– Egy demokratikus ország stabilitásának, harmonikus működésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy az alkotmányos intézmények vezetői párbeszédet folytassanak egymással –emelte ki Orbán, hozzátéve: ezért kereste fel korábban a Kúria elnökét, illetve a legfőbb ügyészt is. A miniszterelnök szerint a fontos jogintézményeknek kijáró tiszteletet meg kell adni az Alkotmánybíróságnak is, amely az alkotmányosság legfőbb őre.

– Érdemes volt leülni és személyesen beszélgetni a magyar alkotmányosságról és az Alkotmánybíróságról – hangoztatta Paczolay Péter. Az AB elnöke tájékoztatást adott a testület új hatásköreivel és eljárási rendjével kapcsolatos tapasztalatokról, s közölte azt is, hogy a jogszabályi környezet lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást. Hozzátette ugyanakkor: lényeges kérdés, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés megfelelően reagáljanak az AB döntéseire, s vegyék figyelembe a határozatokat, illetve a testület megfontolásait. Így a viták nem léphetik át a jogállamiság kereteit. Az elnök szólt arról is, hogy a testületnek feladata van a hazai és a nemzetközi jog összehangolásában is.

– Az utóbbi másfél-két év szép és izgalmas korszak volt, ami az új alkotmányos rendszer kiépítését jelentette, s ilyen ritkán adódik egy ország történelmében – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök kijelentette: „miközben kétségkívül elismerjük, hogy viták nélkül nincs demokrácia, a demokratikus államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak”. Szerinte ezek a viták megfelelő ideig tartottak, megfelelő mélységűek voltak, jogászi szempontból izgalmasaknak bizonyultak. Az Országgyűlés megalkotta az alkotmányt, az AB pedig megvizsgálta, hogy azt a Ház szabályos körülmények között fogadta-e el. Miután meghozta ezzel kapcsolatos döntését – a parlament eljárását kifogásoló ombudsmani indítványt elutasította –, Orbán szerint „az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon”. Egyébként azt is hozzátette, hogy a bírák éppen az új alaptörvényben szereplő felhatalmazás alapján járhattak el, mert a miniszterelnök úgy véli, ezt korábban nem tehették volna meg. A magyar Alkotmánybíróságnak feladata van a magyar és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében, vagyis figyelnie kell, hogy a jogalkotás a nemzetközi szerződésekkel összhangban folyjék –hangsúlyozta Orbán. Ez alapvetően a parlament felelőssége, de a kormányfő szerint törvényhozómunkája során figyelemmel kell lennie az AB döntéseire és szempontjaira.

A választások után az erős és szuverén Magyarország megteremtésén kezdtek el dolgozni, az pedig nem létezhet erős alkotmányos alap, illetve ezen alapok erős védelme nélkül – fogalmazott a kormányfő. Leszögezte: e tekintetben az alkotmánybírák szerepe megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen. A miniszterelnök a megbeszélésen köszönetét fejezte ki az Alkotmánybíróságnak, amelynek feladata az alaptörvény értelmezése, védelmezése, valamint a magyar közjogi kultúra fejlesztése.

Szóba került az Alkotmánybíróság hatásköreinek változása is. Orbán ezzel kapcsolatban kiemelte: komolyan veszik azt a korábbi vállalásukat, amely szerint ha a magyar államadósság mértéke a GDP ötven százaléka alá csökken, a testület ismét vizsgálhatja majd az adó- és költségvetési kérdéseket érintő jogszabályok alkotmányosságát. A miniszterelnök ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a parlament az Alkotmánybírósággal kapcsolatban nem fogad el olyan törvényt, amelyről előzetesen nem sikerült volna az AB-vel megállapodni.

Lövétei István: Van ok a hálára

Meg is köszönhet sok mindent az Alkotmánybíróságnak a miniszterelnök – kommentálta a történteket Lövétei István alkotmányjogász. A testület ugyanis szerinte a kormányváltás óta számos kompromisszumot kötött, így például különösebb tiltakozás nélkül vette tudomásul saját hatáskörének korlátozását is. Az alkotmányjogász úgy látja, a bírák úriemberekként egyfajta viselkedésmintához tartották magukat, így nem léptek fel igazán határozottan a hatalommal szemben. Lövétei szerint az AB csak néhány esetben emlékeztetett korábbi önmagára, és elsősorban akkor, ha a hazai jog nemzetközi normákkal ment szembe. Az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos határozat esetében viszont efféle megfontolás szóba sem jöhetett, és a testület nem akadékoskodott. Ezért is hálás lehet Orbán – mondta Lövétei –, hiszen a miniszterelnök így megkönnyebbülhetett, és mostantól bátran hangoztathatja, hogy az alaptörvénybe az alkotmánybírák szerint sem lehet belekötni. Lövétei ugyanakkor hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy az AB nem akarja kenyértörésre vinni a dolgot, és kerüli a súlyos következményekkel fenyegető konfliktusokat a kormánnyal. Arra a kérdésünkre, mit kezd az AB azokkal a korábban alaptörvény-ellenesnek minősített szabályokkal, amelyeket az alkotmányba emeltek, Lövétei kijelentette: valószínűleg semmit, hiszen az alaptörvény negyedik módosítása kizárta az alkotmány bármilyen tartalmi jellegű felülvizsgálatát. (L. K.)

Kézfogás az elmúlt másfél-két év „szép és izgalmas korszaka” után