Egészségügy: Kis pénz, nagy feszültség

"Üzenem nekik, kimentjük őket" - ígérte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár még április elején az elmaradt béremelés kifizetéséért tüntető ózdi kórház dolgozóinak, és a nagyatádi, valamint gyöngyösi sorstársaiknak. Az érintettek most visszamenőleg is megkapják a béremelést, amelyből, akkor még, mint magánkórházi dolgozók kimaradtak.

Ebben a három intézményben az orvosok több milliót, az ápolók pedig több százezer forintot kaphatnak meg szeptemberben az elmúlt másfél év alatt járó emelés összegeként. 

A kormány ugyan tavaly még 50–55 milliárdot ígért, de már csak 29,8 milliárd forintot oszt szét az egészségügyi dolgozók béremelésére. Ebből 21,6 milliárdot juttatnak el az állami irányítású kórházak, illetve szakellátók dolgozóihoz, akik közül kiemelten kezelik a nem orvos, de diplomás szakemberek, például a gyógyszerészek jövedelemrendezését. Mintegy hatmilliárd forintot a kormány a háziorvosoknak és a védőnőknek szán. A védőnők 25 ezer forintos emelést kaphatnak. A háziorvosok béremelésének részletei még nem tisztázottak. A kormányzat nem idegenkedik újabb és újabb intézményekkel bővíteni a bérrendezésre jogosult mintegy 242 intézmény körét. A közelmúltban a lista két újabb szolgáltatóval, a Pető Intézettel és a XVII. kerületi önkormányzat egészségügyi szolgáltató központjával bővült. Miközben Szócska Miklós egészségügyi államtitkár úgy érzi, hogy erőn felül szerzett pénzt az ágazatnak, a béremelés nem kis feszültséget gerjeszt a dolgozók között.

A közfinanszírozott ellátásban dolgozókat ugyanis nem egyformán mérik: például az állami irányítású intézmények és az egyházak felügyelete alatt működő intézmények dolgozóinak jár a többletbér, míg a közfinanszírozott, de magán működtetésű kórházak alkalmazottainak nem. Kimaradnak például a Magyar Honvédség speciális feladatainak ellátásához kapcsolódó mentőszolgálatnál dolgozó egészségügyiek. A háziorvosok is a nagy vesztesek közé sorolhatók. Bár a kormányzati retorika az alapellátást rendre a támogatandó területek közé sorolja, a béremelésnél mégis a kórházban, illetve a szakrendelőkben dolgozó orvosokat preferálják.

Az alapellátásban dolgozók vállalkozásainak tavaly – az is csak év utolsó két hónapjára –átlagosan 140 ezer forint jutott, míg a kórháziaknak a teljes évre járt az átlagosan havi 65 ezer, azaz – tizenkét hónapra – összesen 780 ezer forint. Az idei emeléssel pedig a kórházi orvosok a tavalyi 65 ezren felül további havi 40 ezerrel megint többet kapnak, míg háziorvos kollégáik számára csak annyi biztos, hogy van hatmilliárd forint a 6800 praxisra. Az is feszültséget okoz, hogy az emelést nem alapbéresítették és az ügyeletek díját a 2011-es bérek alapján számolják ki – mondta lapunknak Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke. Az orvosok teljes havi keresményük harmadát teszik ki ezek a túlóradíjak. Várhatóan az önként vállalható túlmunkára nemigen lesz jelentkező, mert a fiatal orvosok hétvégenként már most is átjárnak más országba ügyelni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.