Nemrég megkongatták a vészharangot a munkáltatók: veszélybe kerülhet a vagyonvédelem Magyarországon, ha az eddigi ütemben zajlik a vagyonőrök továbbképzése és vizsgáztatása – írták közleményükben.  Egy tavaly elfogadott törvény értelmében ugyanis január elsejéig minden személy- és vagyonőri igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak és vállalkozónak szakmai továbbképzésen kell részt vennie és a tananyagból sikeres záróvizsgát tennie.

A Belügyminisztérium a vagyonvédelmi szakma színvonalának, hatékonyságának, társadalmi elismertségének és megbecsültségének javításával, valamint a gyorsan változó jogszabályi környezettel indokolta, hogy ezentúl ötévente minden vagyonőrnek továbbképzésen kell részt vennie és minősítő vizsgát kell leraknia. Januárban még a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával közös sajtótájékoztatóján a tárca illetékese arról beszélt, hogy bár nagy feladat több tízezer ember oktatását és vizsgáztatását lebonyolítani, megoldják.

Csakhogy máris negyedéves csúszásban vannak. Ezért is idegesek a munkaadók, hiszen januártól nem foglalkoztathatják azokat a vagyonőröket, akik nem tették le a vizsgát. Függetlenül attól, hogy – minként azt Német Ferenc, a képzés és a vizsgáztatás lebonyolításával megbízott szakmai kamara elnöke lapunknak elmondta – a kamara által kidolgozott tananyag és vizsgatételek belügyi lektorálása miatt indult három hónappal később a képzés. Eddig 1300-an vizsgáztak le; senki sem bukott meg.

Szolgálatban

Német szerint a helyzet mindezek ellenére nem olyan rossz, mint amilyennek egyes munkaadók lefestik. Hat hét alatt tízezren regisztráltak a kamara honlapján, ők le is töltötték a tananyagot. További húszezer vagyonőr oktatását a munkaadóik vállalták magukra. A tanfolyamra és vizsgára kötelezett mintegy 60-70 ezer vagyonőr közel fele tehát már megkezdte a felkészülést. A többieknek még szűk fél évük van. További 30 ezer vagyonőrnek azért nem kell vizsgáznia, mert korábban rendőr, katona vagy más „mentességet adó” hivatást gyakorolt.

Egy vagyonvédelmi vállalkozás ügyvédi, ügyészi és bírói szakvizsgával egyaránt rendelkező vezetője szerint a tananyag finoman szólva sem egyszerű, nem is könnyű, ő maga, gyakorló jogászként néhány hetes intenzív felkészülés nélkül, nem merne nekivágni egy komoly vizsgának. Pedig a tárca azt ígérte, profi vagyonőröket és nem jogtudósokat képeznek majd a tanfolyamokon. Persze csak a tananyag nehéz, a vizsga nevetségesen könnyű: a gyakorlati tudnivalók terén például – ezt Német Ferenc is elismerte – a Belügyminisztérium illetékeseivel folytatott szakmai egyeztetés végére annyira leegyszerűsödött, hogy a „melyik oldalon viseli a vagyonőr a gumibotot” már a „fogós” kérdések közé tartozik.

Kérdés, ilyen feltételek mellett megvalósul-e a meghirdetett cél, a szakma színvonalának növekedése, hatékonyságának javulása és ezek révén a társadalmi elismertség növekedése. Vagy beigazolódik a vagyonőrök kezdetektől hangoztatott véleménye, miszerint a tanfolyam és a vizsga csupán egy újabb ok, hogy pénzt vegyenek ki a zsebükből.

Német Ferenc szerint a minden vagyonőr számára kötelező tanfolyam lényegében egy „biztonságtudatosság-erősítő és figyelemfelhívó képzés”. Azt igyekeznek tudatosítani a vagyonőrökben, hogy folyamatos önképzés nélkül a tudásuk gyorsan elavulhat, és csak egyre kisebb presztízsű, azaz mind rosszabbul fizetett munkakörökben tudnak elhelyezkedni, ha nem követik a szakma változásait. Szerinte ma a vagyonőrök 10-15 százaléka képzi magát folyamatosan, külső presszió nélkül is. A szakma kezd kifehéredni, és a munkaadók mindinkább megnézik, milyen képességekkel, képzettséggel bírnak a vagyonőrök. Ahol fegyverrel kell szolgálatba lépni, nagy összegeket kell szállítani, vagy veszélyes üzemet kell védeni, ott a munkaadók is jobban megnézik, hogy kit alkalmaznak.

A jövőben azonban a cégek számára egyre kevésbé lesz mindegy, hogy milyen munkaerőt alkalmaznak. Közigazgatási hatósági jogkört kapott a kamara a vagyonőrökkel kapcsolatos panaszok kivizsgálására. Nemcsak a kamarai tagok, minden vagyonőr köteles megjelenni a kamara panasztestülete előtt, ha beidézik. Aki nem tesz eleget a felhívásnak, és nem működik együtt a testülettel a vele szemben érkezett panasz tisztázásában, azt akár rendőrrel elő is vezettethetik, és ötezertől 500 ezer forintig bírságolhatják. Ha pedig nem fizet, végrehajtást kérhet a kamara a bírságra.

Német elmondása szerint a panaszok többsége a bevásárlóközpontokban dolgozó vagyonőrökkel szemben érkezik. Kifogásolják a modorukat, hogy „mindenkit tolvajnak néznek” és szinte kartávolságnyira követnek, belenyúlkálnak a vásárlók táskájába, zsebébe. Arra is volt példa, hogy egy lopás gyanújába keveredett vevő ruháját nem azonos nemű vagyonőr akarta átvizsgálni. Sokan panaszkodnak az áruvédelmi rendszerekre is. A biztonsági kapuk nagyon sok helyen rosszul vannak beállítva, ha kell, ha nem, bejeleznek, megalázó helyzetbe hozva ezzel a többnyire minden tekintetben ártatlan vevőket.

A kamara ez ügyben nem sokat tehet, azon túl, hogy tömeges panasz esetén javasolja a vagyonvédelmi cégnek, hogy mielőbb orvosolja a problémát. A vagyonőrökkel ellentétben a cégeket a rosszul beállított kapuk miatt nem citálhatják vizsgálóbizottság elé. Jogszabály-módosítást viszont kezdeményezhetnek, így végső soron ezzel az eszközzel élve rákényszeríthetik a cégeket is a kulturáltabb működésre.