Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta – mondta ki kedden nyilvánosságra hozott elsőfokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az elmúlt esztendőben 26 alkalommal, míg az idén mintegy tucatnyi esetben marasztalta el a strasbourgi emberi jogi bíróság Magyarországot, mert az állam megsértette az emberi jogok európai egyezménye valamely pontját.

Jellemzően a büntetőeljárások elhúzódása, jogtalan fogva tartás, a szabadságuktól megfosztottakkal szembeni embertelen vagy megalázó bánásmód miatt kötelezték kártérítés megfizetésére a kormányt. Voltak emellett olyan ügyek is, amelyekben a bíróság a véleménynyilvánítás szabadságára, a megkülönböztetés általános tilalmára, illetve a családi élet tiszteletben tartására való jog sérelmére hivatkozva döntött. A strasbourgi fórum ítéletei alapján 2012-ben az államnak 252 milliót kellett kifizetnie, egy-egy vesztett ügy így az adófizetőknek nagyjából tízmillióba forintjába került.

A tavalyi év egyik legérdekesebb ügye talán Fratanolo János beadványa volt, aki egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméteres ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, így a csillagot a nézők is láthatták. Emiatt ellene 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, és ott jogsértőnek minősítették az elítélését. A kormány azonban nem akarta kifizetni a kártérítés és a perköltség 6400 eurós összegét, hanem parlamenti határozatba foglaltatta, hogy nem ért egyet a döntéssel.

Ne hátráljon meg az ország ebben az ügyben azért, mert „Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy ebben az országban mi zajlott ötven éven keresztül (…), úgy gondolja, hogy az egy elfogadható dolog, meg a szabadságjoghoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon” – nyilatkozott akkor a Hír TV-nek Kövér László házelnök. Végül kompromisszumos megoldás születetett: a magyar államra kirótt büntetést a határozat értelmében a pártok költségvetési támogatásából fizették ki, és döntöttek arról is, hogy a jövőben mindig a pártoknak kelljen állniuk a kártérítést, ha Magyarországot az európai emberi jogi bíróság az önkényuralmi jelképek használatának tiltása miatt elmarasztalja.

Ilyen ügyek egyébként most is vannak folyamatban. Születtek más, politikai szempontból is érdekes döntések tavaly Strasbourgban. Az egyik beadvány szerint Sáska Béla azt állította, hogy megsértették az emberi jogi egyezményben garantált gyülekezési jogát.

A férfi 2008. október 13-án politikai tüntetést jelentett be a Kossuth térre, de a rendőrség megtiltotta a rendezvényt, s a határozat ellen benyújtott panaszt a bíróság is elutasította. A demonstráció célja az lett volna, hogy megemlékezzenek az 1956-os forradalomról és a 2006-os budapesti utcai összetűzésekről, valamint hogy felhívják a figyelmet az országban tapasztalt jogbizonytalanságra. A tervezett demonstráció napján a parlament nem tartott ülést, csupán egy nőjogi konferencia szerepelt az országházi események nyilvános listáján. A rendőrség mégis arra hivatkozott, hogy a tüntetés súlyosan veszélyeztette volna a népképviseleti szerv működését. Sáska hiába hivatkozott arra, hogy más demonstrációkat parlamenti bizottsági ülések idejére jelentettek be, s azokat nem tiltották meg, a panaszát a bíróság ennek ellenére elutasította. Strasbourgban viszont elégtételt kapott: kimondták, hogy a magyar hatóságok megsértették a gyülekezéshez való jogát, de a 25 ezer euró nem vagyoni kártérítésre irányuló kérelmét elutasították.

Az ügyek többségének viszont nem volt köze a politikához. Például egy értelmi fogyatékos, siketnéma és írástudatlan panaszos azért kapott tavaly 16 ezer euró kártérítést, mert a fogva tartása során embertelen bánásmódnak volt kitéve. Az indok: a férfi állapotából fakadó elszigeteltség és tehetetlenség érzése, párosulva azzal, hogy nem érti a helyzetét és a börtön rendjét, olyan fokú kínt és szorongást okozhatott, amely átlépte az embertelen és megalázó bánásmód határát Az emberi jogi bíróság szerint a bíróság arról sem győződött meg, hogy a panaszos – aki a hivatalos jelnyelvet nem érti, és csak az édesanyjával tud kommunikálni – kapott-e megfelelő tájékoztatást arról, mivel gyanúsítják.

Pert nyert a magyar állammal szemben a közelmúltban kihirdetett ítélet szerint Hagyó Miklós volt budapesti főpolgármester-helyettes is, akit a strasbourgi fórum szerint a nemzetközi egyezményeket sértő módon tartottak hónapokig előzetes letartóztatásban. Ezért neki kártérítés jár.

Folyamatban lévő ügyek

Az emberi jogi bíróság előtt még van néhány, a jelenlegi hatalom számára presztízskérdésnek tekinthető ügy. E körbe tartozik a kényszernyugdíjazott bírák panasza, akik azzal érvelnek, hogy a nyugdíjszabályok az idősebb bírákat súlyosan hátrányos helyzetbe hozták. A nyugdíjkorhatárt ráadásul minden átmenet nélkül és igen jelentős mértékben szállították le, s aki éppen betöltötte a 62-t, az nyolc évet veszít, amit ugyancsak jogellenesnek tartanak. A kormány ebben a kérdésben – az Európai Unió Bíróságának döntése után – visszakozott, de az eredeti pozíciójába senkit sem helyeztek vissza, ezért a bírák fenntartják panaszukat. A strasbourgi fórumnak kell döntenie Baka András volt főbíró beadványáról is, aki azt panaszolja, hogy a parlament által megválasztott tisztségviselőként nem tölthette ki megbízatási idejét, mert egy törvénymódosítással menesztették.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt másfél évben több mint harmincszor marasztalta el hazánkat