Az ügy harmadik vádlottja, az NBH későbbi vezetője, Laborc Sándor volt, akit e cselekménnyel összefüggésben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolásért egy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak. A vádlottak fellebbeztek, az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A bíróság felmentette ugyanakkor P. Lászlót, aki egy a kémbotránnyal kapcsolatba hozott, állítólag orosz hátterű biztonságtechnikai vállalkozás társtulajdonosaként került a képbe.

Ítélethirdetés

Az ítéletnek csak a rendelkező részét ismertette a bíróság a nyilvánosság előtt, az indokolás zárt tárgyaláson hangzott el, a magyar igazságszolgáltatás történetében szinte példátlan ügy részleteit tehát nem ismerhetjük meg. Az aktákat negyven évre titkosították, bár valamennyi érintett ügyvédje azok nyilvánosságra hozatalát kezdeményezte. Álláspontjuk szerint az iratok nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokat nem tartalmaznak, de az ügyészség az indítványokra választ sem adott.

Az ügy elsőrendű vádlottja Galambos volt, akinek jogi képviselője, Molnár Lajos úgy gondolja, „politikailag átszínezett döntés” született. Álláspontja szerint a lefolytatott eljárás alapján az ügyészség a kémkedés törvényi tényállásának – aki „idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat”, bűntettet követ el – egyetlen elemét sem tudta bizonyítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen bűncselekményt kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel lehet sújtani.

Ehhez képest, ha a bíróság valóban megalapozottnak találta a vádat, a két év tíz hónap igen kevés – mondta Molnár. Más forrásból úgy tudjuk, az enyhe ítéletet az időmúlással indokolták, mert 2007-ben elkövetett cselekményről van szó.

Megdöbbentőnek tartja az ítéletet Szilvásy ügyvédje, Sebes Péter, aki azt hangsúlyozta: amikor az ügyészség a volt minisztert 2011 nyarán előzetes letartóztatásba akarta helyeztetni, a katonai bíróság a bűncselekmény gyanúját sem találta megalapozottnak. Az indítványt másodfokon is elutasították, bár annyiban árnyalták a képet, hogy a gyanú fennállhat, de azt megfelelően alá kellene támasztani. Sebes szerint bűncselekmény elkövetését a 65 tanú és az ügyészség által felsorakoztatott bizonyítékok alapján sem sikerült valószínűsíteni, inkább az derült ki, hogy Szilvásy ártatlan. Ezért meggyőződése, hogy szakmai szempontból nehezen értelmezhető ítélet született, hiszen a bíró az egyórás indokolás során egyetlen olyan bizonyítékot sem jelölt meg, amely a volt miniszter bűnösségét igazolná. Az ügyvéd egyébként megalapozatlan vádiratokkal találkozott, de olyan ítélettel még nem, amely az ügyészség nem kellően alátámasztott indítványa alapján született volna.

Fegyelmezett jogalkalmazóként tudomásul veszi a verdiktet Laborc ügyvédje, Zamecsnik Péter, de nem tud egyetérteni vele, mert az a jogszabályok helytelen értelmezésén alapul. A részletekről nem beszélhetett, csak annyit árult el, hogy álláspontja szerint védence akkor sem ítélhető el bűnpártolásért, ha a másik két vádlott valóban elkövetett volna valamit. Azt, hogy tulajdonképpen miért került négy ember a vádlottak padjára, csak találgatni lehet. A Heti Válasz még 2011 nyarán megjelent cikke szerint arról lehetett szó, hogy P. László állítólag orosz hátterű cégét bízták meg a titkosszolgálat munkatársainak biztonsági ellenőrzésével. Azt akarták feltárni, ki szivárogtat ki információkat az akkor ellenzékben levő Fidesznek. A vállalkozás eközben érzékeny titkosszolgálati és rendőrségi anyagokhoz is hozzáférhetett, s ha az adatok orosz kézbe kerültek, az kémkedés is lehet.

