Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott minisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta – mondta ki kedden, Strasbourgban első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet szerint a diszkrimináció tilalmát, és a hatékony jogorvoslathoz való jog kérdését nem vizsgálták külön, mert azt már érintették a tulajdonhoz való jog megsértésének megállapításánál. A jó hírnévhez való jog megsértését azonban nem állapította meg a strasbourgi testület. A döntés értelmében 11 ezer euró kártérítést, és a peres költségekre további 6 ezer eurót ítélt meg a panaszosnak a bíróság.

Nagy sikerként értékelte az ítéletet lapunknak a panaszost képviselő Karsai Dániel ügyvéd, aki szerint a bíróság higgadt, nem politizáló döntést hozott. Mint mondta, a bírák 7:0 arányban szavazták meg ezt a döntést, három bíró párhuzamos véleményt fűzött az ítélethez, és nincs különvélemény, ezért nem gondolja, hogy a kormány esetleges fellebbezési kísérlete sikeres lesz. – Erre nem látok szakmai indokokat – mondta Karsai Dániel.

Az ügyvéd körülbelül ötven hasonló ügyről tud, ő maga 15-17 volt közalkalmazottat képvisel a bíróság előtt. Karsai emlékeztetett, lehetnek eltérések az ítéletekben, a megítélt pénzekben, és sor kerülhet békés megegyezésekre is, de összességében maximum 1 millió euróval terhelhetik az államkasszát a perek.

Karsai Dániel kiemelte, fontos, hogy a bíróság kimondta, nem lehet minden átmenet nélkül szerzett jogokat megvonni „speciális és súlyos” indok nélkül. A bíróság többek között azt is megállapította, hogy a jogszabálynak átmeneti időt kellett volna biztosítania, hogy a munkavállalóknak legyen elég idejük alkalmazkodni az új rendszerhez.

A különadó – mely a 2010. január elseje utáni végkielégítésekre vonatkozik – a közszférában dolgozó vezetők végkielégítésének 2 millió forint feletti részét, a beosztottak végkielégítésének 3,5 millió forint feletti részét érintette. Az ítélet azonban nem jelent automatikus jogorvoslatot mindenkinek, csak azoknak akik már Strasbourghoz fordultak.

Az ügy összefoglalója szerint a N.K.M. monogramú felperes, volt minisztériumi alkalmazott azért fordult a strasbourgi testülethez, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát, aránya túlzó, nem volt lehetőség jogorvoslatra, és sérti a diszkrimináció tilalmát. A felperes érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (a magas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek) sérti a jó hírnevét.

A különadót először 2005-ig visszamenőleg vezették be, ezt azonban az Alkotmánybíróság elkaszálta a visszamenő hatály tilalma miatt. A kormány ezután az Alkotmányt módosította, korlátozva az AB jogkörét. A változatlan formában benyújtott különadó-törvényt azonban másodszor is elkaszálta Az alkotmánybíróság, mert a visszaható hatály az emberi méltóságot sérti. Az AB azt azonban nem találta alkotmányellenesnek, hogy a különadót 2010-től vezessék be, bár a törvényt végül 2011 májusában fogadták el.