Több százezer magyar él külföldön

2013-07-12 KSH

Az elmúlt években számtalan becslés látott napvilágot arról, hogy hány honﬁtársunk próbál szerencsét külföldön. Volt, aki félmillióra tette a kivándorlók számát, más becslések szerint viszont „csak” 260 ezren költöztek tartósan külföldre.

Bár a számok meglehetősen eltérők, a KSH Népességtudományi Kutatóintézete szerint az közös bennük, hogy alapos felmérések híján kétséges a pontosságuk. Ezért a kutatóintézetben úgy döntöttek, megpróbálják elkészíteni a minden eddiginél pontosabb felmérést arról, hány magyar lakhat életvitelszerűen külföldön.

A felmérés során már a módszerben is szakítottak a hagyományokkal. Eddig ugyanis – tudtuk meg a kutatóintézet tudományos titkárától, Kapitány Balázstól – a becslések az úgynevezett tükörstatisztikákon alapultak. Vagyis más országok olyan felmérésein, amelyekben az ott élő magyarokat regisztrálták. Ez azonban több szempontból is pontatlan: egyfelől ma már kétséges a felmérések teljessége, másfelől ilyen statisztikát nem lehet mindenhonnan beszerezni. Ezért fordítottak a felmérés menetén: véletlenszerűen kiválasztottak 9000, 18 és 49 év közötti magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező embert, és a kérdezőbiztosok egyenként megpróbálták felkeresni őket, hogy kiderítsék, vajon a valóságban milyen arányban és számban tartózkodnak külföldön. (A módszer már csak azért is működőképesnek tűnt, mert rendkívül kevesen, 2002 és 2011 között csak hatezren vándoroltak ki úgy, hogy előtte jelezték ezt a hatóságoknak, és töröltették a lakcímüket.) Az eljárás során a kérdezőbiztosok a minél pontosabb adatok érdekében telefonon, a Facebookon, e-mailben megpróbálták felvenni a kapcsolatot azokkal is, akikről – hozzátartozóktól, barátoktól – megtudták, hogy tartósan külföldön élnek.

Az új – meglehetősen költséges, időigényes, tavaly november és az idén február között végzett – felmérés szerint a vizsgált lakcímeken az érintettek 79,5 százaléka élt. A keresettek 10,6 százaléka Magyarországon belül költözött el. A kiválasztottak 3,9 százalékáról nem sikerült információt szerezniük. A megkeresettek hat százalékáról viszont biztosan kiderült, hogy tartósan külföldre költözött. Végül az összesítés alapján – már az „ismeretlen” helyen élőket is figyelembe véve – a kutatóintézet azt állapította meg: a vizsgált mintegy 4,5 millió fős korosztályból 335 ezren próbáltak külföldön szerencsét. A „mintavételi hibával” kalkulálva ez azt jelenti: a korosztályból 6,8–8 százalékra tehető a külföldön élők aránya. A kutatók ugyanakkor nyomatékosan jelzik: a felmérés nem a kivándorlók számát becsülte meg, hiszen például a 18 évesnél fiatalabbak és 49 évesnél idősebbek is kiköltözhetnek, ők csak az adott korosztályból a „külföldön élő, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezőket” próbálták felmérni.

A kutatásból kiderült az is, hogy a tartósan külföldre költözők körében Németország a legnépszerűbb cél, ide a megkeresettek 25,8 százaléka utazott. A második helyre szorult a felmérésben Nagy-Britannia (25,6 százalék), majd következik Ausztria (12,7 százalék), Észak-Amerika (8,7 százalék) és végül a Benelux államok (5,8 százalék).

Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára érdeklődésünkre elmondta: fontos lenne, hogy egy-két éven belül megismételhessék a felmérést, hiszen csak így lehetne tendenciákra következtetni, ám az kérdéses, lesz-e újra pénz a költséges kutatásra.

Legnépszerűbb célországok

Németország

Nagy-Britannia

Ausztria

Észak-Amerika

Benelux államok

Staszkiv Lilla másfél éve él Amszterdamban, egy étterem konyháján dolgozik

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.