− Felfoghatatlan, hogy magyar politikusok Magyarország ellen fordulnak bárhol a világban – mondta Orbán Viktor, az MSZP szerint viszont képviselőinek következetes kiállása is szerepet játszott abban, hogy nincsenek szankciójavaslatok a Tavares-jelentésben. Milyen büntetőintézkedések kerültek szóba, és miként lobbiztak ellenük?

Tabajdi Csaba

− Az MSZP egyetlen képviselője sem lépett fel Magyarország ellen. Sőt, éppen mi voltunk azok, akik kértük az európai szocialistákat, hogy a jelentésben ne szerepeljen semmilyen utalás a források vagy a szavazati jog megvonására, amire az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 2. és 3. bekezdése ad lehetőséget, és amihez a liberálisok egyébként ragaszkodtak. Igaz, annak, hogy ez a drasztikus eszköz életbe lépjen, nagyon szigorú feltételei lettek volna. Az az egyértelmű álláspontunk, hogy nem fogadunk el egyetlen, a magyar embereket büntető intézkedést sem. Ilyen szándéka egyébként az eredeti jelentésnek sem volt, de még az a rész is kikerült a szövegből, amely egyáltalán lehetőségként vetette fel, hogy ha nem változik a helyzet, akkor az Európai Tanács és az Európai Parlament vegye fontolóra ezeknek az eszközöknek a használatát a kormánnyal szemben. Merthogy a jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt bírálja. Kizárólag Orbán Viktor kabinetje szenvedett el óriási presztízsveszteséget, hiszen az Európai Parlament mindössze egyharmada utasította el a Tavares-jelentést, amely ezzel az EP állásfoglalásává vált.

− Számításaik szerint az EP néppárti frakciójának 68 tagja nem úgy szavazott, ahogyan azt Orbán Viktor kérte, azaz vagy igent mondott a jelentésre, vagy tartózkodott. Mi ennek az oka?

− Ők az európai demokráciát, a jogállamot, az uniós alapértékeket, az Európai Unió egységét féltik. Veszélyes precedens lenne ugyanis, ha az unió szó nélkül hagyná, hogy egy tagállam súlyosan megsérti azokat a követelményeket, amelyeket a csatlakozáskor saját parlamentje is megerősített. Ez zilálhatja szét az unió egységét, nem pedig – miként azt Orbán Viktor vizionálta – a szerdán elfogadott EP-jelentés. És persze a magyar miniszterelnök kioktató, arrogáns, unióellenes hangneme, az általa a Szovjetunió és az EU között vont sértő párhuzam is további képviselőket tántorított el attól, hogy szolidaritást vállaljanak a Fidesszel.

− Korábban úgy nyilatkozott, hogy a néppárti átszavazók közt több „nagyágyú” van. Mondana néhány példát?

− Tartózkodott vagy igennel voksolt több vitatott pont név szerinti szavazásánál például Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke, RachidaDati korábbi francia igazságügy-miniszter és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök. Csakúgy, mint Eduard Kukan egykori szlovák külügyminiszter vagy Lettország első uniós biztosa, Sandra Kalniete.

− A Fidesz a rezsicsökkentés elleni támadásként, a multinacionális cégek érdekeinek védelmét szolgáló intézkedésként állítja be a jelentést. Szóba került a dokumentum kidolgozása, vitája során bármilyen szövegkörnyezetben is ez vagy a kormány valamelyik más gazdasági intézkedése?

− Ez a jelentés nem foglalkozik gazdasági ügyekkel. Egyetlen gazdasági vonatkozása van: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben csak kétharmados alkotmányos többséggel lehessen az adórendszeren alakítani. Még a visszamenőleges törvénykezés, a jogbiztonság kérdése sem elsősorban a gazdaság, hanem a demokrácia szempontjából vetődött fel. Már most rendkívül nagy a felháborodás amiatt, hogy – a rezsicsökkentésre hivatkozva – az igennel szavazókat és a tartózkodókat valamiféle lobbiérdekek szolgálatával gyanúsították meg, miközben egy éve, amikor többpárti alapon megkezdődött a munka a jelentésen, még szó sem volt semmiféle rezsicsökkentésről. Ennek súlyos következményei lesznek. Ezt az EP sem hagyhatja szó nélkül, hiszen a testület tekintélyének az aláásását jelenti.

− Milyen következményekre gondol?

− Az EP-képviselők meggyanúsítása újabb feszültségforrás az uniós intézmények és a magyar kabinet között, még jobban el fogja szigetelni az Orbán-kormányt. Tovább gyengíti a magyar nemzeti érdekérvényesítés lehetőségét, és nemcsak az uniós fórumokon, hanem a legfontosabb nemzetközi partnereinkkel, a többi tagállammal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban is. Az pedig egyenesen abszurd, hogy az országgyűlési határozat nemcsak az Európai Parlamentet, hanem az Európai Unió egészét is bírálja, vagyis azt a szervezetet, amelynek része az Európai Tanács, ebben pedig miniszterelnökként ott ül maga Orbán Viktor is. Az EP jó néhány állásfoglalást fogadott el az elmúlt években, például többször elmarasztalta Belaruszt, de még az utolsó európai diktatúrának tartott rendszerben sem történt meg, hogy válaszként elítélte volna az Európai Uniót.