A kormányfő február 22-i évértékelőjével ellentétben ugyanis nem „támadt kedvük megszületni”, legalábbis nem olyan mértékben, mint tavaly ilyenkor. A KSH legfrissebb adatai szerint épp ellenkezőleg: 2013 első negyedévében 4,8 százalékkal kevesebb – egészen pontosan 21 032 – gyermek jött világra, mint egy évvel korábban.

Orbán Viktor évértékelőjében az új családi adórendszernek, illetve a visszaállított gyerek- és családvédelmi intézkedéseknek tulajdonította a 2012-es adatok kedvező alakulását, tavaly ugyanis 2100-zal több gyermek jött világra, mint 2011-ben. De hogy az ilyen rövid idő alatt bekövetkezett változásokból mennyire nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mi sem mutatja jobban, mint hogy a beszéd elmondásakor már fordult a trend. Az már márciusban kiderült, hogy januárban kevesebb gyermek született, a mostani, az első negyedévre vonatkozó adatokból pedig az is látszik, hogy a csökkenés éppen februárban – a miniszterelnök beszédének idején – volt a legnagyobb: nyolcszázalékos.

A természetes népességfogyás üteme így csak azért mérséklődött némiképp, mert a halálozások csökkenése nagyobb mértékű – 6,1 százalékos – volt, mint a születéseké. A népességszám csökkenése így a 2012 első negyedévi 13 692-vel szemben 2013 első három hónapjában 12 576 főt tett ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezer lakosra 8,6 élve születés és 13,8 halálozás jutott. A csecsemőhalálozás is csökkent némiképp, 0,8 ezrelékponttal.

Úgy tűnik, a házasodási kedvet nem hozta meg az alaptörvény negyedik módosításának kirekesztő családfogalma, amely csak a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt tekinti a családi kapcsolat alapjának. Sőt: az első negyedévben számottevően kevesebben kötöttek házasságot, mint egy éve. Igaz, az év eleji hónapok korábban sem tartoztak e téren a kedvelt időszakhoz, de az első három hónap 3769 házasságkötése közel kilenc százalékkal, azaz 370 friggyel maradt el az előző év azonos időszakától. Ez pedig hosszú idő óta a legalacsonyabb érték, amit az első negyedévben regisztráltak.