A lap úgy tudja, a szolgálathoz Galambos vitte be a vállalkozást, Laborc terhére pedig azt róják, hogy amikor ő került a főigazgatói székbe, nem tett meg mindent az eset feltárása érdekében. Az Index ugyancsak két éve tudni vélte, hogy Szilvásy és az NBH két volt főigazgatója valamiképpen érintett lehetett a kormányzati szervek informatikai gerinchálózata elleni hackertámadásban. Ilyen támadásról a volt titokminiszter az UD Zrt.-ügy kapcsán beszélt, és a portál azt írta, hogy a vádlottak közreműködtek annak megszervezésében. A hackert állítólag Szilvásy be is mutatta Galambosnak, aki azt követően is folytatta a „munkát”, hogy 2007-ben Laborc került az NBH főigazgatói székébe.

Az a korabeli sajtóhírekből sem derült ki, miért vitt volna a titkosszolgálat vezetője orosz kémeket az elhárítás központjába, vagy miért asszisztálna egy volt miniszter a kormányzati informatikai rendszer feltöréséhez. Miután államtitokról van szó, a vádlottak ügyvédjei sem bizonyultak túl bőbeszédűnek, de Sebes Péter annyit leszögezett: mindkét feltételezés ostobaság, amit a két másik védő is megerősített. Ezt erő síti az is, hogy az ügyészség egyik esetben sem kezdeményezett titoksértés miatt eljárást, pedig hivatalból el kellett volna járni, ha információk szivárognak ki.

Mindenesetre az érintetteket igen nehéz helyzetbe hozták, mert érdemben egyikük sem védekezhet. Arra viszont az ügy jó alkalmat kínál, hogy a Fidesz a jövő évi választásokig sulykolhassa: a Gyurcsány-kormány egyik minisztere – akit bilincsben vittek el a rendőrök – idegen hatalom számára kémkedett. Jogerős ítéletre egyébként értesülésünk szerint 2014 májusa előtt valószínűleg nem lehet számítani, mert a másodfokon eljáró ítélőtábla a folyamatban levő ügyek miatt addig ki sem tudja tűzni az első tárgyalást.

A Fidesz maffiabaloldalról beszél, az MSZP koncepciós eljárásról, a DK pedig a „tartó” bukásáról

Hiszünk Szilvásy György ártatlanságában – közölte Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője. Közleményében úgy fogalmazott, mindaddig koncepciós eljárásnak tekintik a Szilvásy ellen indított pert, amíg titkos az ügy iratanyaga. Mesterházy pártja nevében követeli a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, szerinte ugyanis csak a teljes átláthatóság biztosíthatja az ügyészségi eljárás és a bírósági döntés tisztaságát, valamint azt, hogy az „egész ügy nem politikai megrendelésre és befolyásolásra indult”.

Rács mögé kerülhet a maffiabaloldal egyik központi figurája – így kommentálta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ítéletet. A rendszerváltás óta példa nélküli eset, hogy valamely kabinet egy tagját kémkedésért elítéljék – mondta tegnap. Azzal kapcsolatban, hogy a szocialisták szerint nyilvánosságra kellene hozni az ügy iratait, Kocsis azt mondta: meg kellene fontolni e kérést, „mert ezt követelték egyszer már Portik-ügyben is, és nem jártak olyan jól azzal, amikor nyilvánosságra kerültek a dokumentumok”.

„Veled vagyok, Szilvásy Gyuri” – mondta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon közzétett videoüzenetében. A volt miniszterelnök Szilvásy Györgynek címzett mondatában úgy fogalmazott, „egy percig nem hisszük, hogy rárontottál volna a nemzetedre, ahogyan ráront Orbán Viktor minden nap”. A politikus az Orbán-kormány abszurd világára jellemzőnek nevezte, hogy az 1950-es évek óta most ítéltek el először minisztert vagy volt tárcavezetőt kémkedés vádjával. „Hogyan szolgálják ki ezt a gyáva miniszterelnököt, ezt a gazembert, ezt az erőszakos senkiházit bírók, rendőrök ügyészek?” –kérdezte ezzel kapcsolatban. Gyurcsány azt üzeni „a bírónak, valami nagy nevű ezredesnek, hogy egyszer a tartója is el fog bukni és el fog vele menni ő is, és utálni fogja majd önmagát és nem tud majd elszámolni a lelkiismeretével”.