GerlóczyMárton legújabb, szám szerint ötödik könyve a Létra címet kapta. Nem véletlenül. Mellékszereplői ugyanis emberek, egészen pontosan lakók, de főhőse egy létra. No meg a narrátor. Akinek szüksége támad egy létrára, ami neki nincsen. Így aztán szépen végigzarándokolja szomszédait, a ház lakóit, adna-e neki kölcsön valaki létrát. Létrájuk azonban nincsen a szomszédoknak, életük van, azt adják használatra kölcsön.

Harmadjára csak fölvette a telefont. Mindössze annyit mondott, hogy „halló”, ám ez a rövidke szó is tele volt ingerültséggel és kétségbeeséssel. Szemernyit se lehetett kihallani belőle a hazaérkezés és a viszontlátás öröméből.

Gyerek három szülővel? Genetikusan megtervezett babák? Transzgenikus embriók? A tudomány fejlődése alaposan felforgatta az utódlásról és némiképp a családról alkotott hagyományos elképzeléseket.

Svájcból nézve különösen megdöbbentőnek látszik, hogyan viselkednek Magyarországon az ügyfeleikkel a francia tulajdonú gázszolgáltató cég, a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. alkalmazottai. A 43 éve Svájcban élő Petró Ágnes először nem is akarta elhinni, hogy ami vele történt, az Magyarországon a cég szokásos eljárása az ügyfeleivel szemben.

Az új debreceni stadion építése feszes tempóban, de mindenekelőtt rendben, fegyelmezetten, fokozott ellenőrzés alatt zajlik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még be sem lépünk a munkaterületre, máris visszafordítanak.

Már rég nem volt többpártrendszer, amikor még mindig több párt volt. A kisgazdapárt például évtizedeken át létezett, miközben már rég megfojtották. A Szabad Demokraták Szövetsége most szűnt meg. Papíron. Hogy igazából mikor? Kinek mikor? Van, akinek már 1994-ben, amikor koalícióra lépett az MSZP-vel. Számomra 2009-ben, amikor az európai parlamenti választásokon igazolta, hogy jelentéktelenné vált, és Fodor Gábor távozása után a tevékenysége is, a vezetői is azzá váltak. Egy fokozatosan megsemmisülő párt búcsúztatására nehéz megtalálni a megfelelő időpontot, de ez a mostani már az utolsó.

A közműszolgáltatók profitja mellett leginkább a bankok nyereségét éri bírálat az Orbán-kormány részéről. Részben erre hivatkozva vetették ki 2010-ben a bankadót, de előkerült ez indokként minden, a pénzintézeteket sújtó kormányzati intézkedésnél is. A bankok működése azonban nem csak az elmúlt három évben és nem kizárólag jobboldalról kapott kritikát. Török Zsolt, az MSZP szóvivője például 2010 tavaszán, még a Bajnai-kabinet idején arra szólította fel a hitelintézeteket, hogy elsősorban ne tulajdonosaik elvárásainak próbáljanak megfelelni, hanem vegyék figyelembe az emberek helyzetét, extraprofitjuk egy részét térítsék vissza ügyfeleiknek, másik részét pedig fizessék be a krízislapba.

Két területet jelölt meg Orbán Viktor kormányfő július végén Tusványoson, ahonnan olyan nyereséget vittek ki az országból, amely „nem minősül jogosnak, ezért érdemes minden nemzeti kormánynak fellépni vele szemben”: a közszolgáltatókat és a bankszektort. Utánajártunk, így volt-e.

Két területet jelölt meg Orbán Viktor kormányfő július végén Tusványoson, ahonnan olyan nyereséget vittek ki az országból, amely "nem minősül jogosnak, ezért érdemes minden nemzeti kormánynak fellépnie vele szemben": a közszolgáltatókat és a bankrendszert. Utánajártunk, így volt-e. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint hazudik, aki azt állítja, külföldi tőke nélkül is ment volna.

– Tényleg plusz egy órát hagyod még ázni a csontokat? – kérdezi Brüsszel Oslótól. És ez csak egy abból a sok száz félmondatból, amelyet ötnapos budapesti továbbképzésük alatt a világ tizenhét pontján szolgálatban lévő magyar külügyi szakácsok váltanak egymással.

