Mi lesz az e-jeggyel? Késik a hitelszerződés
A 20 milliárd forint összköltségű rendszer kiépítéséhez 16 milliárdnyi hitelt nyújtó EBRD képviselői ugyan a hét elején is tárgyaltak Budapesten a részletekről, ám az ügylethez egyelőre nem járult hozzá a Fővárosi Közgyűlés. Lapunk információi szerint a BKK vezetősége nem tart attól, hogy a projektet a busztenderhez hasonlatos támadás érje Tarlós István, illetve kabinetje részéről. A beruházás továbbra is élvezi a városvezetés támogatását.
Erre utal szerintük, hogy az EBRD-vel folytatott egyeztetéseken Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyettesek is részt vettek. A csúszás oka abban kereshető, hogy a városatyák június vége helyett a hónap közepén tartották rendes ülésüket, amikorra a kontraktus szövege még nem állt készen. A következő ülés pedig szeptemberben lesz.
Az EBRD vár, neki nem sürgős. A főváros viszont jövőre – legalábbis részlegesen – bevezetné az elektronikus, időalapú jegyrendszert, amelytől évi ötmilliárd forint pluszbevételt várnak. A szerződés aláírásának késlekedése egyelőre nem hátráltatja a projektet. A fővárosi közlekedési holding már megindította az előminősítési eljárást a majdani tenderen indulni szándékozó cégek számára. A kiírás szerint a projekt egy szerverközpontú, nyílt szabványú elektronikus jegyrendszer kifejlesztését, szállítását, üzemeltetését és karbantartását célozza meg Budapesten, illetve az elővárosokban.
A BKK ehhez kapcsolódóan 2100 autóbuszra, villamosra és trolibuszra, 64 HÉV-állomásra és 55 metró- és HÉV-állomásra vásárolna jegyérvényesítő berendezést, illetve utóbbiakhoz beléptetőkapukat is. Összességében 9000 darab smartkártya-olvasó és hárommillió darab smartkártya, valamint 700 darab hordozható kézi ellenőrző készülék szállítása válik szükségessé. Ezenfelül ajánlatot várnak a jegyeladási, az ügyfélszolgálati rendszerre és tájékoztatási megoldásokra, a fentiek háttértámogatását biztosító (back-office) rendszer kidolgozására, illetve a meglévő BKK rendszerekkel való összekapcsolásra.
A megvalósítás időtartama várhatóan három év. A szerződés magában foglalja majd a rendszer tízéves üzemeltetését és karbantartását is. Az ajánlatokat július végéig várják. A szállítói tendert a hitelszerződés megkötése után írják ki, de csak az előminősítésen sikeresen szereplő cégek indulhatnak.
Hitel nélkül azonban semmi sem lesz. Mint emlékezhetünk az EBRD már korábban módosíttatta az önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti keretmegállapodást. Az előírt változtatások a korábbinál hátrányosabb helyzetbe hozták az önkormányzatot, így például bekerült az önkormányzat objektív kárfelelősségének megállapítása, illetve a BKK kötelezettségének korlátozása és rögzítették a felmondási szabályokat.
A hitel elsődleges fedezete a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintos növekedése, bár az EBRD külön biztosítékot is kért. Ha a bevételnövekedés mégsem elég az adósságszolgálathoz, akkor a BKK az önkormányzat által – bank által bejegyeztetett új passzus alapján – biztosított közlekedésszervezői forrás terhére törleszti majd a hitelt. A tavaly decemberben aláírt előmegállapodásban foglaltak szerint a bank közvetlen hozzáférést kap a BKV–BKK számlájához, így nem fizetés esetén egyszerűen leemelheti az összeget.
A végleges szerződés aláírásához a csaknem négymilliárd forintos önrészt is elő kell még teremtenie a fővárosnak. Egyelőre csak szóban, költségvetési tételként csak 2014–2015-ben kell számolnia ezzel az összeggel. Ha szeptemberben valóban aláírják a hitelszerződést, akkor év végére lezárulhat a szállítói tender.
A BKK felhívására jelentkezett négy gyártó beléptetőkapuinak tesztelése mindenesetre már június elején megkezdődött a 3-as metró Corvin negyed megállójánál. Az új rendszert jövő évtől 2016-ig fokozatosan vezetnék be, végül a BKK által megrendelt valamennyi járatra kiterjesztik.
