Megmentett tücsökszakok?
Ehhez képest az Index azt írja, hogy épp a vidéki főiskolák és egyetemek a nyertesei a segélyalapnak, amelyet a kormány 11 milliárdosra tervez, és az év végéig tölt fel pénzzel. Érdemes megjegyezni, hogy a „segélyalap” kifejezést a kormány időközben „struktúraváltási alapnak” keresztelte át, ezzel is érzékeltetve azt, hogy csak azok kaphatnak belőle, akik képesek saját magukat csonkolni. Jelenleg még csak kétmilliárdos ez a kalap, a maradék kilencet csak július után osztják szét az intézmények között. Emiatt a kilencmilliárdos részt az intézményvezetők ígéretnek tartják. Lapunk úgy tudja, hogy az alapból kifizetendő támogatások júniusig teljesítendő csaknem kétmilliárdja a következőképpen oszlik meg: Szolnoki Főiskola (SZF) 570 millió, Nyíregyházi Főiskola (NYF) 350 millió, Dunaújvárosi Főiskola (DF) 234 millió, Eötvös József Főiskola (EJF) 381 millió, Nyugat-magyarországi Egyetem (NYE) 365 millió.
A felsorolt intézmények azok, amelyek a hallgatók által kevéssé kedveltek. Vagyis megdőlt az az állítás, hogy oda megy a finanszírozás, ahová a hallgató. Az érintett intézmények pedig alighogy megkapják a pénzt, egy részét már fizethetik is vissza az államkasszának. Mert – éppen a hallgatói létszámcsökkenés miatt – ezek az intézmények tartoznak az államnak. A népszerű nagyegyetemeknél – az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében például – éppen fordított a helyzet: nekik az állam tartozik, oda ugyanis a kalkuláltnál többen jelentkeztek.
A fentebb felsorolt, első körben is pénzzel megtámogatott vidéki intézmények a tervek szerint a július után is „meg lesznek támogatva”, ahogy egy a lapunk birtokában lévő kormányzati dokumentum fogalmaz. Így összesen a NYE másfél milliárdot, a DF 334 milliót, a NYF egy millárd 73 milliót, EJF pedig 481 milliót kaphat.
Ennek kapcsán több kérdés is feltehető: milyen elvek alapján osztották szét ezt a pénzt? Ki és hogyan döntött? Mi alapján kapott az NYF másfél milliárdot, a Debreceni Egyetem pedig semmit, miközben a szociális segélyek elosztása során gyakran hallani azt az érvet a kormánytól, hogy azért kell szigorítani és feltételekhez kötni az ellátásokat, mert az adófizetők pénzével felelősen kell gazdálkodni. Az viszont, hogy a felsőoktatásban a pénz milyen elvek szerint kerül az intézményekhez, nem világos. Mint ahogy az sem, milyen vállalásokat, feladatokat kell vajon végrehajtaniuk az intézményeknek a struktúraváltás jegyében.
Megkerestük Mezey Barnát, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökét, aki elmondta: a döntést a kormányzat az intézmények anyagi helyzete és személyes találkozókon formálódó „egyedi megfontolások” alapján hozta meg. Mezey Barna rektortársaival azt a tájékoztatást kapta, hogy a minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkársága vizsgálta az intézmények adósságállományát, a PPP-beruházásokból adódó kötelezettségeit, az uniós pályázatokon vállalt önrészüket.
– A közeljövőben a rektori konferencia foglalkozni fog ennek a 11 milliárdos alapnak az elosztási kérdéseivel, ugyanis több rektor is azt jelezte, hogy akkora bajban vannak az intézményeik, ha nem érkezik pénz, júliusban költségvetési előleget kell kérniük – mondta.
Arra a kérdésre, hogy lát-e az MRK logikát a pénzek szétosztásában, Mezey Barna azt válaszolta, hogy amíg nincs egységes felsőoktatási koncepció, addig a kormányzati döntések „alkalmiak lesznek”. – A Felsőoktatási Kerekasztal tagjai azon dolgoznak, hogy legyen ilyen koncepció, meghatározott célokkal, amelyekhez a finanszírozást is hozzá lehet majd rendelni – fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy Klinghammer István államtitkár lobbizni fog azokért a pénzekért, amelyekkel az állam tartozik a nagy egyetemek felé a megemelkedett hallgatói létszám miatt.
