Lassú árvízi elszámolás

A júniusi „évszázad árvízénél” az elvárható módon tette a dolgát az állami apparátus, ám a Duna áradása utáni pénzügyi elszámolás kevésbé tűnik gördülékenynek. Erre utal legalábbis, hogy lassan két hónappal az árvíz után is jócskán akadnak megválaszolatlan pénzügyi kérdések.

Azt még meglehetős gyorsasággal összesítették, hogy mekkora kártérítési igényük van az áradásban érintett településeknek. A 95 város és község összesen mintegy tízmilliárd forintot kért egyebek mellett a védekezés és a kitelepítettek ellátásának költségeire, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő, kötelezően működtetett épületekben, utakban, hidakban, közművekben keletkezett károk megtérítésére. Ez azonban csak az árvízi számla egy része: ehhez adódnak hozzá az állami szervek saját kiadásai. Ezekről egy hónappal ezelőtt még semmit nem tudtak mondani, „türelmet” kértek: csakhogy mára sem tisztult sokat a kép.

Egyedül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összesítette költségeit. E szerint összesen mintegy 5,65 milliárdra rúgtak a kiadásai. Azt azonban mind a mai napig nem tudni, hogy például a rendőrség – amely szintén komoly pluszfeladatokat vállalt – mennyit költött az árvíz miatt. Megkerestük a Belügyminisztériumot, ahol kezdetben „gyors választ” ígértek. Ehhez képest majd két nap után azt közölték: „Az érintett szervezetektől beérkező adatok alapján még zajlik az árvízi védekezés költségeinek összesítése, így arról csak a későbbiekben tudjuk tájékoztatni a sajtót.”

Noha a vis maior igényeket gyorsan összesítették, azért ennek kapcsán is akad némi zavar. Egyfelől az: továbbra sem tudni, hogy az érintett települések mikor juthatnak a pénzhez. Ennek kapcsán a Belügyminisztériumtól megkérdeztük azt is, hogy miért nem fizettek eddig, és mikorra számíthatnak a pénzre az önkormányzatok. Érdemi választ nem kaptunk ezekre a kérdéseinkre sem, a tárca sajtóosztálya annyit tartott szükségesnek közölni: „A vis maior igények feldolgozása még szintén nem fejeződött be.”

Meglehet persze, nem is árt, ha számolgatnak, ellenőriznek még egy ideig, mert akad ellentmondás a pénzügyekben. A katasztrófavédelemtől kapott tájékoztatás szerint például Budapesten kívül Mohács kérte a legtöbb pénzt a vis maior keretből: 1,251 milliárd forintot. Miután ez az összeg szokatlanul nagynak tűnik, megkerestük a baranyai település polgármesterét. Alaposan meglepődött az összeg hallatán. Szekó József (Fidesz–KDNP) érdeklődésünkre elmondta, hogy összesen mintegy 400 millió forintot igényeltek a vis maior keretből. Hozzátette: a kárérték első megközelítésre nagyobbnak tűnt, de a feltárás során szerencsére kiderült, hogy valamivel kisebb a baj. Az igényelt összeg nagyobb része a védekezés költségeit fedezné, a másik része az árvíz okozta közvetlen és közvetett károk helyreállítását. Ez utóbbi kapcsán a polgármester elmondta, hogy náluk a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a rendkívül magas vízállás miatt meghibásodott a szennyvízrendszer, több közmű és magánház is károsodott. Szekó kiemelte: az összeg még módosulhat, mert – a katasztrófavédelem szakembereinek ellenőrzése mellett –folyamatosan mérik fel a károkat.

– A homokzsákok begyűjtése befejeződött. Minden depóban van, és 24-ig egész Budapest területén a depókból is el fogják szállítani a homokot és a homokzsákokat. Ezután Budapesten semmiféle nyoma nem lesz az árvíznek – jelentette ki Tarlós István főpolgármester június 20-án. Ehhez képest két hónappal az árhullám levonulása után még mindig homokzsákok hevernek a Rozmaring vendéglő és a Sun Palace között a szentendrei HÉV vonalának töltésén. Újabb ártól aligha kell tartani a közeljövőben, így más oka lehet a szennyezettnek tekinthető „árvízi homok” ott feledésének a rekkenő nyári melegben. A fővárosi önkormányzat azonban – szokásához híven – nem válaszolt az árvízi védekezés lezárására, illetve a kormánnyal történő pénzügyi elszámolásra vonatkozó kérdéseinkre. (Az árvíz idején kevésbé zárkóztak el a médiától. Egy kutatás szerint Tarlós volt a második leggyakrabban szereplő politikus az árvízi médiában.)

A főpolgármester utolsó árvízi nyilatkozata szerint Budapesten összesen 3,2 milliárd forint értékű kárt mértek fel az önkormányzati létesítményekben a dunai árvízzel összefüggésben, ezt az igényt regisztráltatta a főváros a vis maior alapnál. Lapunk kíváncsi lett volna arra, hogy pontosan milyen károkból, munkadíjakból, védekezési költségekből adódott össze ez a jelentősnek tűnő összeg, de erre sem kaptunk választ. Mint ahogy azt sem tudhattuk meg, hogy a kért pénzből kaptak-e eddig egyetlen forintot is a Belügyminisztériumtól.

Az évszázados rekordokat döntögető árvíz viszont nagy lökést adott a római-parti védmű tervének. A főváros a Műegyetem után a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) is beszerezte a támogató szakvéleményt. Bár az Akadémia azért végleges ökológiai terv készítését, a mai karakter megőrzését, a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok pályázati kiírásba építését, az úgynevezett lábazati kőszórás felülvizsgálatát és az altalaj feltárását kérte a fővárostól. A főpolgármester erre ígéretet is tett. A védmű jelen elképzelések szerint 954 centiméter magas lesz, a beruházás összköltsége eléri a 3,5 milliárd forintot.

Árvíz idején Tarlós István sokat szerepelt a médiában, hivatala most nem is válaszol
Árvíz idején Tarlós István sokat szerepelt a médiában, hivatala most nem is válaszol
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.