Nyomjuk a gombot, és haladjunk!
Nyomjuk a gombot, és haladjunk! – mantrázza a kék egyenruhás férfi a hármas metró Corvin negyedének lejáratánál. Az öles léptekkel érkező emberek megtorpannak, a nyilak ellenére hevesen keresik a piros vagy zöld gombot, tanácstalanul toporognak. Mások átfutnának rajta, de jön a felszólítás: Nyomjuk meg kérem azt a gombot! De láthatóan ott a legnagyobb a tolongás, ahol a kék ruhás rezzenéstelen arccal nyomkod mindenki helyett. Másnak ez is sok, gáláns ívben megkerüli a – színpadi kellékekként középen felállított – kapukat. Jegyet érvényesíteni, bérletet bemutatni úgyis a kapuk előtt kell. „Mire jó ez a gombnyomogatás? – kérdez vissza –, hiszen a valódi próbát a jegyek kezelésének módja jelentené, arról meg szó sincs! Na akkor lesz majd igazi műsor, amikor a nép élesben tanulja az új módit.” De akad olyan is, aki boldog mosollyal nyom és halad: elvégre ez már egy kicsit olyan, mint Párizs, London, New York. Igaz, már a mozgólépcsőn szétfoszlik ez a röpke öröm, a hivatalos híradás szerint sűrítve közlekedő, mégis zsúfolt kocsiban meg már emléknyom se marad belőle, de árvíz idején, őrült dugók közepette a kicsi öröm is jólesik. De hogy mennyire fogunk a kapuknak az elektronikus jegyrendszer bevezetése után a reggeli és délutáni csúcs idején örülni, még senki se tudja. A négy kapu közül kettő – alig néhány nappal a próbaüzem kezdete után – már beragad időnként.
No de éppen ezért a teszt. Az elektronikus jegyrendszer bevezetésének legnagyobb beruházási tételét a metró- és egyes kiemelt HÉV-állomásokon felállítandó automatikusan működő be- és kiléptetőkapuk jelentik. A projektet elindító Budapesti Közlekedési központ (BKK) ezzel a próbaüzemmel is meg kívánja alapozni a döntést. Az utazóközönség véleményének begyűjtése mellett ugyanis a négy – BKK-felhívásra jelentkezett – gyártó kapujának összehasonlítása a fő cél. A nemzetközi referenciákkal rendelkező, tömegközlekedésben használt, speciális kapukat gyártó cégek a budapesti igényeknek és lehetőségeknek leginkább megfelelő kapuikat díjmentesen bocsátották a cég rendelkezésére. A próbajárat múlt szombaton kezdődött a Corvin negyed metróállomáson. A tesztidőszak várhatóan három hónapig tart.
A próbaüzem során a BKK átfogó képet szeretne kapni a berendezések áteresztőképességéről, megbízhatóságáról, utasvédelmi tulajdonságairól, bevételvédelmi hatékonyságáról és tartósságáról. De a most begyűjtött tapasztalatok alapján határoznák meg a kapuk állomáson belüli felállításának helyét is. A közlekedésszervező cég arra számít, hogy a mindennapos működés során könnyebben megmutatkoznak majd a különböző gyártók által ajánlott kapuk közötti műszaki és minőségi különbségek. A végleges tendert ezen tapasztalatok alapján írják ki.
A teszt helyszíneként előzetes vizsgálódás után választották ki a Corvin negyed megállót, ahol elég hely van a torlódásmentességhez, és elég sokan használják.
A fővárosi közlekedési holding elképzelései szerint a végleges kapuk legalább 180 cm magasak lesznek, hogy ezzel is meggátolják az azok átugrásával történő bliccelést. A jelenlegi tesztben szereplő 60 cm széles kapuk mellett a kiépült rendszerben 90 cm széles kapukat is elhelyeznek a kerekes székkel, kutyával, babakocsival, nagyobb csomagokkal és csoportban közlekedők számára.
A Fővárosi Közgyűlés 2011-ben döntött az új elektronikus jegyrendszer bevezetéséről. A projekt kidolgozásával és megvalósításával a BKK-t bízta meg. Az új rendszert jövő évtől 2016-ig fokozatosan vezetik be, végül a BKK által megrendelt valamennyi járatra kiterjesztik.
A költségeket előzetesen 67,7 millió euróra – vagyis 20,4 milliárd forintra – taksálta a BKK. Ebből 54,2 millió eurót – 16,3 milliárd forintot – biztosít az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD). A többit a fővárosnak kell előteremtenie. A hitelszerződést idén nyáron írja alá a BKK a bankkal. A hitel elsődleges fedezete a menetdíjbevételek évi ötmilliárd forintos növekedése, bár az EBRD külön biztosítékot kért: ha a bevételnövekedés mégsem elég az adósságszolgálathoz, akkor a BKK az önkormányzat által – a bank által bejegyeztetett új passzus alapján – biztosított közlekedésszervezői forrás terhére törleszti majd a hitelt.
