Malária: hatékony vakcina a láthatáron?
Ez az eddigi legjobb eredmény, ugyanakkor a hasonló korábbi próbálkozások (jelenleg húsz készítmény van a tesztelés különböző fázisaiban) közös konklúziója, hogy a klinikai vizsgálatok kezdeti fázisaiban született kedvező tapasztalatokat később kudarcok követték.
A malária az egyik legelterjedtebb fertőző megbetegedés a világon – évente akár 300 millió megbetegedést és több százezer, esetenként közel egymillió halálesetet okoz –, nagyon régóta ismerjük, ennek ellenére a tudomány hiába keresi a hatékony ellenszerét. A betegségért szúnyogok által terjesztett parazita egysejtű felelős (nem is egy, hanem négy), amely a fejlődés eltérő fázisaiban a köztes gazda (az ember) szervezetének különböző zugaiban – a vérben, a májban, a vörösvértestekben – bújik meg, nehezítve a kór legyűrését. A korábban egyedüliként és általánosan használt „ellenszer”, a kinin például csak a vérben lévő kórokozókat hatástalanítja, az eddigi oltóanyagjelöltekkel pedig az volt a gond, hogy a négyféle élősködő közül csak némelyikkel szemben mutatkoztak ütőképesnek, és többnyire csak időlegesen. Ahogyan a WHO egyik illetékese megfogalmazta: a maláriaszúnyogok a szúnyogirtó szerekhez, a paraziták pedig a potenciális oltóanyagokhoz szoknak hozzá túlságosan könnyen. (A már tüneteket produkáló betegség többféle szerrel jól kezelhető – ez a lázrohamok csillapítására és a gyakori kísérő tünetnek számító vércukorszint-csökkenésre is igaz –, ám a gyógyszeres gyógyítás a malária sújtotta térségek lakóinak többsége számára nem elérhető, nekik egy olcsó megelőző védőoltás jelentené az igazi megoldást.)
Tavaly áprilisban már úgy tűnt, hogy a gyógyszeripar közel jár a dilemma megoldásához. A gaboni Albert Schweitzer Kórházban végzett klinikai próbák az első fázis során az RTS,S/AS01E jelű vakcina (a GlaxoSmithKline brit cég gyártmánya) esetében biztatónak látszottak, mivel 50 százalék feletti arányban eredményeztek védettséget. Sajnálatos módon azonban a következő fázisban ez az érték 30 százalék közelébe csökkent.
A mostani bejelentés ennél lényegesen nagyobb előrelépésre utal: a Robert A. Seder, az amerikai Vaccine Research Center kutatója által vezetett munkacsoportnak 80 százalékos hatékonyságot sikerült elérnie. Az amerikai intézetben a fertőzést hordozó maláriaszúnyogok besugárzásával állítottak elő legyengített kórokozókat, majd az ezekből készült oltóanyagot fecskendezték be a kísérleti alanyokba. A módszer a kutatásban közreműködő Sanaria biotechnológiai cégtől származik. A klinikai kipróbálás első fázisában egyébként nemcsak a hatékonyságot, hanem az adagolást is vizsgálják: a meglepően nagy eredményesség csak azoknál mutatkozott, akik kellőképpen nagy adagot kaptak a vakcinából (a kisebb dózissal, illetve placebóval kezelt kontrollcsoportoknak az összes tagja megfertőződött). A hírhez kapcsolódó, nem feltétlenül tudományos jellegű közlemények 100 százalékos hatékonyságúnak írják le az új hatóanyagot, ez azonban legfeljebb csak abban az értelemben igaz, hogy a módszer elméletileg mind a négy maláriatípus megelőzésére alkalmasnak látszik – magát a tesztet azonban csupán az egyik törzs, a Plasmodium falciparum legyengített változataival végezték el. Kérdéses tehát, hogy a további három kórokozótípus ellen is működik-e, mint ahogyan az is bizonytalan, hogy mennyire lesz tartós a vakcina által kialakított védettség. Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a legújabb sikergyanús készítmény csak a klinikai kipróbálás első lépcsőjénél tart, és még ha az összes további fázisban hasonlóan jó eredmények születnek is, egy lehetséges gyógyszer kifejlesztéséig innen még 8-10 évig tartó folyamat vezet – amit csak kivételesen szerencsés esetben és hatalmas ráfordítások árán lehet 3-4 évre leszorítani.
A tavasz folyamán egy szintén ígéretes ausztrál próbálkozásról is érkeztek hírek: a Griffith Egyetem kutatói olyan oltóanyag-aspiránst fejlesztettek ki, amely egerekben képes volt megelőzni a maláriafertőzés mind a négy típusának kialakulását, méghozzá egyetlen oltással – itt azonban még nincs szó emberi kipróbálásról.
