Jászladány: A katolikusoké lesz az iskola?
Az előzmények 2000-re nyúlnak vissza. Az akkori polgármester, Dankó István javaslatára a település megszavazta, hogy az önkormányzati iskola épületében alakítsanak ki magániskolát. Az iskola fenntartására létrehozták a Zana Sándor Imre Nevelési és Oktatási Közhasznú Alapítványt. Az önkormányzati tulajdonban lévő iskolaépületben ez az intézmény tandíjat szedett a szülőktől, lehetetlenné téve, hogy szegény, roma gyerekek beiratkozhassanak. Az így elkülönített gyerekekre rázárták az alapítványi szárnyba vezető ajtót.
Magyar Bálint akkori liberális oktatási miniszter többször is nyilvánvalóvá tette: az események hátterében az a szándék áll, hogy a roma és nem roma gyerekek külön tanuljanak. (Magyar az iskolával kapcsolatos hiányosságok miatt megtagadta az intézményműködéséhez szükséges OM-azonosító kiadását. Az alapítványi iskola ezért beperelte a tárcát. A szegregáló iskolát Kolláth György alkotmányjogász képviselte, és az ügyet a Legfelsőbb Bíróságig vitte, amely végül a miniszter döntését törvénysértőnek ítélte. Magyart kártérítésért is perelte a szegregáló önkormányzat, ám sikertelenül.)
2007-ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet pert indított Jászladány és az alapítvány ellen. A két jogvédő szervezet a bíróságtól azt kérte, állapítsa meg az etnikai és társadalmi/ vagyoni helyzeten alapuló jogellenes elkülönítést. 2011 nyarán megszületett a Legfelsőbb Bíróság döntése: az önkormányzatot felelősnek találták a szegregációért. Az LB kötelezte a települést, hogy a jogsértést hagyja abba. A CFCF-et pedig arra kérte, készítsen deszegregációs tervet, amellyel a gyerekek elkülönítése megszüntethető. A CFCF ezt a megismételt eljárásban megtette. Eközben Dankó Istvánt a fideszes Drávucz Katalin váltotta.
A gyermekét az alapítványi iskolában taníttató Drávucz a törvényszéken a megegyezés mellett tört lándzsát, ám a jászladányi önkormányzat titkos akcióival továbbra is a jogellenes elkülönítés fenntartása érdekében munkálkodott. Erre azonban csak akkor derült fény, amikor az önkormányzattól az iskolát átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) is perbe vonták, s az becsatolta az eladdig eltitkolt levelezést. Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje azt mondja: a néhány hete tartott tárgyaláson az önkormányzatot és az alapítványt képviselők szemébe mondta, hogy mindketten hazudnak. Ilyen súlyos kijelentések általában bírói figyelmeztetéssel vagy rendbírsággal végződnek, de az ügyvédnőre nem szólt rá a bíró.
Sőt, maga mutatott rá, hogy az „elfogott levelekből” végre kiderült: amíg az alapítvány élénk levelezésben áll a megyei kormányhivatallal a jogutódlás miatt, addig az önkormányzat azon mesterkedik, hogy az alapítványi iskolásokat az egri érsekség alá tartozó Kolping Iskolafenntartó szárnyai alá vegye. A régi iskolaépület átjátszásától azt reméli, hogy elmenekítheti az alapítványi iskolásokat az integrált oktatás elől. A Klik által becsatolt iratokból derült ki az is, hogy az alapítványi iskola 2011 óta 14 millió forintos tartozást halmozott fel az önkormányzat felé, ami miatt törvényességi felügyeleti eljárást folytat ellene a kormányhivatal. A bírót és az ügyvédet is meglepte, hogy az önkormányzat már több mint egy éve javaslattal kereste meg a katolikus egyházat: vegyék át az alapítványi iskolát.
– Most tudtuk meg, hogy az alperesek megpróbálták az iskolát átjátszani az egri érsekségnek. A tervük lényege, hogy az alapítványi iskolások felekezeti iskolába iratkoznak be a jövő tanévtől – fogalmaz, hozzátéve, ha az állam a szegregációt valóban meg akarja szüntetni, ez az a pillanat, amikor ezt megteheti. A felekezeti iskola megindítására a megyei kormányhivatalnak kell ugyanis rábólintania. A Klik már megtagadta az alapítványi iskola jogutódlással való átvételét, vállalva ugyanakkor az alapítványi iskolások integrált oktatását az önkormányzattól átvett iskolában.
– Azok a szülők, akik élve szabad iskolaválasztási jogukkal, eleddig alapítványi iskolába küldték gyermekeiket, hirtelen felekezeti oktatást választanak majd? S vajon miért kezdeményezi az egyház szerepvállalását az önkormányzat? Miért nem a gyerekeket oktató alapítvány vagy a szülők léptek? – kérdezi Farkas Lilla, hozzátéve: a katolikusok 2012-ben a rendezetlen jogi helyzet miatt még elzárkóztak az iskola átvételétől, de mára megváltozott ez az álláspontjuk és valamitől, úgy tűnik, nyitottá váltak.
A kormányhivatalra nagy teher hárul: megakadályozhatja, hogy a szegregáció egyházi fenntartás alatt éljen tovább. Balog Zoltán humánminiszter gyakran beszél arról, hogy az államosítással hatékonyan lehet küzdeni a szegregáció ellen. Nos, Jászladány esetében hamarosan kiderül, jól látja-e.