„Két felfogás létezik ma Európában. Vannak a többiek az egyik oldalon, s mi a másikon. A másik oldalon az a gondolkodás meghatározó, hogyha majd lesz gazdasági növekedés, ha kijutunk a gazdasági válságból, akkor majd jut munkalehetőség az embereknek. Ahol mi vagyunk, talán inkább magányosan a másik oldalon, azt mondjuk, ez fordítva van: ha lesz mindenkinek munkája, akkor kijutunk a válságból.”

Drága brüsszeli étteremben a vacsora asztal mellett... – nos, ott elbeszélgethetnek brüsszeli illetékesek az Európai Parlament által megszavazott Tavares-határozat magyarországi végrehajtásáról, és „a XVIII. századot vizsgáló portugál irodalmár által leírt absztrakt veszélyekről”. Ez volt a vélemény a kormányoldalon június elején, és ez semmit sem változott augusztus elejére, már ami a Tavares-határozatot illeti. Ebből kifolyólag Magyarországon nem lesz semmiféle uniós monitoringozás, legalábbis ha az Orbán-adminisztráción múlik.

Barátom hirtelen befejezi a telefonbeszélgetést: – Megyek, megnézem Olgát. A felesége Rita, de értem. Kálmán Olgáról van szó, aki úgy – de nem csak azért – vált intézménnyé, hogy nincs igazán riválisa. Pedig szó sincs a műsorok műsoráról, az Egyenes beszédben van némi elfogultság, manír, a riporter arcán a kelleténél talán többször tükröződik a véleménye – viszont pontosan kérdez, amihez nem fér kétség. És emiatt tétje van a válasznak is.

Tizenöt beoltott páciens közül tizenkettő esetében teljes védettséget okozott az a malária elleni oltóanyag, amelynek kifejlesztéséről amerikai kutatók tanulmánya nyomán számolt be a Science című tudományos folyóirat.

Mumbai legnagyobb nyomornegyede, a Dharavi közepén értettem meg, miért a szegények betegsége a malária. A szállásomon, a Mumbai Egyetem vendégházában a szobának üvegezett ablaka volt, légkondicionáló enyhítette a novemberi (!) meleget, a konnektorban pedig elektromos szúnyogriasztó gondoskodott a biztonságról. Ha pedig kimentem este az utcára, ott volt a krém, amely védett a csípésektől.

Jelentős fejlemények zajlanak a hazai orvosiműszer-kutatás egyik meghatározó projektje, az iKnife körül. A hazai közéletben még onkokés vagy jedikés néven vált ismertté, a fejlesztésből 2015-re már kész termék is lehet. De mi a helyzet a többi, nemzetközi szinten is híres magyar találmánnyal? Összeállításunkban erre kerestük a választ.

– Léptékváltás előtt állunk. Most komoly lehetőség van arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb súlyú gazdasági társasággá váljon a fényáteresztő betont gyártó cégünk. Ma már akad több licencpartner is, akik a technológia felhasználása után fizetnek. De ami a nagy előrelépést jelentheti, hogy biztató tárgyalások zajlanak egy meghatározó külföldi magánbefektetővel – mondta a Népszabadságnak Losonczi Áron, a Litracon (ahogy többen ismerik, a fényáteresztő vagy üvegbeton) szabadalmaztatója. Hogy ez ki lenne, és valójában milyen léptékű együttműködésről van szó, arról nem kívánt többet elárulni. Mint mondta, addig nem szeretne részletekről beszélni, amíg valamilyen aláírás nem születik az ügyben.

Viszonylag csendesebb időszak után nagy dobásra készül Rátai Dániel cége, a Leonar3Do International Zrt. (A fiatalember évekkel ezelőtt arról a találmányáról vált elismertté, amely egy közönséges személyi számítógépet háromdimenziós munkakörnyezetté alakít át.

Nemrégiben közölték a Hétvége mellékletben Bächer Iván E. Fehér című írását, amelyben a szerző idilli képet festett a Kádár-rendszer kulturális életének hírhedt figurájáról, amint Pozsonyban, csehóban üldögélve egyik kezét hű kutyája fején nyugtatja, a másikban borovicskás poharat markolt. Szó sem esik arról, miért költözött át a csodaszép szlovákiai városba.