Az új alkotmányos berendezkedés eredményeként a „demokratikus fékek és egyensúlyok leépülése” miatti aggodalommal magyarázta áprilisban a monitoringbizottság, hogy az eljárás megindítását javasolják. A bizottság véleménye szerint „súlyos és tartós aggályok” vannak azzal kapcsolatban, milyen mértékben felel meg Magyarország az ET-tagsággal vállalt, a demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság legmagasabb szintjének fenntartására tett kötelezettségeinek. Az eljárás alá helyezés szankciókat nem vonna maga után. Jelentősége inkább abban rejlik, hogy politikai munícióként szolgálhat az Európai Bizottság, és az Európai Parlament számára, amely uniós intézmények szintén vizsgálják a magyar jogállamiság helyzetét.

Információink szerint a hét elejére az a lehetőség merült fel, hogy az aggályok ellenére nem indítanak monitoringeljárást, hanem inkább kiutalják a kérdést a közgyűlés jogi bizottságának, amely tovább figyeli és elemzi a magyarországi jogi átalakulást. Módosító javaslatokat hétfő délutánig lehetett benyújtani, de ezek csak késő este kerülnek nyilvánosságra, így egyelőre nehéz megállapítani, mekkora támogatottságot élvez ez a megoldás. A lapunknak nyilatkozó Robert Walter konzervatív politikus, a brit delegáció vezetője szerint ez lenne az „arányos válasz”, hiszen – mint mondta – Magyarország nem Oroszország. Walter érvei szerint azért nem indokolt a monitoringeljárás beindítása, mert az állampolgárok nem szenvednek az emberi jogok megsértésétől, például nem kínoznak embereket börtönökben, senkit sem fosztottak meg választói jogától, hanem jogi aggályok vannak az alkotmány átalakításával kapcsolatban.

Kedden délután szavaz a közgyűlés a kérdésről, addig még reggel a monitoringbizottság megvitatja az írásos módosító javaslatokat, a plenárison még szóbeli módosító indítványok is érkezhetnek. Egészen a szavazásig mozgásban lesznek a folyamatok, így biztosat nem lehet tudni. Információink szerint a magyar kormány lobbija mellett az is hathat a végső szavazásnál, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén jövő héten napirendre kerül a Magyarországot bíráló Tavares-jelentés; a magyar kormány nyomás alatt tartását támogató politikai erők inkább arra koncentrálnak és nem a monitoringeljárás beindításához szükséges támogatás megszerzésére.