Nyolcévezés: se kiköpni, se lenyelni nem tudják
Holott az idén márciusban közzétett Medián-felmérés már azt mutatta ki, hogy a szűk többség jobbnak gondolta Bajnai Gordon – szocialisták által támogatott – kormányának teljesítményét, mint a jelenlegi Orbán-kabinet eredményeit. Az tudható, hogy MSZP megpróbálja újraértékelni az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítményét vagy legalábbis ahhoz való viszonyát. Ezt jól jelzi, hogy Mesterházy Attila a tavaly márciusi tisztújító kongresszuson még hosszasan sorolta a korábbi szocialista kabinetek hibáit a 2006-os eseményektől kezdődően a Gyurcsány-korszak rögtönző politikájáig bezárólag.
Az Arénában mondott legutóbbi évértékelő beszédében azonban máshova helyezte a hangsúlyt. Azt mondta: a Fidesz jelenlegi kormánya rosszul teljesít, még a „megelőző nyolc évhez képest is”. Megismételte, hogy „valóban nem volt minden tökéletes abban a nyolc évben”, de azt állította: annak az időszaknak mindhárom szocialista kormánya „messze jobban teljesített, mint ez a mostani”. A pártelnök fel is sorolta például, mennyivel nőtt akkor az átlagbér, mennyivel volt jobb az ország megítélése és hány infrastrukturális beruházás érkezett az országba.
„Annyiban mindenképpen sikeres a kormányzati kommunikáció az elmúlt nyolc évvel kapcsolatban, hogy jól látható: az ellenzék valójában se kiköpni, se lenyelni nem tudja ezt az időszakot” – ezt Karácsony Gergely, a volt kormányfő, Bajnai Gordon által vezetett Együtt2014 mozgalommal szövetségre lépő Párbeszéd Magyarországért párt alapítója mondta a Népszabadságnak.
A parlamenti képviselő szerint a stigmatizálás ellenére az emberek többsége tisztában van a válságkezelő Bajnai-kabinet teljesítményével. „A jogállamiság és a politika becsületének visszaszerzése területén a Bajnai-kormány egyértelműen jól teljesített. Érdemes mindent tárgyilagosan nézni, a korszakokat pedig nem egyetlen, közös időszakká összemosni” – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve: más és más szempontból, de a Fidesznek és az MSZP-nek is érdeke, hogy ne láttassa a különbséget az elmúlt évek baloldali kormányai között.
„A kormányváltás óta eltelt évek visszatérő témája a 2002 és 2010 közötti időszak, amelytől az összes baloldali ellenzéki szereplő közül – talán meglepő, de érthető módon – a Magyar Szocialista Párt tartja a legnagyobb távolságot” – nyilatkozta lapunknak Boros Tamás, a Policy Solutions Politikai Elemző és Tanácsadó Intézet igazgatója.
A szakember szerint az MSZP ennek érdekében az elmúlt években megvált a korszakot alapvetően meghatározó Gyurcsány Ferenctől, lecserélte a teljes vezetését fiatal arcokra – többségében politikai újoncokra –, és megújította az arculatát is. „Politikájában látványosan szakított a balközép »harmadik úttal«, és meghirdette a párt balra fordulását. Az MSZP elmúlt három éve az »elmúltnyolcév« foltjainak eltüntetéséről szólt. Mi sem mutatja azonban jobban, hogy a politika a látszatok művészete, mint hogy mindezek ellenére a felmérések szerint a mai napig is tömegek kötik az MSZP-hez Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont, holott már mindketten más pártban politizálnak” – értékelt Boros Tamás. Az elemző szerint Bajnai Gordonnak sikerült kormányzásának eredményeit pozitívan beállítania, ráadásul az eredményeket a saját személyéhez kötnie, nem pedig a kormánytöbbséget biztosító MSZP-hez.
„Ennek az egy évnek a nyugodt időszakára épül a volt miniszterelnök és pártja imázsa. Ezt az épülést az elemzők körében túlzottan alulértékelt, véleményem szerint azonban hatásában tökéletesen működő negatív fideszes plakátkampány állította meg” – tette hozzá Boros Tamás. A Policy Solutions vezetője szerint annak ellenére, hogy az értelmiség körében az Együtt 2014-nél rögzült az elmúlt időszak kormányzásának minden pozitívuma, az MSZP-nél pedig minden negatívuma, 2014-ben a szavazást eldöntő tömegek körében mindkét szervezetnél ballaszt lesz a múltbeli teljesítmény.
„Ezért a múlt kezelésének az egyetlen módja az lenne, ha a pártok a jövőről beszélnének. Az »elmúltnyolcév«-ről szóló diskurzust nem lehet megnyerni – ahogy a rezsicsökkentésről szólót sem –, de el lehet terelni a figyelmet új narratívával. Az új narratíva bevezetéséhez az MSZP-nek a legnagyobb szüksége arra lenne, hogy a politikát alig vagy egyáltalán nem követő választók is észrevegyék a személyi és politikai megújulást. Ha ez az érzet rögzül a szavazóknál, s azt érzik, hogy »ez« a párt már nem »az« a párt, akkor az MSZP konkrét üzeneteire is vevők lesznek. Ugyanígy akkor lehet képes az Együtt 2014 elmozdulni jelenlegi támogatottsági szintjéről, ha nem Bajnai Gordon múltbeli vélt és valós eredményeit, hanem a 2014 utáni Magyarországról alkotott képét helyezi a kampánya középpontjába” –vélekedett lapunknak az elemző.
Bajnai Gordon is elmegy
„Tegnap Attila felhívott: hallja, hogy szívesen elmennék a Választmányra. Akkor meghív. Én meg igent mondtam: ott leszek” – írta ki Twitter-oldalára péntek reggel a volt kormányfő. Bajnai Gordon később azzal egészítette ki rövid bejegyzését, hogy személyesen akar érvelni „a jó együttműködés általa javasolt menetrendje mellett”. Ez utóbbit Bajnai néhány napja nyílt levélben tette közzé: azt szorgalmazta, hogy az MSZP és az Együtt 2014–PM között júniusban kezdődjenek meg az együttműködési tárgyalások, és legkésőbb október 23-án már közösen álljanak ki a rezsimváltás mellett.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke erre válaszul már másnapra tárgyalóasztalhoz hívta az exminiszterelnököt, Bajnai azonban elhárította a lehetőséget, mondván: épp azért javasol júniusi kezdést, hogy addig mind több bizonytalant tudjanak megszólítani, és mindkét politikai tömb (értsd: MSZP és Együtt 2014–PM) rendezni tudja szövetségi hálóját, vagyis viszonyát például a Gyurcsány-féle DK-val, a Schmuck-féle MSZDP-vel vagy épp az újonnan megalakuló liberális és konzervatív erőkkel. Az MSZP meglehetősen értetlenül állt az előtt, hogy Bajnaiék tárgyalást javasolnak, majd mégis időt kérnek. Bajnai végül az ATV híradójának nyilatkozva jelezte: elfogadná az MSZP választmányi ülésére szóló meghívót akár a soron következő ülésre.
A politikus azt mondta: dolgozott már egyszer szövetségben az MSZP-vel, ma is sokra tartja a pártnak azokat a politikusait, akik a válságkezelő kormány programjának támogatásakor háttérbe szorították pártos és személyes érdekeiket az ország érdekében. Tisztában van azzal is, hogy a választmánynak milyen fontos szerepe van a szocialista párt szövetségi politikájának alakításában, ezért számára természetes, hogy – ha hívják – elmenne az MSZP „parlamentjének” tanácskozására. Ezek után hívta meg őt Mesterházy.
