Az adósságok átvállalása sem volt más, mint politikai marketing?
Az idén 154, tavaly 300 millió forintból gazdálkodó önkormányzatnak az említett feladatokra havi ötmillió kellene, állítja a polgármester, úgyhogy a visszapostázott pénz hiánya már nem rázza meg Kübekháza összeroskadóban lévő költségvetését. (Azóta a falu kapott kétmilliót a „szerkezetátalakítási tartalék”-ból, így az összeroskadás felfüggesztve.)
Molnár Róbert lépése kapcsán megkérdeztünk több településvezetőt és önkormányzati képviselőt, s a válaszadók többsége úgy véli, Kübekháza problémája nem egyedi, s amiképp egyikőjük fogalmazott: „Molnár kiborította az önkormányzati gazdálkodás kormány által tisztának hirdetett, valójában pereméig telt, mind bűzlőbb bádogbilijét”.
Ismert, hogy idén a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságának 50-100 százalékát. E konszolidációs folyamat részeként 2013-tól az állam fedezi az alap- és középfokú oktatás költségét. Ugyanakkor az önkormányzatok – az úgynevezett feladatfinanszírozási rendszer bevezetése miatt – lényegesen kevesebb állami apanázshoz jutnak, mint korábban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a települések jobban jártak-e így?
Győr fideszes polgármestere, Borkai Zsolt azt mondta, városa számára pénzügyi szempontból nem hozott változást az újfajta finanszírozás. A folyók városa eddig is stabilan gazdálkodott, s e téren ebben az évben sincs változás. Persze Győr ipara és adóbevételei okán talán a legjobb helyzetben lévő megyeszékhely, ami nem is szorult rá a konszolidációra.
Egészen más alapokról indult Debrecen, hisz a Hajdúság fővárosának több mint 30 milliárdra rúgott az adóssága. A központi költségvetés átvállalta ennek 65 százalékát, ám mindez és az iskolák államosítása azzal jár, hogy a város idén 33,5 milliárdból gazdálkodik a tavalyi 48 milliárddal szemben. A debreceni polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint elképzelhetetlen, hogy a város túllépje a költségvetését. Hogy a takarékosabb gazdálkodás jár-e leépítéssel az önkormányzati intézményhálózatnál, arra azt a választ kaptuk: szeptemberre kiderül.
Hódmezővásárhely még jobban járt, hisz ott a 22 milliárdot meghaladó hitelállomány 70 százalékát vonta magához az állam. Göbl Miklós, az önkormányzat szóvivője elmondta, hogy emiatt, valamint az iskolák államosítása okán a város éves kiadásai 5,3 milliárddal csökkentek, mindeközben Hódmezővásárhely 4,9 milliárddal kap kevesebb központi támogatást, mint 2012-ben. Vagyis a konszolidáció idén 400 milliót hoz az önkormányzatnak.
Szeged viszont rosszabbul járt. Legalábbis a szocialista polgármester, Botka László szerint. Botka adatai alapján 1,6 milliárddal több forrást vontak el a várostól, mint amennyibe az állam által átvállalt feladatok kerülnek. Szegedről adósságának felét emelte le az állam, s Botka igazságtalannak tartja, hogy városa kevesebb hiteltől szabadult meg, mint Debrecen vagy Hódmezővásárhely. A polgármester úgy véli, a törvény szubjektív szempontok alapján döntött az átvállalásról. Ezért aztán Szeged szerényebben tud fordítani idén a nem kötelező, de a város számára fontos ügyekre, így a kultúrára és a sportra.
Pécsről adósságának 70 százalékát, 27 milliárdot emelt le az állam. Trombitás Károly, a városi közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke biztos abban, hogy hosszú távon jól járt a baranyai megyeszékhely, hisz egyre brutálisabbra nőtt volna a törlesztési teher. Ezt nem vitatja Tóth Bertalan, a közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője sem, ám az ő számításai alapján a város idén rosszul járt. Pécs tavaly 42, idén 32 milliárdból gazdálkodik, s ha összevetjük, hogy milyen feladatok finanszírozását vállalta át az állam, ugyanakkor mennyivel utal kevesebbet a városnak, akkor Pécs 1,6 milliárdot bukik ezen.
Heves város gazdálkodását 2012 júliusa óta pénzügyi gondnok felügyeli, így a hátrányos helyzetű település válságköltségvetése csak a minimális szolgáltatásokat biztosítja. Csáki Zsigmond független polgármester szerint Heves esetében fehéren-feketén kiderül, hogy az állam nem finanszírozza kellőképpen a kötelező feladatokat. Ezeket az állami normatíva szerint számolták ki a városházán, s az idei évet így is 60 milliós mínusszal voltak kénytelenek tervezni. Noha a törvény ettől az évtől nem ad arra lehetőséget, hogy egy önkormányzat adóssággal tervezze meg költségvetését, a jelek azt mutatják: az állam tisztában van azzal, az általa támasztott elvárás teljesíthetetlen. Erre abból következtet a polgármester, hogy Hevest eddig senki sem rótta meg a hiánnyal tervezett költségvetésért. Hevesen a bilikiborulás szeptemberben várható, mert akkor az állami normatívából már nem tudják kifizetni az iskolai étkeztetés költségét.
Ugyanez lesz a Csongrád megyei Ásotthalmon is. Petró Ferenc, a négyezer lelkes község fideszes polgármestere azt mondta, többször jelezték: gond lesz, mert az állam lényegesen több pénzt vont el a településtől, mint amennyit a feladatátvállalással magára vett. Így az idén 400 millióból gazdálkodó falu költségvetésében 125 milliós luk tátong.
Dombóváréban meg 262 milliós. Az állam elvitte ugyan a Tolna megyei város kétmilliárdos adósságának 60 százalékát, ám az önkormányzat a csökkenő központi források miatt ötmilliárd helyett hárommilliárdból gazdálkodhat, s ez nem lesz elég a kiadásokra, állítja Szabó Loránd, Dombóvár szocialista polgármestere. A közterületek karbantartására például tavaly 120 milliót költöttek, idén 76 milliót terveztek, Szabó szerint kizárt, hogy ez a pénz fedezze a munkák költségét. Nagy Roland, a városházán többségben lévő Fidesz-frakció vezetője korainak tartja Szabó aggodalmát, ő biztos abban, hogy a tervezett bevételek elegendők lesznek a 20 ezer lelkes város feladataira. Szabó nem tágít:
– Augusztusban „felfordulnak” az önkormányzatok – prognosztizálja Dombóvár első embere. – Az egész önkormányzati konszolidáció nem volt más, csak a kormány politikai marketingje.
A panaszkodók igazát erősíti Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A TÖOSZ szerint 50 milliárd forint hiányzik az önkormányzati finanszírozásból, ám ez az összeg rendelkezésre áll a belügyi tárcánál, erre a célra elkülönítve, mondta Schmidt Jenő. A szövetség elnöke hozzátette, hogy 17 milliárdot azonban még ebben a hónapban szét kell osztani a rászoruló települések között, amelyek száma eléri a két és fél ezret.
