Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) címére intézett figyelemfelhívásként is értelmezhető az a szakértői vélemény, amelyet kedden ismertettek az Egyesült Államok Helsinki Bizottságában, Washingtonban. (Ez, az azonos nevű és szerepű magyar bizottságtól eltérően nem civil szervezet, hanem szövetségi szenátorok és képviselőházi tagok, valamint kormánytisztviselők részvételével követi nyomon a hazánk által is aláírt 1975-ös helsinki záróokmányban foglaltak betartását.)

Mint beszámoltunk róla, Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora meglehetősen lesújtó képet festett a magyar demokrácia helyzetéről, s külön kitért a 2014-re tervezett magyarországi választásokkal kapcsolatos aggodalmakra. Konkrét javaslatai között szerepel: „az EBESZ ragaszkodjon hozzá, hogy a választás szabályait jóval a választások előtt rögzítsék, így mindenki, aki azokon indulni akar, elegendő időt kapjon a megfelelő felkészüléshez”. Továbbá, a többéves budapesti alkotmányjogi tapasztalattal rendelkező, az Orbán-kormányt már korábban is bíráló Scheppele úgy véli, „elég kérdés merült már fel a jelenlegi magyar kormánynak a politikai ellenzék elismerésére való hajlandóságát illetően ahhoz is, hogy az EBESZ/a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) teljes mértékben nyomon kövesse a 2014-es magyar parlamenti választásokat. Ezeknek nem csak a választás napján működő, illetve hosszú távú megfigyelő missziókra kell kiterjedniük. Az átfogóan megváltoztatott új alkotmányos keret korai szükségfelmérő küldöttséget (Needs Assessment Mission) is indokolttá tesz az EBESZ/ODIHR részéről, olyat, amely minden új rendelkezés hatását teljesen át tudja tekinteni.” Scheppele korábban lapunknak adott interjúiban is beszélt már alkotmányos aggályairól.

– Ezeket a javaslatokat az indokolja, hogy Magyarországon a 2014-es választások alkotmányos, jogi, intézményi feltételei részben merőben újak, részben pedig egyáltalán nincsenek készen, s így nem is ismertek. Kevesebb mint egy évvel a kampány kezdete előtt nincs kint a választási eljárási törvény végleges változata, miközben Potápi Árpád képviselői önálló indítványként benyújtott törvénymódosítási javaslata az újonnan honosított állampolgárok választói névjegyzékének későbbi titkosítását látszik célozni. Ez több százezer szavazatra vonatkozóan akadályozhatja meg az eredmény igazolhatóságát, vagyis azt, hogy a pártok képviselői a választói névjegyzékben szereplőket utólag összevethessék a leszavazottakkal – értékelte lapunknak Scheppele javaslatának jelentőségét Haraszti Miklós, aki az elmúlt években az Egyesült Államokban és Kazahsztánban is vezetett az EBESZ égisze alatt működő választási megfigyelői missziókat. Az egykori SZDSZ-es parlamenti képviselő előzőleg hat évig dolgozott Bécsben az EBESZ sajtószabadság-felelőseként. Tavaly decemberben pedig az egykori „demokratikus ellenzék” más ismert tagjaival lapunk hasábjain közölt közös nyilatkozatban fordult az európai intézményekhez, így az EBESZ-hez is a magyar választások tisztasága miatt aggódva, a csalások lehetőségére figyelmeztetve.

Scheppele javaslataival kapcsolatban megkerestük az EBESZ/ODIHR sajtószolgálatát is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdésünkre. Az eddigi EBESZ-missziók fényében arra aligha lehet számítani, hogy a szervezet előre elismerné, komoly gondokat lát Magyarországon. Utólag ugyanakkor következtetni lehet majd rá, hogy így volt-e, hiszen a varsói székhelyű ODIHR „a felmért helyi szükségleteknek megfelelően” rendel szakértői és megfigyelői csapatot egy adott választásra. Például az USA-ba, ahol a fő kényes kérdés a kampányfinanszírozás és a regisztráció volt, tizenöt fős szakértői teammel utaztak csak, míg Kazahsztánba négyszáz fő ment. Az EBESZ úgynevezett részt vevő államai, így Magyarország is, vállalták, hogy a választásokra meghívják az ODIHR illetékeseit, ugyanakkor a protokoll szerint a meghívás előfeltétele is a misszióknak. A magyarok eddig mindig meghívták a megfigyelőket az elmúlt két évtizedben. Kérdés, hogyan alakul a viszony a jövőben, ugyanis az új választási eljárási törvény tervezete törekszik a külföldi megfigyelők lehetőségeinek korlátozására. Konkrétan arra, hogy a választási bizottságvezetők engedélye nélkül ne beszélhessenek a választásokon részt vevő jelöltekkel vagy választópolgárokkal.

Konkrét javaslatokkal élt a keddi kongresszusi meghallgatáson Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának igazgatója is; ezek egy részét már ismertette egy korábbi, lapunknak adott interjújában. Shapiro, szem előtt tartva a magyarországi deportálások jövő évi, 70. évfordulójához kapcsolódó megemlékezéseket, tavaly decemberben azt szorgalmazta a washingtoni emlékmúzeum nevében Orbán Viktor miniszterelnöknél: alakuljon államilag finanszírozott nemzetközi történészbizottság a magyarországi holokauszt, beleértve az antiszemitizmus története értékelésére. Ez pedig tegyen javaslatokat a kormánynak a holokauszt-megemlékezésekre, valamint a témával kapcsolatos oktatásra, kutatásra vonatkozóan.

Egyebek közt azt is sürgetik, törvény tiltsa Magyarországon, hogy emlékművet lehessen állítani a két világháború közötti időszak olyan meghatározó alakjainak, mint Horthy Miklós kormányzó. Az Országgyűlés elnöke erélyesen lépjen fel az antiszemita, rasszista módon megnyilvánuló képviselőkkel szemben. A Miniszterelnökség továbbá világosan rögzítse, hogy vezető kormánytisztviselők magánemberként se vehessenek részt a rasszista előítéletek felerősítésére alkalmas rendezvényeken. A kormányfő végül egyértelműen tegye világossá a sajtóban, hogy „a Jobbik szélsőséges nézetei túlmennek a demokratikus társadalomban elfogadható közbeszéd határain”. Shapiro szavaiból kiderül, eddig nem kaptak választ felvetéseikre, de bíznak a kormány együttműködésében.

Szájer védte a kormányt

Az amerikai Helsinki Bizottság meghallgatásán Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament néppárti magyar képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke képviselte.

– Furcsa vitának voltunk tanúi az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénynyel kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget. Egy ilyen meghallgatás – még ha 5:1 arányban és hét percben is –lehetővé tette, hogy mi is elmondhassuk a véleményünket itt, Washingtonban, hivatalos formában – mondta.

– Eddig előre kihirdették az ítéleteket, és csak utána következett a tárgyalás – tette hozzá.