Kőbánya: Patakynak mennie kellett a főtérről
A korábban meglehetősen elszigetelten, faágak takarásában álldogáló mészkő szobrot egyébként 1964-ben állították az 1944 karácsonyán, alig harmincévesen Sopronkőhidán kivégzett kőbányai születésű munkás emlékére, aki a magyar antifasiszta ellenállás kevés tevékeny résztvevőjének egyike volt.
A rendszerváltás előtt szinte minden az ő nevét viselte a kerületben: iskola, tér, művelődési ház. S ez az előző választásokig – bár voltak ellenkező törekvések – így is maradt. A mindent elsöprő Fidesz-győzelem azonban drasztikus átnevezési hullámot indított el a fővárosban és több kerületben. Kőbánya elsősorban Pataky István nevét kívánta végképp eltörölni. Először a főtér kapta vissza korábbi nevét, és Szent László lett. Azután a művelődési házat – egy másik beolvasztása mellett – keresztelték át Kőrösi Csoma Sándorra. (A szintén Pataky nevét viselő szakközépiskola talán azért nem kapott új nevet, mert a fővárosi önkormányzat a fenntartója.) Majd Pataky szobra következett a főtéren.
A Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiuma által tavaly kiírt köztéri munkák létrehozását célzó pályázat éppen kapóra jött. A határidő előtt öt nappal kérték fel Zsemlye Ildikót a köztéri alkotás koncepciójának kidolgozására, a testület pedig egy nappal a pályázati zárás előtt döntött az indulásról, illetve a Pataky-szobor áthelyezéséről. Bár az is felmerült, hogy az alkotást valamiféle szoborparkba vigyék, végül úgy határoztak, hogy a Pataky szülőháza előtt, „méltó környezetben” állítják fel újra.
– Nem tudom, mitől vált ennyire vállalhatatlanná ez a munkásgyerek, aki az életét adta másokért. Nem politikai elvekért küzdött, hanem a megszállók ellen. Szerintem ez ma is példaértékű – állítja Somlyódy Csaba kerületi szocialista képviselő, aki úgy emlékszik, hogy a testületi ülésen heves szópárbaj előzte meg a döntést, de a Fidesz-többség hajthatatlan volt: Patakynak mennie kellett. Már az is kompromisszum eredménye, hogy a szobrot végül Bihari úti szülőháza előtt állítják fel, és nem egy szobortemetőbe lökik.
Pataky helyét Lechner Ödön építész foglalja el, aki a kerület számos intézményének – a többi között a Szent László téri templomnak – a tervezője. Az impozáns alkotáson Lechner egy makett előtt állva néz fel, éppen az általa tervezett templomra. Zsemlye Ildikó szobrászművész szerint az átlagpolgár így teljesen össze tudja kapcsolni Lechner figuráját az általa tervezett Szent László-templommal és a Szent László Gimnáziummal.
A szobor elkészítésének 11,6 millió forintos összköltségéhez ötmillió forint támogatást nyert a kerület a kulturális alap pályázatán. A szoborállítással – Radványi Gábor polgármester testületi ülésen elhangzott szavai szerint – az önkormányzati vezetés akár ötven-száz évre is meghatározhatja a kőbányai főtér arculatát.
