'Orbán úr nem érti...'
A parlament 269 igen szavazattal, 6 nem ellenében fogadta el a javaslatot. Igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és a Jobbik politikusai, az MSZP-frakció távol maradt. A Demokratikus Koalíció (DK) és a Párbeszéd Magyarországért (PM) jelen lévő független képviselői nemmel szavaztak, az LMP-hez tartozó független képviselők közül pedig azok, akik jelen voltak, nem nyomtak gombot. A határozatról Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta, az méltó válasz az EP-nek. Harangozó Gábor, az MSZP képviselője leszögezte: a Fidesz–KDNP által választott út kivezeti Magyarországot Európából, ehhez ők nem asszisztálnak.
A DK képviseletében Molnár Csaba alelnök azt nyilatkozta: a határozat a magát megsértettnek érző Orbán Viktor miniszterelnökről szól. Az európai parlamenti pártok közül egyedül a szocialisták jelentkeztek közleménnyel. „A szöveg, amit a Fidesz-többségű Országgyűlés elfogadott, sértés az Európai Parlamentre nézve. Ismét bizonyítja, hogy Orbán úr nem érti az értékeket – és az intézmények szerepét – az EU-ban” – írta Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője, aki válaszokat vár a Fidesz pártcsaládjától, az Európai Néppárttól (EPP) az „Európa-ellenes” magyar határozattal kapcsolatban, egyebek mellett arról, hogy elfogadhatónak tartják-e, hogy egyik tagjuk semmibe veszi az EP szerepét és annak határozatait.
Pedro López de Pablo, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának szóvivője nem akarta kommentálni az Országgyűlés határozatát. Megkeresésünkre ugyanakkor elmondta: „Az EP elfogadott egy határozatot, aztán a magyar Országgyűlés elfogadott egy határozatot, úgyhogy a meccs 1:1”. Amikor az országgyűlési határozat hangnemét idéztük, a szóvivő arra hivatkozott, hogy az EP-határozaté is erős. „Ez a szavak háborúja, és semmiféle jogi következményük nincs.” Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szóvivője útján közölte: tudomásul veszi a határozatot, de azt tanulmányozni akarja, mielőtt kommentálná. Az Európai Bizottság jól érezhetően egyáltalán nem akar belekeveredni az EP és a magyar kormány közti politikai csatározásba. Mina Andreeva, Viviane Reding alapjogokkal foglalkozó uniós biztos szóvivője lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az Országgyűlés tegnapi határozatát.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint szükség van a rendszerszintű alkotmányos kontrollra
Komolyan kell venni az EP szerdai állásfoglalását, mert nehezen vitatható szempontokra hivatkozva bírálja az alapvető jogok érvényesítésével kapcsolatos gyakorlatot – jelentette ki kérdésünkre Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A hazai politikusok felháborodását azért sem érti, mert az uniós alapszerződés második cikkében megfogalmazott követelmények eddiginél határozottabb érvényesítése magyar érdekeket is szolgálna.
Az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak az unióhoz csatlakozni kívánó államok igyekeznek megfelelni, ám ha taggá váltak, a jogállamiság általános követelményeinek érvényesítése már nem is olyan fontos – hangsúlyozta Lattmann. A közösség pedig nem alakított ki olyan rendszert, amely lehetővé tenné, hogy a tagországokat később e tekintetben vizsgálhassák. A koppenhágai bizottság létrehozása az unión belüli alkotmányvédelmi mechanizmus fontos eleme lehetne, amit a nemzetközi jogász szerint nem Magyarországra találtak ki, szakmai körökben már korábban felvetődött ez a gondolat. Ha lenne olyan grémium, amely folyamatosan figyelemmel kíséri az alapszerződés második cikkének teljesítését, nagyobb eséllyel léphetnénk fel például a Benes-dekrétumok, illetve a szlovák nyelvtörvény vagy állampolgársági törvény kapcsán – véli. Most kifejezetten a „magyar ügyre” hegyezik ki ezt a kérdést, ami a kormány számára kínos. De Lattmann úgy véli, szükség lenne a valamennyi tagállamra kiterjedő rendszerszintű kontrollra.
Az EP nem lépte túl a hatáskörét, amikor Magyarországgal szemben éles kritikát fogalmazott meg – állítja a nemzetközi jogász. Egy választott politikai testületnek ez elvitathatatlan joga, és miután az állásfoglalás semmiféle jogkövetkezménnyel nem fenyeget, úgy gondolja, felesleges lenne a kormánynak az unió bíróságához fordulnia. A képviselők nem tettek egyebet, mint az alapszerződés második cikkére alapozva, minősítették a kormányt. „Az EU – a tagállamok által a szerződésekben meghatározott területeken – átruházott hatáskört gyakorol, de miután a koppenhágai kritériumokat vizsgáló bizottságra soha senki semmilyen jogot nem ruházott át, ilyen bizottság a közösségi jog alapján nem is létezik, ezért a Tavares-javaslat megszavazása az uniós szerződéseket sérti” – nyilatkozta Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa.
Lattmann álláspontja: ez tévedés, semmi nem tiltja, hogy az alapszerződésben megfogalmazott alapelvek érvényesülésének monitorozásával egy új testületet bízzanak meg, és ezt az EP saját hatáskörében is megteheti. Szerinte fontos szempont ugyanakkor, hogy szakértők bevonásával dolgozzanak. Kétségtelen viszont, hogy konkrét intézkedésekre egy ilyen grémium nem kötelezheti a tagállamokat, és szankciókat sem alkalmazhat – szögezte le. Ehhez ugyanis már valóban az alapszerződést kellene módosítani. (Lencsés Károly)
