Az általa vezetett intézmény adta hosszú ideig országos szinten a módszertani segítséget a gyermekvédelemben. Molnár László aktívan részt vett az 1997-ben elfogadott gyerekvédelmi törvény kidolgozásában. E törvényt az Országgyűlés konszenzusosan – a Fidesz szavazataival együtt – fogadta el.

A több forrásból megerősített információ szerint az intézményt 23 éve vezető Molnárt hivatalosan átszervezésekre hivatkozva váltják le. Ez a hír önmagában is felháborítja a gyerekvédelemben dolgozók egy részét, azonban további aggodalomra ad okot az utód személyéről szóló hír is. Úgy tudjuk, Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára egy olyan embert készül az intézmény élére kinevezni, aki korábban botrányos ügyekkel kísért gyerekotthont vezetett. Herczeg Krisztián, a fővárosi Tegyesz igazgatói posztjának várományosa ugyanis a Cseppkő utcai gyermekotthon vezetője. Igazgatói időszaka alatt az otthonban két kisgyermek tisztázatlan körülmények között meghalt, és egy pedofilgyanús ügy is kirobbant. 2011-ben az Index megrázó riportban tárta fel a „Cseppkő utca titkait”. 2010 novemberében két gyermek halt meg. A hároméves Dominikra ráborult egy polc az intézetben, olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy belehalt a sérüléseibe. Az Index feltárta, hogy „a baleset idején a gyerek mellett nem volt felnőtt, a nyári felújítás-festés után pedig nem rögzítették a bútorokat a falhoz”. Az újságírónak nyilatkozó források szerint Dominik tragédiája előtt is többször felborult már a szekrény. A másik eset egy 13 éves fiú tragédiája volt: a feltehetően öngyújtógázt belélegző fiú holttestére a Millenáris Parkban találtak rá. A TV2 pedig arról számolt be, egy nevelő rendszeresen hazavitt és egy ágyban aludt két kislánnyal.

A felkavaró esetek miatt az ombudsman többször is vizsgálódott az intézményben. Szabó Máté többek között megállapította, hogy a hivatal szakemberei a „gyermekotthonban durva verbális agressziót tapasztaltak”, és „felmerült a gyermekek fizikai bántalmazásának gyanúja is”. A vizsgálat feltárta, hogy Herczeg igazgatói kinevezését követően „nőtt a fluktuáció, a pszichológusok időbeosztásuk miatt keveset foglalkoznak a gyerekekkel”. Szabó Máté a gyermeki jogok, továbbá az emberi méltósághoz fűződő jog sérelmét állapította meg. A pedofíliaügy kapcsán az ombudsman arra jutott, hogy nem működött megfelelően a gyermekvédelmi jelzőrendszer: „Az otthon szakemberei nem tájékoztatták egymást kellő módon és időben, egyáltalán nem értesítették a gyermekvédelmi szakszolgálatot – amit az érintettek utóbb ismerethiánnyal, kompetenciahiánnyal indokoltak.” – Így viszont sérült a gyermekek gondoskodáshoz és védelemhez való joga – állapította meg a biztos. Szabó Máté jelentésében kiemelte: problémás a mód, ahogyan megszűnt a pedofíliával meggyanúsított nevelő munkaviszonya. „Az intézmény igazgatója ugyanis közös megegyezéssel vált meg a munkavállalótól, és megszüntette az ellene indított fegyelmi eljárást – miközben már folyt a büntetőeljárás” – olvasható a jelentésben. Szabó Máté több intézkedés meghozását kérte a minisztertől. A feltárt visszásságok valószínűsíthetően a jéghegy csúcsait jelenthetik, ugyanis az ombudsman a törvényben megszabott hatásköri szabályozás miatt csak korlátozottan vizsgálódhatott. A legutolsó ombudsmani vizsgálat alkalmával Szabó Máté a pedagógiai eszközök következetlen alkalmazását, a tájékoztatás hiányát tárta fel az otthonban, ezek a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogait sértik.

Az ügy hátterében a gyerekvédelmi rendszer átalakításának szándéka húzódhat meg. Nevük elhallgatását kérő szakemberek arról számoltak be a Népszabadságnak, hogy a szakmában elterjedt vélemény szerint „a gyerekvédelem Közgépét Szent Ágota Alapítványnak hívják”. Az Orbán-kormány hatalomra jutása óta szinte minden állami támogatást ez a szervezet kap meg, az alapítvány hónapról hónapra fejlődik, gyarapodik. Megtudtuk: az Szent Ágota Alapítvány a gyerekvédelmi területet érintő döntésekre is hatással van. Több szakember szerint a gyerekvédelemben zajló változások beleillenek abba a trendbe, amelyet az Orbán-kormánymás területeken is diktál a közpolitikájában: központi irányítás alá kell vonni mindent, a sokszínűséget fel kell számolni. Ennek a következménye az az elvárás is, hogy a gyerekvédelemben ténykedő szakemberek ne értelmiségiként, hanem végrehajtóként dolgozzanak a rendszerben. – Manapság egy szakmai észrevétel, egy jobbító szándékú kritika is kirúgáshoz vezethet. Ha szólsz, mert nem értesz valamivel egyet, nemkívánatos személlyé válhatsz. Sokan kristálytisztán látják, hogy egy döntés rossz, de egzisztenciális okok miatt nem mernek szólni – fogalmaz az egyik névtelenségbe burkolózó forrásunk.

Herczog Mária szociológus, az ENSZ gyermekjogi bizottságának tagja szerint a fővárosi Tegyesz vezetőcseréje csak szimbolikus jelzés arra, ami az egész gyerekvédelmi rendszerben történik. A rendszer széttöredezett, az állami gondoskodás átalakítására vonatkozó adatok nem ismertek, kutatások nincsenek, vagy ha vannak, nem elérhetőek. A jövő évre tervezett alapvető változások, intézménybezárások előkészítése titokban történik vagy sehogy, pedig sok tízezer gyereket és szakembert érint, ha a 12 év alatti gyerekeket nem lehet gyermekotthonban elhelyezni. Ez önmagában jó terv, de a nem gondos megvalósítás tragédiákhoz vezethet. A Tegyesz körüli vihar újabb jele annak, hogy összevissza lépkednek. A gyerekvédelem nem ér össze a romaüggyel, a családtámogatási rendszerrel, a minisztériumnak fogalma sincs, hogy az államosított gyerekvédelemben mi történik, illetve minek kellene történnie – mondta Herczog Mária.

Kerestük Molnár Lászlót, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Szerettük volna megkérdezni minderről Balog Zoltán minisztert is. A sajtóosztálynak küldött levelünkre lapzártánkig nem válaszoltak.

A távozó Molnár László