Portik tagad
Portik nem kívánt vallomást tenni, csak észrevételeket fűzött a vádirathoz. Tagadta, hogy ismerte volna Prisztás Józsefet, és hogy konfliktusba keveredett volna vele, mint ahogy azt is, hogy kézigránátot dobatott volna két, „Prisztáshoz köthető” vállalkozásra. Szerinte a hatóságoknak utána kellett volna nézniük, hogy kinek származott haszna Prisztás József halálából. Neki nem.
Portik az ügyészség hangulatkeltésének tartotta, hogy őt az éjszakai élet befolyásos alakjaként állítják be. Sérelmezte, hogy „napi politikai csatározásokban használják a nevét”, különféle politikai koncepciók érdekében tönkreteszik a nevét, a családját. Csodálkozásának adott hangot amiatt, hogy egy olyan eljárás részese, amelyben a tanúk 17 évvel a történtek után jobban emlékeznek arra, hogy ki mit csinált a gyilkosság idején, mint közvetlenül az események után.
H. István, aki a vád szerint kerékpárral az autójába beszállni készülő Prisztás mögé hajtott, majd közelről fejbe lőtte a férfit, szintén tagadta, hogy bármi köze is lenne a férfi halálához. Szerinte ő egy szaunában volt Portik társaságában, amikor valaki felhívta Portikot és közölte, hogy lelőtték Prisztás Józsefet.
F. Ferenc ugyanakkor arról beszélt, hogy ő tudtán és akaratán kívül asszisztált a gyilkossághoz. Később azért nem tálalt ki a rendőrségnek, mert félt. Félelmében az éjszakai életből is kivonult.
A vád egyik tanúja ellenben terhelő vallomást tett Portikékra. Vallomásában lényegében felmondta a vádiratot. Portik Tamás – a vádirat szerint – egyfelől egy ingatlan körül kialakult vita miatt adott utasítást Prisztás meggyilkolására, másrészt azért, mert irigyelte annak az éjszakai életben betöltött meghatározó szerepét. Portik a vádiratra reagálva ezeket is tagadta. Azt is, hogy pénzt kölcsönzött volna Lakatos Andrásnak, alias Kis Bandinak, akit az alvilág bankárjaként is emlegettek annak idején, és aki az ügyészség szerint Portiktól és Prisztástól is több tízmillió forintot kért egy takarékszövetkezet alapítására. Fedezetként mindkettőjüknek ugyanazt a három ingatlant ajánlotta fel, amelyek közül a legértékesebbről hamarosan kiderült, hogy Kis Bandi és egyik adósa csalással próbált meg jogot formálni rá. Kis Bandi még 1996 október elején eltűnt, egy korábbi nyilatkozata szerint az orosz maffia elől menekült külföldre. A két kölcsönadó pedig –így az ügyészség – nem tudott megosztozni a fedezetül megjelölt ingatlanokon, miután Prisztás mindkettőre igényt tartott és a földhivatalban meg is tette a szükséges lépéseket, hogy rátegye a kezét mindkettőre.
A per kedden folytatódik. Mások mellett akkor tesz vallomást – nem védett tanúként – az ügy egyik koronatanújának tartott Radnai László, akit korábban a kecskeméti maffiaperben éppen egy Portikhoz köthető nehézfiú elleni merénylet előkészületének vádjával ítéltek el, ám miután több megoldatlan gyilkossággal kapcsolatban is kész volt együttműködni a hatóságokkal, büntetését félbeszakították, sőt a PestiSracok.hu értesülése szerint kegyelmi kérvényét is a kedvező elbírálás reményében terjeszthette a köztársasági elnök elé.
