasználat, kétségtelenül előfordulnak az iskolákban, nem túl valószínű, hogy egy tinédzser, aki még a szüleiben és a tanáraiban sem feltétlenül bízik meg, épp egy egyenruhás rendőrrel szemben nyílik majd meg. Szerinte egyébként is pedagógiai feladat felkészíteni a diákokat arra, hogyan álljanak ellen a drogoknak. A bizalom kiépítése pedig nem megy egyik napról a másikra. – Hosszú hónapok és komoly pedagógiai tudás kell ahhoz, hogy egy fiatallal szót lehessen érteni – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a rendőri jelenlét inkább megrettentheti a diákokat. Közölte: ahelyett, hogy rendőröket küldenek az iskolába, inkább a pedagógusok eszköztárát kellene kibővíteni a problémák kezeléséhez.
– A pedagógusoktól ugyanakkor ma már annyi nevelési feladatot vár el a társadalom az oktatáson túl, hogy annak egy személyben képtelenek eleget tenni – ezt már Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyermekjogi szakértője mondja. Szerinte a legnagyobb probléma éppen az, hogy az iskolák sok esetben megpróbálják a konfliktusokat az intézmény falain belül tartani. Egy rendőrségi ügy ugyanis nem tesz jót az iskola hírnevének, és elrettentheti a szülőket, akik emiatt esetleg másik iskolába íratják gyermeküket, ez pedig komoly érvágást jelentene a diákok után járó fejkvótából gazdálkodó intézményeknek.
– Egy iskolai erőszak vagy egy droghasználat mögött ugyanakkor a családon belüli erőszaktól kezdve az iskolai kudarcokig sok minden állhat. Így a probléma kezelése is rendkívül komplex látásmódot és megoldást igényel, adott esetben több szakterület, például a gyermekvédelem, a gyámügy bevonására is szükség lehet – mutat rá Gyurkó Szilvia, aki szerint éppen emiatt egymagában egy rendőr nem fogja tudni kezelni az ilyen ügyeket. Leszögezte: a rendészeti szemlélet egyébként sem segít ezekben az ügyekben, az ilyen eszközök legföljebb elfedik a problémákat, a valódi okokkal, vagyis azzal, hogy mi vezetett a konfliktushoz, nem foglalkoznak. Rámutatott: az eddigi rendőrségi programok a megfélemlítésen túl nem értek el eredményeket a diákoknál.
Megjegyezte: számos nemzetközi kutatás igazolja, hogy az iskolai erőszak kriminalizálása és a büntetőjogi válaszok előtérbe helyezése magában hordozza az erőszakos esetek számának növekedését, és olyan iskolai klímát hoz létre, amelyben sokkal nagyobb a konfliktusok esélye. A magatartási problémákkal küzdő diákokkal szemben nagyobb arányban alkalmaznak szankciókat, a megelőzés, illetve a konfliktusok hátterében álló okok feltárásának és rendezésének esélye pedig gyakorlatilag megszűnik.
Gyurkó Szilvia példaként említette az amerikai Columbine Gimnáziumban történteket: az 1999-es mészárlás után – amikor két tizenéves diák 12 diákot és egy tanárt gyilkolt meg, majd öngyilkos lett – fémdetektorokat és kamerákat szereltek föl az iskolában. A szabálysértések száma mégis megduplázódott, a légkör pedig olyan elviselhetetlenné vált, hogy menekültek onnan a diákok. A világhírű amerikai szociálpszichológus, Elliot Aronson ekkor lebontatta a biztonsági kapukat és a kamerákat, majd az általa kidolgozott kooperatív tanulási technikával, a mozaikmódszerrel egy befogadóbb, a diákok közötti empátián és együttműködésen alapuló iskolai légkört teremtett meg, amelynek köszönhetően a negyedére csökkent az iskolán belüli erőszak és a szabálysértések aránya.
